Forrás: Magyar HírlapÍgéretes zanza a borzalmakról

A húszperces összeállítás alapján a Sorstalanság film méltó a Kertész-regényhez

A Sorstalanságból összevágott húszperces összeállítással mutatták be a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült filmet. A részletek alapján úgy tűnik, Koltai Lajos rendező a könyvnél érzelmesebb művet készített, de megőrizte annak látásmódját. Minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje 2,75 milliárd forintba került, az egyik mellékszerepre szerződtetett színész lapunknak úgy nyilatkozott, hogy több mint fél éve hiába várja a járandóságát (lásd keretes írásunkat). A film február 10-én kerül a mozikba.

fotó: mh-archív

Lement az utolsó jelenet, egy darabig még szólt a zene, aztán néma csönd. A Sorstalanságból összevágott húszperces zanza után a közönség székhez szegezetten ült a moziteremben; mögöttünk Haumann Péter is mozdulatlanul a semmibe révedt. Percekkel később is nehéz volt megszólalni, olyan hatással volt a Koltai Lajos rendezte film, pedig rossz képminőségű videofilmen játszották be a részleteket.

A főhős apját alakító Bán János azt mondta, hogy ha a két óra tízperces teljes mű is ilyen – nem akarja elkiabálni -, akkor Koltai zseniálisat alkotott. Nem túlzott. A sok erős, helyenként lírai jelenet egyikében például a lágerbe érkező zsidókról dönt a katonaorvos (Zsótér Sándor). A főhős, Köves Gyuri arcát kicsit játékosan, kicsit undorodva, megvetően tolja el kesztyűs kezével a tiszt a jobb oldalon várakozók felé. Semmi német juhász kutyás, korbácsos vagy géppisztolyozó jelenet. A húsz perc alapján annyi mondható, hogy nem idegen a film világa a regénytől, de érzelmesebb annál. Ezt megerősítette a rendező is, hozzátéve, hogy egy vékony peremen egyensúlyoz a film, „nem olyan száraz, mint a könyv”, de azért nem a megszokott holokausztfilmes hatásokkal dolgozik. A részletek igazolták az alkotó szavait: semmilyen testi erőszak nem volt látható, legfeljebb a Budapesten begyűjtött tucatnyi srác seggre pacsizása. A képeken látszott, hogy a rendező a világ egyik legjobb operatőre. „Kamerán keresztül nézve rendeztem a filmet” – mondta.

A Köves Gyurit alakító Nagy Marcellről Bán János úgy nyilatkozott, hogy az első találkozásaik ébreszthettek volna kételyt a kiválasztását illetően, mert bátortalan volt a 13 éves színész, de ismerve Koltait, meg volt győződve, hogy jó a rendező ítélete. „Fokozatosan oldódott a fiú, nagyon ügyesen játszott – mondta Bán. – A rossz választáson elment volna az egész, de az imént látott filmrészletek is azt mutatják, hogy jól döntött a rendező. Hihetetlenül mély tekintete van Marcellnek, és fotogén az arca.”

Nagy Marcell azt mondta, a stáb mindig segítette abban, hogy kezelni tudja az eljátszott borzalmakat: „Mindig odafigyeltek arra, hogy gyorsan visszarázódjak a valóságba. A szüleim aggódtak eleinte, de aztán látták, hogy nem lesz baj. A népszerűség új nekem, nem szeretek a középpontban lenni, és nem vagyok az az elszállós típus. Tetszett a forgatás, de most úgy érzem, nem akarok színész lenni. Inkább operatőr lennék.” Marcell fényképez, egy természetfotójával díjat nyert, kiállításon is látható a munkája.

A Sorstalanságot február 8-án a Filmszemlén mutatják be, és kivételesen sok, 42 kópiával február 10-én kerül a mozikba.

Kovács Gergely

©