Forrás: NOL

Kézigránát az érettségin

Öt új tantárgyból lehet vizsgára jelentkezni

Varga Dóra, 2005. január 20. 00:00

– Fájdalom, kisasszony, de EZ nem szerepel a választható érettségi tárgyak közt. Tudom ajánlani még esetleg a rendészeti ismereteket, vagy mondjuk a judaisztikát…Kép: marabu rajzaAz idén érettségizőknek a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan öt tárgyból kell érettségizniük: magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből és egy választott tárgyból.

Az első négy tárgyból mind a 96 ezer érettségizőnek vizsgáznia kell, az ötödik tárgyat a végzősök több mint nyolcvan közül választhatják ki. A választható tárgyak között az idén már a katonai alapismeretek, a judaisztika, az utazás és turizmus, a gazdasági alapismeretek, illetve a belügyi rendészeti ismeretek elnevezésű tárgyak is szerepelnek. Ezen öt tárgyat eddig is tanították a középiskolákban, de a részletes érettségi-vizsgakövetelményeik csak most januárban jelentek meg, ezért az idén lehet belőlük először maturálni.

Magyarból és idegen nyelvekből, valamint az idén először történelemből írásbeli és szóbeli része is lesz a vizsgának, legyen szó közép- vagy emelt szintről. Matematikából emelt szinten lesz írásbeli és szóbeli is, középszinten viszont csak írásbeli. Ha viszont ez húszszázalékosnál rosszabbra sikerül, de tízszázalékosnál jobbra, akkor szóbeli javítóvizsgát lehet tenni. (Az elégséges határa húsz százalék, de vizsgarészenként minimum tíz százalékot el kell érni.)

Az ötödik, választható vizsgatárgynál eltérő, hogy szóbeli vagy írásbeli, esetleg mindkét részből áll-e. A katonai alapismeretek vizsga például szóbeli és gyakorlati részből áll: ez utóbbin többek között gyakorló kézigránáttal kell majd dobni álló, térdelő és fekvő helyzetben, vagy térkép alapján tájékozódni a terepen. Persze mindez nem sok diákot érint: a novemberi próbajelentkezések során mindössze egy tanuló jelezte, hogy katonai vizsgát tenne.

Judaisztikából 18 diák érettségizne: ebből a tárgyból csak középszinten lehet maturálni, és csak szóbeli vizsga van. A tételsort az Oktatási Minisztérium honlapján található mintatételek alapján az adott iskola szaktanára az intézmény vallási vezetőjének, vagyis a rabbinak az irányításával állítja össze. A www.om.hu honlapon 24 témakört jelöltek meg: be kell számolni például a zsidó naptárral vagy a három zarándokünneppel kapcsolatos tudnivalókról, de ismerni kell a zsidó étkezési szokásokat és a zsidó kegytárgyakat is.

A belügyi rendészeti ismeretek iránt már nagyobb az érdeklődés, mintegy 800 diák érettségizne ebből a tárgyból. Ezt a vizsgát is csak középszinten lehet letenni, és itt is csak szóbeli vizsga van. A témakörök között szerepel például az ‘intézkedések és kényszerítő eszközök’: többek között külön kell tudni választani a személyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket.

Gazdasági ismeretekből emelt és középszinten is lehet vizsgázni: előbbire 15, utóbbira 159 diák vállalkozna. Mindkét vizsga írásbeli és szóbeli részből is áll. Középszinten az írásbeli vizsga a hagyományos számonkérési rendszertől eltérően egy projektmunka elkészítését jelenti. Azaz egy nagyobb témát kell feldolgozni, amely részletezve és a gyakorlatra adaptálva tartalmazza a modultárgy több részelemét. A középszintű vizsga egyrészt a projektmunka megvédéséből áll, ezenkívül egy tételt is húzni kell.

Emelt szinten az írásbeli vizsga kétféle módon történhet. A tanulóknak lehetőségük van a középszinttel formailag megegyező, de tartalmilag mélyebb, átfogóbb ismereteket bemutató projektmunka elkészítésére. De dönthetnek úgy is, hogy inkább a makroökonómia, a mikroökonómia és a nemzetközi gazdasági ismeretek témához kapcsolódó feladatokat oldanak meg. A szóbelivizsgán a kihúzott tételt kell kifejteni, majd vagy a projektmunkát megvédeni, vagy egy aktuális problémát – globalizáció, privatizáció, fogyasztóvédelem – kell megadott forrás alapján elemezni, értelmezni.

Az utazás és turizmus érettségi csak középszinten tehető le: 485-en jelezték novemberben, hogy ezt a tárgyat választanák. Formailag az érettségi vizsga két részből áll. A tanuló az elvárt képességekről gyakorlati vizsgán, ismereteiről pedig a hagyományos értelemben vett szóbeli vizsgán számol be. A vizsga gyakorlati része kétféleképpen teljesíthető: előre elkészített záródolgozattal és annak szóbeli megvédésével vagy az érettségi vizsgán tételekben megadott feladat, probléma helyszíni megoldása útján. A vizsga második részén tételt kell húzni.

Érettségire csak abból a tárgyból lehet bejelentkezni február 15-ig, amelynek a tantervben előírt tanulmányi követelményeit a diák teljesítette. Vagyis csak olyan tárgyból lehet érettségizni, amelyet a diák az előírt ideig tanult, és osztályzatokat is szerzett belőle. Gimnáziumban például nem lehet szakmai előkészítő tantárgyból – például közgazdaságtani alapismeretekből – érettségizni, mert szakmai orientációs, szakmai alapozó képzést csak szakközépiskola végezhet, ennek megfelelően a szakmai előkészítő tantárgy csak szakközépiskolában lehet érettségi tantárgy.

De ha egy gimnazista mégis mindenáron egy ilyen tárgyból szeretne – például a felvételi érdekében – érettségizni, kénytelen vendégtanulóként egy szakközépiskolába átjárni, ott osztályzatokat szerezni. Esetleg osztályozó vizsgát is tehet a tárgy több féléves anyagából.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.