Forrás: NOL

Játszhat-e Istent a Ház?

Érvek a melegek házassága mellett és ellen

Seres László, 2005. január 15. 10:50

Krisztián és Róbert nyolc éve ismerkedett meg, és szinte azonnal beköltözött a kis fővárosi panellakásba.

Krisztián vidéki kisvárosból jött, Pesten az egyik nagy mobilcég kiemelt ügyfélmenedzsere. Róbert fodrász és stylist, a nők imádják, ‘kicsit barátnőszámba vesznek’. Szerinte ez nem így lenne, ha nem lenne köztudott, hogy meleg.

Mindketten szinte azonnal coming out-oltak a munkahelyükön, nyíltan elismerték, mi az ábra. Arról kérdezem őket, hogy – harminc felé közeledvén – könnyítene-e az életükön, ha legálisan összeházasodhatnának? A válasz: egyértelműen igen. Gyűrűt már nyolc éve viselnek.

‘A regisztrált párkapcsolatnak nem látom sok értelmét’ – magyarázza Róbert. ‘Értelme annak lenne, ha ugyanannyi jogot kapnánk, mint a rendes házasok.’ Krisztián egyetértően bólogat és példaként az öröklést, a tb-juttatásokat, az USA-ba szóló családi vízumot, vállalkozói és más hitelek felvételét említi. ‘A lakás az apámé. Soha nem fogunk tudni lakáshitelt fölvenni, ha nem vagyunk friss házasok. A papírról van szó: a házasság biztosíték mindenki számára.’ Gyerek? ‘Más gyerekét nem akarnánk felnevelni, nem akarnánk a személyiségünkre formálni’ – hárítják el az örökbefogadás kérdését. Ugyanakkor határozottan cáfolják azt a közkeletű vélekedést, miszerint a meleg párok melegnek nevelnék a gyereket. ‘Ez lehetetlen is, hiszen aki nem az, azt nem lehet azzá nevelni. Egy biztos: ha lenne gyerekünk, nem hazugságban nőne fel.’

Jogok és korlátok

A melegek házasságáról szóló vita nemcsak akörül forog: egyenlő jogokat vagy pozitív megkülönböztetést jelent-e, hanem arról is, felbolygatja-e civilizációnk értékrendjét, és hogyan érvényesíthetők a gyermek jogai egy ilyen kapcsolatban? E kérdés megítélésében borul a hagyományos bal-jobb tengely: neves konzervatívok állnak ki a házasság joga mellett, ugyanakkor liberálisok érvelnek ellene szabadelvű szempontból. A Human Rights Watch ‘alapvető emberi jognak’ nevezi a házasságkötést, nemi orientáltságra való tekintet nélkül – ám kérdés, fakadhat-e ‘jog’ abból, ha azt kellő számú ember hangosan követeli magának?

Magyarországon az Alkotmánybíróság 14/1995-ös határozatában elvetette ugyan az azonos neműek házassághoz való jogát (a testület álláspontja szerint ‘a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő közössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a családban való felnevelését célozza’), ám igent mondott arra, hogy az élettársi kapcsolat biztosította jogokat kiterjesszék meleg párokra is (a Ptk.-t 1996-ban módosították ennek megfelelően, ám ez még mindig sok jogkedvezményből kizárja a melegeket). A Gyurcsány-kormány a házasság bevezetését nem tervezi, a regisztrált párkapcsolat bővítésén azonban dolgoznak a szakértők.

Boldog bostoni pár: Julie és Hillary az anyakönyvvezető előtt (2004)Bárd Petra jogász (CEU) nem tartja magától értetődő jognak a melegek házasságát, igaz, nem is sértené az igazságérzetét, ha bevezetnék. Holmes amerikai főbírót idézve (‘senkinek nincs alkotmányos joga ahhoz, hogy rendőr legyen’) úgy látja, a bejegyzett élettársi kapcsolat, az azzal járó vagyonjogi szerződés kellő módon küszöböli ki a diszkriminációt. ‘Minden nemzet korlátozza ezt az aktust valamilyen módon: életkor, rokonsági fok, cselekvőképesség alapján, és ez teljesen legitim.’

