Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Gyorsfénykép a Fideszről

2005. január 19. (4. oldal)

Csermely Péter – Csontos János

Az őszi miniszterelnök-csere óta megbolydultak a politikai erővonalak a hazai közéletben: a kormánypárti látványpolitizálás, a minden fronton megindított médianyomulás a valós kormányzati változások képzetét igyekszik kelteni. Az új, rögtönző stílus a korábbihoz képest más megvilágításba helyezte az ellenzéket, s benne a vezető jobbközép pártot is. A Fidesszel szemben nem csupán a baloldalról, hanem a jobboldalról is éles kritikákat fogalmaztak meg: a politikai indíttatásoktól függően bátortalansággal, koncepciótlansággal, opportunizmussal vagy konfliktuskerüléssel vádolták. A bírálók kiemelten foglalkoztak a párt kommunikációjával, illetve annak vélt vagy valós anomáliáival. Most mi is ezt tesszük.

A Fidesz kampányfőnöki megbízatását a 2006-os parlamenti választásokra Rogán Antal frakcióvezető-helyettes kapta meg. E szerepkört a korábbi országgyűlési választásokon Tirts Tamás, Deutsch Tamás és Áder János – mindhárman régi pártemberek – töltötték be. A Fidesz az európai parlamenti választásra készülve szakított ezzel a hagyománnyal, akkor Gyürk András irányította a kampányt, a helyettese Nyitrai Zsolt volt, s mögöttük harmadikként, a kampánykommunikáció felelőseként segédkezett Rogán Antal. Úgy látszik, ha kampány, akkor Fidelitas. Legalábbis ez a tendencia erősödött meg Rogán mostani kinevezésével.

A népszavazás tapasztalatai

Miután Gyürk András Brüsszelbe távozott, Rogán Antal és helyettese, Nyitrai Zsolt a népszavazási kampányt már együtt dolgozták végig. A pártvezetés mindhárom tavalyi választási kampányát sikeresnek ítélte meg: az európai választási siker egyértelmű, sikerült nyerni Szécsényben és Sopronban, és a népszavazási eredmény is visszaigazolta a Fidesz előzetes számításait. A párt előzetes felmérései szerint a kettős állampolgárság melletti voksolás csupán abban az esetben lehetett volna eredményes, ha az MSZP is az igenre buzdít. Ez nem történt meg, ám a Fidesz nagy sikerként értékeli, hogy másfél millió embert tudtak a kettős állampolgárság ügye mellé állítani. A népszavazást és annak tapasztalatait a párt egyébként a 2006-ig vezető úton lényegében kiindulópontnak tekinti.

Megtudtuk, hogy a Fidesz 2006-ra a legélesebb forgatókönyvvel, 70 százalékot meghaladó részvétellel számol. Bár a választási statisztika azt mutatja, hogy baloldali vezetésű ciklusok végén (1990-ben és 1998-ban is ez történt) markánsan csökken a részvételi hajlandóság, stratégáik ezúttal úgy vélik: új politikai konstelláció állt elő, miután új mozgósítási technikák honosodtak meg Magyarországon. A Fideszen belül is voltak és vannak olyan vélemények, hogy voltaképpen semmit nem kell csinálniuk, mert a rossz kormányzás miatt ölükbe hull a 2006-os győzelem. Ez a gondolatmenet alacsonyabb részvétellel tervez, ami a Fidesznek kedvez, s nem számol azzal, hogy Ron Werber 2002-es megjelenésével a politikusi szakma is megváltozott. Heves belső viták után az aktív szárny kerekedett felül, amelynek képviselői szerint a konfrontáció, a drámai feszültség elkerülhetetlen velejárója a kampánynak.

