Forrás: Magyar HírlapAuschwitz – a „gyászmunka” nem ért véget
Mint minden fontosabb történeti eseménynek, periódusnak, Auschwitznak is megvannak a maga legendái
Mint minden fontosabb történeti eseménynek, periódusnak, Auschwitznak is megvannak a maga legendái, sztereotípiái, hősei és antihősei. Hatvan évvel a tábor felszabadulása után érdemes megvizsgálni ezeket a jelenségeket magyar szemszögből.
Kaján Tibor rajza
számmisztika
A kommunista propaganda több mint negyven évig azt hazudta, az Auschwitz-komplexumban a nácik négymillió embert öltek meg. A szám a lengyel hatóságok háború utáni vizsgálataiban jelent meg először, és alapjául főleg a krematóriumok hibásan kiszámított égetési kapacitása szolgált. A kétségbeesett történészek évtizedekig hiába kerestek ennyi áldozatot, többségüket nem találhatták meg – sosem léteztek. A hiányzó halottakat a pártpropaganda az Auschwitzban meggyilkolt baloldaliak és ellenállók fiktív százezreivel akarta pótolni.
A rendszerváltás után végre lehullhatott a lepel: többéves vizsgálat után megállapították, hogy 1940 és 1945 között összesen mintegy 1,3 millió embert deportáltak az Auschwitz-komplexumba, közülük 1,1 milliót gyilkoltak meg. Nekünk különösen fájdalmas, hogy míg a táborba történetének első 47 hónapjában összesen 491 ezer európai zsidó érkezett, addig 1944 nyarán, alig tíz hét alatt, a magyar hatóságok majdnem ennyit, 430 ezer magyar zsidót deportáltak oda.
legendák, sztereotípiák
Sokak szerint a zsidókat a gázkamrákban a tusolókból kiömlő gáz ölte meg. Tévedés. Az 1943-ban ikerszisztémában elkészülő négy birkenaui krematórium egy-egy épületen belül vetkőzővel, gázkamrával és égetőkemencével felszerelt zárt rendszerű halálgyárként funkcionált. A két nagyobb épületben (II. és III. krematórium) a vetkőző és a gázkamra a föld alatt volt, a földszinten lévő égetőbe lifttel szállították fel a holttesteket. A két kisebb (IV. és V. krematórium) egyszintes építmény volt. Bár a nácik megtévesztésül valóban elhelyeztek ál tusolófejeket a fürdőnek hazudott gázkamrák plafonján, ezekhez víz- vagy gázvezeték nem kapcsolódott. A gyilkoláshoz használt rovarirtó szer, a Zyklon B szilárd, szemcsés anyag volt, amely csak 27,5 fokos hőmérsékleten bekövetkező halmazállapot-változás során vált gázneművé. A nagyobb krematóriumok föld alatti gázkamráiba a föld felszínén álló SS-ek felülről dobták be a Zyklon B-t, amely belül üreges, lyukacsos, dróthálószerű oszlopokba került, majd gázzá alakulva megölte a helységben összezsúfolt áldozatokat. A kisebb krematóriumok gázkamráiba az SS-ek kívülről nyitható, légmentesen záródó ablakokon szórták be a Zyklon B-t.
