Forrás: Magyar Rádió

A lengyel Wallenberg – teljes szöveg

2005. január 25., kedd 15:19

– Henryk Slawik sziléziai újságíró és politikus volt – van emléktáblája Budapesten, a róla szóló dokumentumfilmet is bemutatták nemrég; Kapronczai Károly történészt kértük fel, hogy a történetet elmesélje. A vége, ezt előre elmondhatom az életmentő halála. “44 nyarán a nácik elhurcolták és Mauthausenben megölték.

Kapronczai Károly:- Megjelennek a lengyel menekültek, körülbelül a világháború alatt százezren. Magyarország ragaszkodott az 1936-os nemzetközi megegyezéshez, hogy két ország háborús konfliktusa esetén a harmadik befogadja a menekülteket, ez volt a lengyel menekültügynek a magyar-lengyel kapcsolatokon felüli mozgatórugója. Zömében katonák jöttek, akikkel szemben alkalmazták a genfi egyezményt, leszerelték őket táborokba helyezték el, a magyar honvédségi ellátást biztosították, de jöttek civilek, akikre nem vonatkozott a nemzetközi egyezmény, őket “szociális kérdéssé” nyilvánították. Kijelölték a tartózkodási helyüket, iskolát biztosítottak számukra, kulturális öntevékenységet, sajtót és egyéb mozgási területeket. Jöttek. Nagy tömegben; a zöme nem akart Magyarországon maradni, mert Franciaországban újjáalakult a lengyel kormány, a lengyel főparancsnokságot, a lengyel hadsereget szervezték, és mindenki jó messze akart kerülni Németországtól.

Magyarországon, ahogy a lengyel ellenállás kiformálódik, létrejöttek a titkos sejtek: katonai ellenállás, polgári ellenállás, még a lengyel pártok is működtek, persze nem nyilvánosan. A magyar közigazgatás, a magyar kormányzat e fölött szemet hunyt. A lengyelek a magyarokat hol bekapcsolták, hol nem kapcsolták be ebbe a dologba, de innen körülbelül hetvenezer lengyel távozott Franciaországba, aztán a Közel-Keletre, és olyan területekre, ahol a lengyel ellenállás a különböző formáit kialakította. A lengyel kormány tartotta az emigrációval a kapcsolatot. 1941-ig Magyarországon hivatalosan működik a lengyel nagykövetség. Orlowski nagykövet “41. januárjában távozik, de a helyét átveszi a lengyel polgári bizottság, amelyik 1939. őszén, “39. októberében alakul meg, ami a lengyel koalíciós kormány pártszerkezetét tükrözve alakul ki, legális szervezet és emögött volt a titkos ellenállás. A futárszolgálatok fenntartása, Varsó-Krakkó-Budapest-Vatikán-Párizs, majd pedig a Varsó-Budapest-London összeköttetés.

Ebben a struktúrában jelenik meg Henryk Slawik 1939. szeptemberében. Ő egy sziléziai lengyel szociáldemokrata újságíró-politikus, aki idejön, és találkozik egy észak-magyarországi táborban id. Antall Józseffel, aki a Belügyminisztérium szociális osztályának a vezetője, kiváló szociálpolitikus, majd “45 után kisgazda párti miniszter lesz. Akkor mint kormánymegbízott a lengyel menekültüggyel foglalkozott. Sorra látogatta a táborokat, és akkor találkozik Henryk Slawikkal, aki egy beszélgetésen pontos programot adott Antallnak, hogy mit kellene tenni a lengyel menekültekkel, hogy kellene kezelni. Antall ahogy emlékiratában is írja, azt mondta neki, hogy maga az én emberem, és velem jön Pestre. Így alakul meg a lengyel polgári bizottság. Teljesen kezébe vette az oktatásügyet, könyvkiadást, sajtót. Magyarországon működött Európa egyetlen lengyel tanrendű, tanári testületű lengyel nyelvű gimnáziuma, Balatonbogláron, és ott működik 1944. március-áprilisig, akkor a megszálló német hatóságok feloszlatják.