A Fidesz vezetése a népszavazás tapasztalatait leszűrve arra a következtetésre jutott, hogy másfél millió olyan szavazót képes mozgósítani, aki a párt által hirdetett értékeket anyagi megfontolásoktól függetlenül a magáénak érzi. További öt-hatszázezer azoknak a száma, akiknek a Fidesz iránt érzett szimpátiáját egzisztenciális félelmek gyengítik vagy bizonytalanítják el. A főhatalomról tartott voksolásban ők egy határozott kampánnyal megnyerhetők. Mivel a 70 százalékot meghaladó részvétel mellett a Fidesz célja hárommillió támogató szavazat megszerzése, a felmérések szerint körülbelül egymillió olyan szavazóért folyik a kampányküzdelem, akinek nincsenek ideológiai preferenciái. Őket a választási ígéretek, a kampánystílus, a vezető személyisége és hasonló meggondolások befolyásolják. A Fidesz által követendő stratégia tehát meg kívánja tartani a másfél milliós törzstábort, érvekkel kívánja ellátni a félmillió ingadozót, s egzisztenciális szempontok alapján akar maga mellé állítani egymilliónyi bizonytalan szavazót.

A választási kampány előkészületei

Egybehangzó vélemények szerint Gyurcsány Ferenc agresszív feltörése nem váltott ki megrázó hatást a Fideszben. Az MSZP-t nem becsülik le, de nem is értékelik túl. A szocialisták előtt álló feladatot, kissé ironikusan, “komoly szakmai kihívásnak” tartják. A tényekből – a nagyon gyenge kormányzati teljesítményből, a korábbi kormányzaténál lényegesen magasabb korrupciós indexből – kiindulva a Fidesz elemzői azt is vizsgálják: van-e valahol precedens arra, hogy ilyen pozícióból nyerni tudjon egy párt. Szerintük az MSZP egyetlen esélye, ha sikerül átirányítaniuk a protestindulatokat az ellenzékre, ám ez lényegesen nehezebb feladat, mint 2002-ben az Orbán-kormány elleni gyűlöletkampány kivitelezése. A Fidesz információi szerint az MSZP nem szándékozik szakítani a werberi kampánystratégiával, hiszen annak know-how-ját már nagyrészt elsajátították: több fideszes úgy tudja, 2002-ben az izraeli Munkapárt egy vezetője rendszeresen részt vett a szocialisták belső kampányegyeztetésein. Az MSZP mostani stratégiája az ellenzéki párt szerint egyértelműen a bulvárfogyasztókat célozza meg, a gyűlöletkeltést és a megosztást állítva középpontba. A Fidesz ebben nem kívánja másolni vetélytársát, azzal azonban Orbán Viktor is tisztában van: a 2002-es választás cezúra volt az új magyar demokrácia történetében. Addig igazolódott az a vélekedés, hogy hazánkban nem használhatók a kiforrott demokráciákban használatos kampánytechnikák, mert az emberek inkább a politikai tartalomra, a politikai ajánlatra figyelnek – ezt a képet éppen Ron Werber tevékenysége oszlatta szét. Bár a politika tartalmát illetően nem kíván engedményeket tenni, a Fidesz mára belátta, hogy a csomagolást illetően használnia kell a sokat megért demokráciák honosítható kampányfogásait. (A tartalmat illetően: a pártban kifejezetten nevetségesnek tartják a Medgyessy- és Gyurcsány-féle “mirelit kommunikációt”, amikor egy az egyben próbálnak használni például Tony Blairnél bevált, ám magyarul nem túl életszerű szófordulatokat.)

Megtudtuk azt is, hogy honosítható kampányfogások összegyűjtése céljából a Fidesz már korábban felvette a kapcsolatot Jacques Chirac, George W. Bush, Bill Clinton és az Osztrák Néppárt kampánycsapataival. Az utóbbi esetében azt tanulmányozzák, hogy a mezőgazdasági politika ismeretében (a brüsszeli biztost e téren az osztrák baloldal adja) miért szavaz az osztrák gazdák túlnyomó többsége mégis jobbra. Bush kampányából a szembetűnő párhuzamok miatt a vidéki mozgósítási tapasztalatokat vélik hasznosíthatónak. (Az amerikai elnök mindhárom tévévitáját elvesztette, de szétszórt vidéki bázisát sikerült voksolásra bírnia, és nyert.) A Fidesz a Bush-kampányból emelte át az úgynevezett kilincsfülmódszert, ami Szécsényben és Sopronban is bevált. Clinton korábbi tanácsadói pedig az internetkampány tapasztalatait adták át.

