Forrás: Magyar HírlapHáborús bűnösöket keresnek
Simon Wiesenthal munkatársaival 1977-ben hozta létre a nevét viselő nemzetközi zsidó emberi jogi szervezetet. A jeruzsálemi székhelyű Simon Wiesenthal központ egyik fő célja a még szabadlábon élő náci háborús bűnösök felkutatása. A szervezet jelenleg négyszázezer tagot számlál, és a többi között New Yorkban, Párizsban és Buenos Airesben is van helyi irodája. A kutatások végső célja minden alkalommal a feltételezett bűnösök bíróság elé állítása. A Wiesenthal központ munkatársai ezenkívül folyamatosan lobbiznak azoknál a kormányoknál, amelyek nem szívesen kezdenek újabb vizsgálatokba, és megpróbálják őket meggyőzni a bűnösök felkutatásának fontosságáról.
A központ utolsó éves jelentését 2004 tavaszán adta ki, ebben a 2003 áprilisa és 2004 márciusa között elért eredményeket tekintette át. A szóban forgó az időszakban a központ több, eddig nem vizsgált országban – köztük Magyarországon – is elindította Utolsó esély nevű akcióját, a lakosság segítségét kérve a háborús bűnösök felkutatásához. Ennek ellenére a jelentés szerint ebben az időszakban kizárólag az Egyesült Államokban ítéltek el náci háborús bűnösöket – összesen hetet. Bírósági ügyet három országban indítottak, az Egyesült Államokban ötöt, Kanadában hármat és Németországban kettőt. Valószínűleg az Utolsó esélynek köszönhetően jelentősen megnőtt azonban a friss nyomozások száma, a központ összesen 335 feltételezett háborús bűnösre bukkant az elmúlt évben.
Kategorizált országok
A jelentés a vizsgált országokat különböző kategóriák szerint rangsorolta erőfeszítéseik és eredményeik alapján. A központ A-tól F-ig összesen öt kategóriát különböztet meg, míg X-szel azokat az országokat jelöli, amelyek nem válaszoltak kérdőívükre, vagy nem vesznek részt az akcióban. A legmagasabb, A kategóriába azok a nemzetek kerültek, amelyek minden erőfeszítést megtesznek, hogy bíróság elé állítsák a gyanúsítottakat, és jelentős eredményeket értek el az elmúlt időszakban. A B kategória besoroltjai megtették a szükséges lépéseket a bűnösök felkutatására, és legalább egy bűnöst elítéltek vagy bíróság elé állítottak. A C kategóriás országok bíróságai nem indítottak eljárást, de néhány ügy jelenleg is folyamatban van. A D kategóriás országok látszólag együttműködnek a központtal, de semmilyen gyakorlati eredményt nem értek el az elmúlt időszakban. Az F a teljes kudarc kategóriája, ide azok az országok kerülnek, amelyek annak ellenére sem indítanak vizsgálatot, hogy bizonyítottan háborús bűnösök élnek határaikon belül – állítja a Wiesenthal központ.
A kategória: Egyesült Államok
B kategória: Kanada, Németország
C kategória: Ausztria, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország
D kategória: Argentína, Ausztrália, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Magyarország, Új-Zéland, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország
F kategória: Kolumbia, Norvégia, Románia, Svédország, Szíria, Venezuela
X kategória: Fehéroroszország, Belgium, Bolívia, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Chile, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Görögország, Luxemburg, Paraguay, Oroszország, Ukrajna, Uruguay, Szerbia-Montenegró
Sikerek és kudarcok
Talán nem véletlen, hogy az első két kategóriában csak az Egyesült Államok, Kanada és Németország kapott helyet. Ezekben az országokban ugyanis nemcsak a Wiesenthal központ nyomoz a feltételezett háborús bűnösök után. Az Egyesült Államokban az igazságügyi minisztériumon belül működik a Különleges Nyomozások Ügyosztálya (Office of Special Investigations, OSI), még 1979-ben alapították, hogy megtalálják az országban bujkáló egykori nácikat. Amerikában és Kanadában azért volt rendkívül fontos az irodák felállítása, mert a második világháború után sok katona menekült a múltja és a felelősségre vonás elől a kontinensre. Az OSI-n belül ügyészek, történészek, kutatók és nyelvészek dolgoznak, méghozzá a jelek szerint rendkívül sikeresen. A munkatársak az elmúlt harminc évben 131 esetben emeltek vádat, és csak hat alkalommal vesztettek pert. Ha az Egyesült Államokban valakiről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket követett el, megfosztják állampolgárságától, és végső esetben kitoloncolják az országból. Ez történt többek között tavaly Jakob Milinggel, aki a Gross Rosen-i és a sachsenhauseni koncentrációs táborokban teljesített szolgálatot. Németországban már 1958-ban megalakult az úgynevezett Zentrale Stelle, s azóta hétezer bűnöst ítélt el, sőt jelenleg is több személy ellen nyomoz az országban.
©