Halmai Gábor alkotmányjogász azonban szexuális diszkriminációnak tartja, ha a homoszexuális párok nem házasodhatnak. Szerinte nem tartható az az érv, hogy házasságuk túlságosan felpuhítaná a jogot vagy az erkölcsöt, a jog folyamatosan változik: ‘ma már elképzelhetetlen lenne például a válás tiltása.’ Halmai szerint alaptörvényünk 70/A paragrafusából is levezethető lenne a bevezetése, hiszen az alkotmány tiltja a nemi diszkriminációt. ‘A polgároknak joguk van olyan kapcsolati formában élni, amilyenben akarnak, az állam pedig nem tehet különbséget a kapcsolatok jogi következményei (társadalombiztosítás, öröklés, szociális ellátás, adószabályok, névhasználat) között. Természetesen mindenkinek joga van a legszigorúbb morális elvek szerint élni – csak ne kényszeríthessen másokat arra, hogy úgy éljenek.’

Míg Mocsonaki László, a Háttér civil szervezet vezetője úgy látja, mindez ma még ‘nem igazán téma’ a magyar meleg közösségben (ő úgy tudja, 50-60 meleg és leszbikus élettársi szerződés köttetett az elmúlt három évben), addig Jaksa Brigitta, a Habeas Corpus szakértője szerint a hazai melegek körében lenne igény a házasságkötésre. Épp ezért ‘cinizmusnak’ tartja, ha az állam nem ad teljes jogegyenlőséget: ‘A meleg párok ma nem választhatnak életformát, számukra csak a regisztrált párkapcsolat létezik.’

Mocsonaki cáfolja, hogy a meleg párokat a promiszkuitás, a szex hajhászása jellemezné. ‘Egyre több az olyan pár, amelyik hosszú évekre, tartós kapcsolatra kötelezi el magát.’ A házasság mellett szól szerinte, hogy ‘ha egyikük kórházba kerül, akkor a társát a szülei ne tilthassák ki a kórteremből’, vagy hogy új életet tudjanak kezdeni lakáscélú támogatások, hitelek felvételével.

‘A homoszexualitás nem természetes, ahogyan a szemüveg, a poliészter és a születésszabályozás sem’ – evez az irónia terepére az egyik amerikai emberi jogi szervezet, 12 pontban sorolva, ‘hogyan teszi tönkre az azonos neműek házassága a társadalmat.’ Míg ők viccet csinálnak a kifogásokból, addig mások nagyon is komolyan veszik ezt a kérdést.

Házas-e vagy?

A melegek házasságát liberális szempontból elvető Susan M. Shell professzor szerint (The Public Interest) az államnak nincs joga megítélni a homoszexuálisokat, egyenlő jogi védelmet kell biztosítania nekik, ám ‘a fő kérdés a gyermek jóléte, nem a majdani szülők pszichikai szükségletei és vágyai.’ Shell ellenez mindenféle diszkriminációt, ám szerinte a melegek nem várhatják el, hogy az állam nyilvánosan ‘ünnepelje’ kapcsolatukat. ‘A házasságot a heteroszexuális párokra kell korlátozni, mivel a házasság egyik központi szerepe a nemzésből fakadó felelősségek és igények nyilvános elismerése.’

Sok konzervatív is fontosnak tartja azt a liberális szempontot, hogy ha már ‘eltérítik’ a házasság fogalmának jogi értelmezését, akkor legalább törvényhozók mondják ezt ki, nem pedig ‘aktivista bírók’, akiknek a mandátuma nem terjed ki társadalmi szokások megváltoztatására.

A klasszikus konzervatív álláspontot Semjén Zsolt, a Fidesz képviselője, kereszténydemokrata pártelnök világította meg számunkra. ‘A mi természetjogi szemléletünk csak olyan törvényt tud elfogadni, amely a teremtés, a természet rendjéből levezethető. A parlament nem játszhat Istent, nem változtathatja meg a család fogalmát. A házasság történetileg kötött, megszentelt kifejezés: két ember, éspedig egy férfi és egy nő egymásra irányuló szeretete, önátadása. Erre alapul nemcsak az egész zsidó-keresztény kultúra, de a római jog is.’ Semjén Zsolt szerint a melegházasság elfogadása azzal a veszélylyel jár, hogy innentől nincs megállás: törvényesíteni kellene a többnejűséget, több ember együttélését is, s mindez államilag elismert, követendő példa lehet. Semjén ugyanakkor kérdésünkre hangsúlyozta: bár a homoszexualitást bűnnek tekintik, ‘tudomásul vesszük, hogy létezik. Ezért az EU-ban ismert regisztrált párkapcsolat modellje lényegében számunkra is elfogadható, de ne hívják házasságnak és ne terjedjen ki az örökbefogadásra.’