2006 előtt a Fidesz a nemzetközi politikai porondon is kampányolni kíván. Január 1-jétől Orbán Viktor pártelnök Gyürk Andrást úgynevezett nemzetközi kampányfőnöknek kérte fel. Gyürk brüsszeli képviselői munkája mellett felügyelné, hogy a Fidesz elgondolásai külföldön torzítatlan formában jussanak el minden fórumhoz, ahol Magyarországgal érdemben foglalkoznak. Habony Árpád feladata, mint eddig is volt, Orbán Viktor tanácsadójaként a stratégiai elemzések és kutatások koordinációja, az ez irányú nemzetközi kapcsolatok kiépítése és a tapasztalatok honosítása lesz.

Az európai parlamenti választási kampány kezdetétől új rend alakult ki a Fideszben a sajtómunka területén is. Az Áder János frakcióvezető mellett dolgozó sajtóosztály feladata a parlamenti munkával – azon belül is a plenáris ülésekkel – kapcsolatos kommunikációra szorítkozik; a súlypont átkerült a Szentkirályi utcába, a frakciótól a párthoz. A péntek reggeli sajtóstratégiai megbeszéléseken egy szűkebb kommunikációs csapat dönt a következő hét politikai tematizációjáról. (Ezen a héten a Gyurcsány-kormány száz napjának az értékelése a téma.) Ezt követően parlamenti időszakban az országgyűlési kabinetvezetők tartanak értekezletet a frakcióvezető irányításával, kora délután pedig a pártelnökségi ülésre kerül sor. Rogán Antal mint kampányfőnök már részt vesz az ügyvezető elnökségi üléseken.

A Fidesz kommunikációs tapasztalatai azt mutatják: nem kerül elég hang és arc a nyilvánosság elé. Terveik szerint Révész Máriusz mellé többen is előlépnek majd, a szövetség áttér a több szóvivős szisztémára.

A döntések háttere

A döntés-előkészítést megalapozó szakmai-tudományos háttér kialakítására 2003 májusában került sor. Azelőtt külső cégeknek adtak megbízásokat, állandó belső csapat nem volt. Fideszes politikusok úgy tartják: az a tény, hogy az óriási médiaellenszél dacára megalapozott döntéseket tud hozni a pártvezetés, többek között annak köszönhető, hogy sikerült újfajta kutatási módszereket meghonosítani a döntések várható hatásainak elemzésére. Információink szerint a párt nagy reprezentatív közvélemény-kutatást végez minden hónapban. A pártszimpátia-változások mellett konkrét, eseti ügyekben kialakított álláspontokat is tesztelnek. Nemcsak arra kíváncsiak, hányan szavaznának jövő vasárnap erre vagy arra a pártra, hanem azt is követni tudják, a fluktuáció milyen választói rétegeket érint, mi a vándorlás oka, és miért változtatja meg valaki a véleményét konkrét politikai kérdésekben.

A kutatások eredménye már eddig is döntően befolyásolt egyes kampányelemeket. Mint megtudtuk, az európai parlamenti választás “Csak együtt sikerülhet” szlogenje eredetileg csupán a rangsor negyedik helyén szerepelt, ám a felmérés ezt a verbális üzenetet igazolta vissza. (Orbán Viktor egyébként eredetileg az “Európa magyarul” jelmondat mellett kardoskodott.)

A háttérbeszélgetések során arra a következtetésre jutottunk, hogy a Fidesz nem kíván feleslegesen erőt pazarolni a szerintük a kormányhoz lojális, illetve “megvásárolt” sajtóval folytatott küzdelemre. (Úgy tudják például, hogy a Gyurcsány-párti sajtómegnyilvánulásokért darabonként 80 ezer forinttal jutalmazzák a készséges sajtómunkásokat.) Az ismert média-erőviszonyok miatt a kormányzatilag kézi vezérelt médiumok súlyát csökkenteni kívánják a kampányban, ehelyett a választókkal való közvetlen kommunikációra összpontosítanak majd. A pártelnök máris 1,3 millió emberrel áll levelezésben, s nemcsak a nemzeti petíció aláíróihoz, hanem az új szavazókhoz is eljuttatta személyes üzenetét tavaly körülbelül hárommillió példányban. Több forrásból úgy tudjuk: az idén két ilyen levél is várható.