Gyakran hallható megállapítás, hogy a zsidók ellenállás nélkül hagyták magukat a „vágóhídra” terelni. Nem árt megjegyezni, hogy a németek a háború alatt mintegy ötmillió szovjet és sok százezer francia, brit, amerikai hadifoglyot ejtettek. Az előbbiek túlnyomó többségét agyonlőtték vagy egyszerűen halálra éheztették. A Harmadik Birodalom történetében nem volt egy jelentősebb hadifogoly-lázadás sem. Felkelt viszont a varsói, a bialystoki gettó, és fellázadt a treblinkai, illetve a sobibori haláltáborokban a legyilkoltak holttesteit égető zsidó Sonderkommando. A legyilkolt hadifoglyok „birkák” lettek volna? Jóérzésű ember aligha állíthat ilyet. A katonai kiképzésben részesült, életerős fiatal férfiak ugyanúgy ellenállás nélkül haltak meg, mint a sokszor hetekig, hónapokig gettókba zsúfolt, összevert, kifosztott zsidó családok, akik többnapos szörnyű utazás után, étlen-szomjan szálltak ki a vagonokból, ahová nyolcvan-száz főt préseltek be csomagokkal együtt. Mindannyian a túlélésben reménykedtek – hiába. Az SS iratai szerint a magyar zsidó transzportokban különösen kevés volt a férfi. Nem véletlenül, a fiatalok és a középkorúak munkaszolgálatosként többnyire elkerülték a deportálást. Ennek ellenére Auschwitz-Birkenau 1944-es történetének szinte összes jelentősebb fogolylázadásában fontos szerepet játszottak a magyarok. Többször még a krematóriumoknál is megkísérelték a reménytelen ellenállást. 1944. május 26-ra virradóan több százan próbáltak kitörni az V. krematórium lezárt szektorából. Az SS-ek valamennyiüket agyonlőtték a reflektorok fényében. Október 7-én hosszas előkészületek után fellázadt a birkenaui krematóriumokban dolgozó zsidó Sonderkommando. Felrobbantották a IV. krematóriumot, rátámadtak az őrökre, és kitörtek a táborból, de útközben még átvágták a női tábor szögesdrótját, hogy a lányok és asszonyok is elmenekülhessenek. Estére valamennyi lázadót megölték, de a 451 fogoly mellett három SS is elesett. A Sonderkommando tagjainak fele ekkor magyar volt.
antihősök
Soha sehol nem öltek meg annyi magyart, mint Auschwitz-Birkenauban. A Muhi-pusztán, Mohácsnál, Isonzónál és a Don-kanyarban összesen nem halt meg annyi magyar katona, mint ahány ártatlan civil a gázkamrákban. E majd négyszázezer ember, köztük százezernél több gyermek haláláért elsősorban az őket megbélyegző magyar kormány és a gettósítást, deportálást a német kéréseket gyakran túlteljesítve lebonyolító hivatalnoki, rendőri apparátus felelős.
A magyar holokauszt áldozatainak mintegy kilenctizedét mégis a német nácik ölték meg. Kik voltak ők? A magyar történelem ismert antihősei, Batu kán, Szulejmán szultán, Sztójay, Szálasi, Rákosi és Kádár neve mellett a német náci gyilkosok közül legalább hármat meg kellene jegyeznünk: a precíz bürokrata parancsnokot, a fanatikus orvost és a szadista tömeggyilkost.
Auschwitzot Rudolf Höss alapította 1940 nyarán, és ő fejlesztette egyszerű koncentrációs táborból multifunkcionális halálgyárrá. Bár 1943 végén a táborok felügyelőhelyettesévé nevezték ki, 1944 májusában visszatért Auschwitzba. Őt, az emberirtás legtapasztaltabb szakértőjét bízták meg a tábor történetének legfontosabb és legnagyobb műveletével, a magyar zsidók elpusztításával, amely fedőnevét is róla kapta: a Höss-akció. A magánéletben szelíd, többgyermekes családapa soha nem bántott egyetlen foglyot sem. 1944 májusában Magyarországon egyeztette Eichmann-nal a deportálási menetrendet, majd a helyszínen irányította az előkészületeket. Az SS-alezredes, akit Merle tett halhatatlanná Mesterségem a halál című könyvében, július végéig felügyelte a magyar zsidók meggyilkolását, majd visszatért íróasztalához. A háború után halálra ítélték, és Auschwitzban felakasztották.