Maga Slawik és Antall között egy nagyon szoros baráti viszony alakul ki. Slawik, mondjuk azt, hogy szaktanácsolta a Belügyminisztérium lengyel menekültügyet kezelő politikáját, technikáját, ez Hitler-ellenes politikának volt a része. Slawik tökéletesen tisztában volt vele, hogy az ide menekülteknek egy bizonyos része zsidó vallású volt. Pontosan tudta, hogy mik a magyar zsidótörvények. Antallék, ha tehették, mindenkit keresztény papírral láttak el. A kersztény papírokat Slawikék gyártották. Slawik fontos szerepet játszott abban, hogy a lengyelországi gettókból Magyarországra jöjjenek, vagy tovább tudjanak menekülni. Például Zimmermann, aki “45. után elmegy Izraelbe, ott politikus és a knesszetnek alelnöke. Zimmermann nem is rég volt Magyarországon, ő a krakkói zsidó fegyveres ellenállásnak volt egy figurája, aki Magyarországra menekül, és álnéven ott van Slavwk mellett, és szervezi a dolgokat. Slavwkot sokan el akarták távolítani.

Teleki Pál halála után a Bárdossy-kormány alatt megváltozik a kormánynak a lengyelekkel kapcsolatos politikája. Nem vált barátságtalanná, csak nem törődtek vele annyira. Slawikot lerakták Siklósra büntetőtáborba, de ő maradt a lengyel polgári bizottság elnöke, csak hetente vitték neki az anyagot belügyminisztériumi kocsin, és hozták az anyagot vissza a Géza utcába. Szóval egy kicsit Rejtő Jenős a dolog, de ez volt. A döntő változás az 1944-ben történt, amikor megszállják Magyarországot, és a bevonuló német csapatok mindent felszámolnak, kivéve a katonai táborokat. A polgári táborokat felszámolták, az iskolákat bezárták, a lengyel kulturális intézményeket szintén felszámolták.

Ezért lép be a Nemzetközi Vöröskereszt, Friedrich Bornich, akik a polgáriakat a saját védelmük alá helyezik, de a katonákat is fokozatosan – és új szituáció a nyilas kormány időszaka, amikor semmit nem vesznek figyelembe és likvidálni akarják a lengyel menekültügyet. Slawik először bujkál, próbál szervezkedni, segítik őt a magyarok, de már nem azok, akikkel ő közvetlenül kapcsolatban volt. Antallék éppúgy itt voltak a Fő utcai törvényszék pincéjében, vagy fent a Melinda utcában, mint számos lengyel. Árulás következtében a németek lefogják és a legkegyetlenebb módon kínozzák; az Antallal való szembesítésnél azt szeretnék bebizonyítani, hogy Antall József mindenről tudott, és Slawik inkább hagyja magát majdnem agyonverni, de a magyar barátaikat nem adja ki. Ugyanakkor egy döntő dolog, amit az Antall Józsefre akarnak bizonyítani, és tudnak, hogy Slawikék kezdeményezésére a Belügyminisztérium a gettókból kimenekített lengyeleknek létrehoznak egy kollégiumi rendszerű iskolát Vácon, amit lengyel tiszti árvák otthonaként működtetnek. Ez mondjuk, azt hiszem, az összefogás szimbóluma, hogy lengyel gyerekek, vagy háromszáz, zavartalanul élhetnek Vácon, és erről tulajdonképpen csak a lengyel emigráció legbelső vezetése, és a BM szociális osztálya tud. Vácnak fogalma sincs, hogy ezek zsidó gyerekek voltak. Slawikék a lengyel zsidómentésnek egy nagyon finom és átgondolt tevékenységét hajtották végre Magyarországon, mindenkin segítettek. Sőt, a szökéseket és a továbbszökéseket is szervezték, és ebben volt nekik partnerük a másik Magyarország.

Szénási Sándor

Comments are closed.