Az új direktmarketing-rendszert a Fidesz az európai parlamenti kampányban próbálta ki, s az értékelések szerint az sikerrel vizsgázott. A népszavazási kampányt ilyen szempontból nem tartják tipikusnak, hiszen egy hónapon keresztül elsősorban a mozgósítást tekintették a fő feladatnak. A direktmarketing-stratégiával szorosan összefügg a választókerületi rendszer kialakítása, hiszen így egy-egy helyi központból tudják levezényelni a területi kampányokat. Néhány korábbi pozíció – például a megyei elnökségek – emiatt hatalomtechnikailag kiürültek, az ország számos pontján elégedetlenséget okozva a feladat nélkül maradó vagy csökkentett hatókörrel dolgozó aktivisták körében. Emiatt delegációk is indultak a pártvezetés különböző helyeire, a vállalható kompromisszumok azonban nem érintik a választókerületi rendszer lényegét: hogy mindenütt az a személy álljon a helyi politika fókuszában, aki a parlamenti szék várományosa lesz. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz következő kongresszusán az alapszabályban fogják megerősíteni a választóköri elnököket. A 176 választókerületi elnök személye még nem végleges: bár az információk e tekintetben némiképp ellentmondásosak, 13-14 helyen van folyamatban vagy várható személyi változás: ezek egy része elmaradt kinevezés, más része csere. Január végéig azonban mindenképp kialakítják a véglegesnek tekintett, stabil keretet. (Úgy tudjuk, a jelöltek között olyan politikus is van, aki korábban kényszerűen távozott az MDF-ből.) Lesznek személyi változások a tagozatvezetők között is, miután az eddigi tapasztalatok alapján kiderült: ez a munka nem fér össze egy választókerület vezetésével.

A Fidesz mind a politikában, mind a kampányban továbbra is támaszkodni kíván a polgári körökre. (A körök tagsága átfedésben van a nemzeti petíció aláíróival.) A Polgárok Házára alapuló intézményrendszert építenének ki, és egy országos népfőiskolai modell meghonosításának a lehetőségeit vizsgálják. A polgári körökre támaszkodó, az oktatást a középpontba helyező országos népfőiskolai mozgalom a Fidesz 15-20 éves távlatú nemzetépítési stratégiájának egyik bástyája lenne. Ezt a programot nemrégiben egy nem nyilvános konferencián kezdték el kidolgozni. A kisközösségek építését, bátorítását és megerősítését a Fidesz politikai szempontból is kiemelt fontosságúnak tartja. Belső elemzéseik kimutatták, hogy a Fidesz támogatottsága annál nagyobb egy adott régióban, minél több ott a létező közösség. A polgári köröknek továbbra is kulcsszerep jutna a politikai mozgósításban. Ez létkérdés lehet a Fidesz számára, mert a párton belül éppen a mozgósítást tartják a Fidesz Achilles-sarkának. Többen úgy látják: hiába vannak jelen az országban ezer településen saját szervezettel (ezzel csúcstartók a pártok között), ha 3200 település van&

