Forrás: MNOBezárás | Nyomtatás
Kínos tévedések a miniszterelnök szónoklatában
2005. január 25. (3. oldal)
Munkatársunktól
Súlyos tévedései miatt napokig téma volt a zsidó felekezeten belül a vallási kérdésekben tájékozatlannak nem először bizonyuló Gyurcsány Ferenc január 18-án, a budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján elmondott ünnepi beszéde – állítja a Mazsihisz egy neve mellőzését kérő tagja. Heisler András, a szervezet elnöke úgy véli, egy ilyen megnyilatkozást nem teológiailag, hanem érzelmileg kell felfogni.
Értesüléseink szerint a miniszterelnök retorikai teljesítménye a Dohány utcai zsinagógában megrendezett emlék-istentisztelet óta vitatéma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén (Mazsihisz) belül is. Eszerint vannak, akik nehezményezik, hogy egy vezető politikus nyitóbeszédet tarthatott a liturgikus jellegű emlékezésen.
A Mazsihisz neve elhallgatását kérő ismert tagja lapunknak úgy vélekedett, nem maradhat visszhang nélkül a miniszterelnök „hatásos, de súlyosan téves előadása”. Az ünnepi beszédet elemezve először az indítókérdést – „Mire rendelt a Megváltó, a sors milyen utat szabott nekünk?” – bírálta. Bárdolatlanságnak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc egy olyan vallás istentiszteleti helyén, felekezeti vezetői és hívei előtt beszélt Megváltóról, amely vallás követői még csak várják az ő eljövetelét. Ugyancsak műveletlenség a sorsszerű rendeléseket a Megváltóhoz, nem pedig a Teremtőhöz kapcsolni.
A másik kifogásolt miniszterelnöki „elszólás”: „A gettó az élet bezárulása& Készültek a gyertyagyújtásra, készültek a sabbathra, imádkoztak a Megváltóhoz egy jobb sors, egy befogadó közösség érdekében.” Hallatlan tudatlanságról árulkodik – és rossz fényt vet a beszédírókra is – ez a mondat a zsidó felekezethez tartozó elemző olvasatában. Akik ugyanis a gyertyagyújtásra készültek és a szombatot várták, nem imádkoztak a Megváltóhoz, legfeljebb eljöveteléért. Rámutatott: azok a zsidó származású, de egyébként keresztények, akik a Megváltóhoz imádkoztak, a vasárnapot várhatták.
A Mazsihisz magát megnevezni nem kívánó személyisége a legbotrányosabbnak a kormányfő következő kijelentését tartja: „Boldogok szerettek volna lenni. Nem lehettek, mert másként, máshogyan hittek saját Istenükben, mást gondoltak vallásukról. Nem engedték őket.” Az elemző rosszallta, hogy a miniszterelnök egy holokausztmegemlékezésen úgy állítja be a shoát, mintha az vallási alapon történt volna. Kifejtette: származási, faji alapon üldözték és gyilkolták honfitársainkat; egyaránt odavesztek olyan zsidó és keresztény vallású emberek, akikben csak a zsidó származású felmenők ténye volt közös.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke kérdésünkre közölte, az emelkedett hangulatú megemlékezésen üzenetértéke volt annak, hogy pártvezetők, közjogi és felekezeti méltóságok, volt és jelenlegi miniszterelnök egyaránt fontosnak tartották a részvételüket. Fölvetésünkre, miszerint nem gondolja-e, hogy Gyurcsány Ferenc több szónoki kitétele helytelen volt, a felekezeti vezető azt válaszolta, egy ilyen megnyilatkozást nem teológiailag, hanem érzelmileg kell felfogni, egy szabadon elmondott szónoklatot utólag boncolgatni ízléstelenség. Úgy vélte, a kormányfő beszédét összességében nagyon is odaillőnek kell értékelni, és így értékelte a hazai zsidó közösség egésze, egybehangzóan a nemzetközi visszhangokkal.
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001