Az orvosi és filozófiai doktorátussal is rendelkező dr. Josef Mengele 1943-ban többszörösen kitüntetett és megsebesült háborús hősként érkezett Auschwitzba. Több táborszektor főorvosaként szabadidejében folytatta fajbiológiai kutatásait. Először a cigánytáborban előforduló arcüszkösödést (noma) kutatta, majd érdeklődése az ikrek irányába fordult. Több száz ikerpárt gyűjtött össze, legtöbb áldozatát a magyar transzportokból emelte ki. Sok magyar túlélő emlékezett az alacsony termetű, mindig elegáns, operettáriákat fütyülő SS-tisztre, aki 1944-ben egész nyáron a rámpán kiabált: „Ikrek kilépni!” A „Halál Angyala” az ikerszületések titkát kutatva akarta a germán „faj” létszámát növelni. Ha az egyik iker meghalt, a másikat lelőtte, hogy kiderüljön, azonos betegségben szenvedtek-e. Másoknak összevarrta a vénáit, mesterségesen sziámi ikrekké téve őket, volt, akiket a szívbe adott injekciókkal ölt meg, hogy magyar zsidó orvosával, dr. Nyiszli Miklóssal felboncoltathassa és Berlinbe küldhesse a preparált kis testeket.
A doktor élvezte a munkáját. A birkenaui rámpán szelektálva magyar zsidók tízezreit küldte gázkamrába. A háború után Dél-Amerikába szökve kerülte el a felelősségre vonást. 1979-ben Brazíliában úszás közben infarktust kapott.
Otto Moll SS-főtörzsőrmestert 1944 májusában Höss nevezte ki a krematóriumok parancsnokává. Korábban ő irányította az elföldelt halottak exhumálását és elégetését. Gyakran bement a krematóriumokban vetkőző magyar zsidókhoz, és meztelen nőket emelt ki a csoportokból. Őket az V. krematórium mögötti halottégető gödrök szélére állította, rájuk uszította a kutyáját, végül tarkón lőtte őket. Tanúvallomások szerint anyjuk kezéből kitépett csecsemők tucatjait dobta elevenen a gödrökben fortyogó emberzsírba. A háború után Mollt elítélték és felakasztották.
hősök
Kik voltak Auschwitz magyar hősei? Egyáltalán kik lehettek Auschwitz-Birkenauban hősök? Az áldozatok? A feleségét és gyermekét a gázkamrában magához ölelő apa, vagy az Auschwitz-album képén négy unokájával görnyedten a krematóriumok felé sétáló, immár örökké arctalan nagymama? Esetleg Péter Zoltán munkácsi orvos, aki elesett a Sonderkommando lázadásában, de előtte még figyelmeztette a magyar zsidó nőket közelgő sorsukra, és meg akarta szervezni, hogy a szomszédos szektor munkásai is csatlakozzanak a reménytelen felkeléshez? Vagy az a két kárpátaljai ortodox zsidó, akik amint a vetkőzőben megtudták, hogy halál vár rájuk, elővettek egy üveg vodkát, és a sonderkommandósokkal utolsót koccintottak az életre, majd méltóságteljesen bevonultak a gázkamrába? Vagy a túlélők? Esetleg Kertész Köves Gyurija, vagy az ugyancsak 15 éves botfalvai Herskovits Miklós, akit Mengele munkaképtelenként kiszelektált, de ő éjszaka felfeszítette a blokk ajtaját és megszökött, majd Auschwitz után még négy tábort járt meg? Talán a bilkei Jakab Lenke (Jákob Lili), aki megtalálta a Höss-akciót megörökítő Auschwitz-albumot, és meglátva az egyik képen zsinóros magyar kabátban és Bocskai sapkában a rámpán álló, később meggyilkolt kisöccsei fotóját, elájult, majd később kivándorolt Amerikába? Vagy a bonyhádi Singer Vali néni, akinek több tucat rokonát ölték meg, de egyedül hazajött, és itthon újrakezdte az életét? Igen, ők, de még ma is csak fájdalmasan keveset tudunk róluk.
Tavaly áprilisban Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg az új magyar kiállítást Oswięcimben. Ez a tárlat ma a legmodernebb az egykori táborban láthatók között. Mégse gondoljuk, hogy a méltó megemlékezéssel már mindent megtettünk halottainkért. Auschwitz-Birkenauban majd négyszázezren vannak, összesen pedig több mint félmillióan. A „gyászmunka” java még hátravan. Hatvan év után végre össze kell gyűjtenünk neveiket, arcukat, tragédiájuk igaz történetét akár egyenként is. Hogy többé ne legyen sorsuk a „sorstalanság”.
Kádár Gábor-Vági Zoltán történészek
©