Aktuális álláspontok

Ami a következő fontos belpolitikai állomást illeti: a köztársasági elnök jelölése tekintetében a Fidesz még nem alakította ki a véleményét. A pártban mindenesetre furcsállják, hogy a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett, a következő uniós ciklus pénzügyi vonatkozásairól szóló négypárti egyeztetés meghívójában a szocialisták tárgyaló delegációjának tagjaként tüntették fel Göncz Kingát, holott ezt semmilyen szakmai szempont nem indokolja. A Fidesz megkérdezett vezetői ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy Gyurcsány titkos államfői favoritját igyekszik ilyen módon helyzetbe hozni, reflektorfénybe állítani. Egyik informátorunk szerint a legnagyobb kormánypártban úgy vélekednek, hogy – mint azt Wekler Ferenc biztosi kinevezése vagy Eörsi Mátyás erdélyi missziója is alátámasztja – a miniszterelnök csapdahelyzetbe került, az MSZP “az SZDSZ alá tolódik”. Orbán Viktor kérdésünkre úgy fogalmazott: bíznak abban, hogy a parlamenti matematika értelmében sikerül “rendes szocialista jelöltet” találni a legfőbb közjogi méltóság betöltésére. A Fideszhez közel álló körökből úgy értesültünk, hogy e tekintetben eddig komolyan csak egy személy neve került szóba: Bihari Mihály volt alkotmánybíróé; de elképzelhető, hogy más mérsékelt, a nemzeti egységet jelképezni tudó szocialista jelöltet is támogatni tudnának.

Több szinten tájékozódtunk a Fidesz prognózisairól a vetélytárs pártokat, pártvezetőket illetően is. Általános vélemény, hogy az MSZP – összhangban a prognosztizálható gazdasági krízissel – valamikor az év közepén Hiller Istvánt “leveszi” a pártelnökségről, s a párt és a kormány vezetését Gyurcsány Ferenc egy kézben összpontosítja. Jobboldali politikusok és elemzők szerint ezt a tendenciát látszanak erősíteni az MSZP holdudvarának pénzügyi-gazdasági mozgásai is: a felügyelőbizottságokból sorra távoznak a párt régi generációs káderei, helyükre pedig mind gyakrabban Leisztinger Tamás “barátai és üzletfelei” kerülnek. A Fideszben egyértelműnek tekintik, hogy a szocialista párton belüli totális hatalomátvételnek Gyurcsány ilyesfajta “perszonáluniós” hatalomkoncentrációja a feltétele.

Ami az MDF-et illeti: fideszes politikusok körében túlsúlyos vélemény, hogy az MDF-esek még 2005 folyamán elmozdítják Dávid Ibolyát az elnöki székből a fokozódó belső elégedetlenség következtében. Erre az MDF szervezeteinek “országos leolvadásából” következtetnek. Nem tartják kizártnak azt sem, hogy Lezsák Sándor – kézenfekvő módon – “visszavegye” a pártot.

Budapest vezetésére a Fidesznek van főpolgármester-jelöltje, de az illető nevét egyelőre hétpecsétes titokként őrzik. A pártban Molnár Gyula fővárosi kormánybiztosi kijelölését egyértelműen a főpolgármesterségért folytatott harc kezdőpontjaként értékelik. Háttér-információik szerint a nyögvenyelős média-hűségnyilatkozatok ellenére az SZDSZ-es többség is Demszky Gábor “ejtése” mellett van, a tagság túlnyomó része elpártolt tőle.

Gyurcsány Ferenc és a Fidesz

A Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett négypárti egyeztetésre szóló invitálást Orbán Viktor elfogadta, s ennek időpontjaként a felkínált intervallumon belül február 3-át javasolja. Határozottan cáfolta viszont, hogy a miniszterelnök korábban hivatalos találkozóra hívta volna: ez az első meghívólevél, amit kapott. Az Orbán-Horn-találkozókról elmondta: ezek az informális eszmecserék korábban is havi rendszerességgel folytak. Orbán a volt szocialista kormányfőt olyan pártvezetőként jellemezte, akivel befolyásánál fogva olykor hatékonyabb érdemi párbeszédet lehet folytatni, mint a hivatalban lévő vezető szocialistákkal. A párt elemzői egyébként sajátos véleményt alakítottak ki Gyurcsány Ferenc látványos tárgyalási kezdeményezéseiről. Szerintük ezek, akárcsak a miniszterelnök bulvármédiában való “túlszereplései”, nem egyértelműen kedvezők a kormányfőnek, hiszen hamarosan kiderül majd, hogy a színpadias jelenetek mögött nincs valóságos kormányzás. A Fidesz a “kijózanodást” a 2005. év közepéig prognosztizálja: a választások idejére pedig egyenesen drámai hangulatromlással számolnak. Gyurcsány Ferenc megítélése a Fideszen belül egyetlen szóval jellemezhető: balett-táncos, akinek a lába alig érinti a földet, azaz szereplései csak súrolják a valóságot. Törékeny a helyzete, vélik, s szerintük az új kormányfő összehasonlíthatatlanul nehezebb szituációból indulva kénytelen kormányozni, mint Medgyessy Péter 2002-ben.