Lejtő helyett

A Semjén említette ‘legfőbb veszély’ a szakirodalomban slippery slope (csúszós lejtő) néven ismert: a melegházasságot ellenzők érve szerint nehéz megindokolni: miért álljon meg a liberális demokrácia éppen itt, és miért ne legalizáljon ‘házasságként’ bármely szociális, szexuális, gazdasági célú együttélési formát, barátságot, csoportházasságot?

Cris és John Massachusettsben esküdtek (2004)A házasság pártolói azonban elutasítják a ‘csúszós lejtő’ hipotézisét: szerintük elképzelhetetlen, hogy valaki a melegek házasságára hivatkozva követelhesse mondjuk a (muszlim közösségekben ismert) többnejűség legalizálását. Ez szerintük már bekövetkezett volna ott, ahol legális a melegek házassága. Ugyanígy nonszensznek tartják, hogy a házasság engedélyezése ‘társadalmi mintává’ tehetné a homoszexualitást, hiszen a tudományos konszenzus egyre inkább az, hogy öröklött, nem pedig szociálisan tanult viselkedésről van szó. Nem áll meg szerintük az az érv sem, hogy az engedélyezés veszélyeztetné, aláásná a heteroházasság intézményét, hiszen nem annak alternatívája.

Ami pedig gyermekek felnevelését illeti, a házasság támogatói azzal érvelnek, hogy a gyermeknek nem feltétlenül különböző nemű szülőkre, pláne nem egyedülálló apára/anyára, hanem szeretetre, érzelmileg biztos háttérre van szüksége. Olyan felmérésekre hivatkoznak, amelyek szerint a meleg pároknál felnevelkedett gyermek semmivel sem roszszabb ‘normális’ családban felnőtt társánál. (Lényegében ezt az érvelést fogadta el a napokban az izraeli legfelsőbb bíróság is, amikor két, 15 éve együtt élő, formálisan ‘szingli’ nő számára engedélyezte korábbi házasságaikból származó gyermekeik adoptálását.) Jaksa Brigitta szerint ha azt vetik a meleg párok szemére, hogy az általuk nevelt gyermek pszichikai zavarokat szenved, meg kell nézni: nem épp a környezet intoleranciája váltja-e ki ezt?’

A neves homoszexuális, katolikus újságíró Andrew Sullivan elfogadhatatlannak tartja, hogy sokan ellenzik ugyan a promiszkuitást, de épp a legszorosabb monogám köteléket akarják megtagadni a melegektől. A házasság egy stabilizáló, harmonizáló, biztonságot nyújtó társadalmi modell lehetőségét kínálná a meleg közösségnek – érvel Sullivan, aki egyik cikkében mérgesen meg is jegyezte: ‘Még a halálsoron váró gyilkosoknak is joguk van házasodni.’

AZ EURÓPAI UNIÓBAN a családjog nem EU-kompetencia, a döntés a tagállamok kezében van. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (nem EU-intézmény) 2002 februárjában homoszexuális pároknak megtiltotta gyermekek örökbefogadását. A strasbourgi döntés azonban nem köti a tagállamokat. Az európai trend: a liberalizálás, akár házasság, akár bejegyzett kapcsolat formájában. Hollandia négy éve, Belgium közel két éve engedélyezi meleg pároknak a házasságkötést, a hollandok még az örökbefogadást is. Spanyolország nemrég legalizálta a melegek házasságát, ugyanakkor a tartományok önállóan határozhatják meg politikájukat. Németországban és Skandinávia több országában évek óta biztosítják a házassággal egyenértékű regisztrált meleg élettársi kapcsolatot. Ugyanakkor nem fogadhatnak örökbe gyereket, és nem adózhatnak közösen. Franciaországban nemrég tartották az első legális melegesküvőt.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN az államok hatáskörébe tartozik a homoszexuálisok házasságának kérdése, jogvédők szerint azonban az ‘egyenlő védelemről’ is szóló 14. alkotmánykiegészítés kellő alapot nyújthat a diszkrimináció megszüntetésére. Talán ezért is akart Bush elnök keresztülvinni egy olyan alkotmánymódosítást, amely a házasságot kizárólag férfi és nő kapcsolataként határozta volna meg. A tavalyi elnökválasztással egy napon 11 államban tartottak népszavazást a kérdésről, mindenhol leszavazták a melegházasság legalizálását. Sokak szerint végső soron ez a kérdés döntötte el a választást. Egyetlen államban, Vermontban 2000 óta legális a melegek házassága, Massachusetts-ben pedig a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a házasság tilalma ellentétes az állam alkotmányával. A liberális Kalifornia legfelsőbb bírósága tavaly törvényellenesnek nevezte a meleg párok házasságkötését.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©