Műfaji újítások

A begyűjtött információk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a Fidesz 2005-öt nem tekinti teljes kampányévnek, ugyanakkor a kormányzati ciklus kulcsévének tartja. Az ellenzéki párt az idén a politikai technikákat kívánja megújítani. Például formabontó kongresszust terveznek, de hogy ez pontosan mit jelent, azt nem sikerült megtudnunk. Országos offenzívát készítenek elő a politika szimbolikus terepein is: új ünnepekkel, régi ünnepek újraértékelésével állnak elő. Műfajilag megújítják az országértékelés aktusát – hogy miként, azt nem tudtuk kideríteni.

Döntést hoztak arról is, hogy 2006-ra – tanulva a 2002-es tapasztalatokból – alternatív szavazatösszesítő rendszert hoznak létre. Az új stratégiát, a társadalmi bázist és az intézményrendszert úgy kívánják kialakítani, hogy azzal ne csak a 2006-os, hanem a 2010-es választásokat is megnyerjék. Orbán Viktor pedig kérdésünkre kategorikusan cáfolta, hogy a visszavonulás gondolata egy pillanatig is felmerült volna benne. “Megható azonban, mennyien aggódnak értem” – tette hozzá.

Cáfolják az összeveszést

Munkatársunktól

Összekülönbözött Orbán és Áder – ezzel a címmel közölt cikket az Index, amely úgy tudja, hogy a párt legutóbbi elnökségi ülésén Orbán Viktor pártelnök és Áder János frakcióvezető között vita robbant ki a Fidesz kommunikációs igazgatója, Meszleny László teljesítményének értékelése kapcsán. Az internetes portál szerint az ügy miatt szabadságolták a Fidesz-frakció sajtóosztályának nagy részét, s tegnap már nem is lehetett elérni egyetlen munkatársat sem, sőt az egyik rögzítőre mondott üzenet szerint február 1-jéig tart a szabadság. A cikkben az olvasható még, hogy a kényszerpihenőt Áder rendelte el, aki előzőleg kifogásolta, hogy a párt és a képviselőcsoport párhuzamosan kiépített kommunikációs osztályai az utóbbi időben többször is keresztbe dolgoztak. A frakcióvezető a kommunikációs bakikért “Orbán emberét”, Meszleny Lászlót tette felelőssé.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) cáfolta, hogy Orbán és Áder összekülönbözött volna az elnökségi ülésen. Elmondása szerint a tanácskozáson arról volt szó, hogy milyen formában értékeljék a Gyurcsány-kabinet első száz napos tevékenységét. A formán – jegyezte meg Nyitrai – valóban volt vita, ám az elnökségi üléseken ez megszokott dolog, s a megbeszélés végére egy teljesen letisztult álláspont alakult ki. Ezt az is jól bizonyítja, hogy a száznapos értékeléssorozatot a “dumakormányról” szóló sajtótájékoztatójával Rogán Antal képviselő a frakció által szervezett keretek között kezdte meg hétfőn, majd azt kedden a párt székházában Navracsics Tibor elnöki kabinetfőnök és Dobó László képviselő folytatta. Valótlan az Index azon állítása is – folytatta Nyitrai Zsolt -, amely szerint szabadságolták volna a frakció sajtóosztályát, és csak telefonüzeneteket fogadnának. Mint mondta, a munkatársak egy része valóban szabadságra ment, aminek egyetlen oka, hogy szünetel a parlamenti ülésezés, s ez értelemszerűen a legjobb alkalom a képviselők mellett dolgozó sajtósok téli pihenőjére.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001

Comments are closed.