Forrás: Magyar HírlapAhol jó, ott van a haza

Olvasva Molnár Gusztáv cikkét (Egység vagy megosztottság, MH, jan. 8.), arra a következtetésre jutottam, hogy a diktatúra bukása utáni magyar külpolitika néhány szomszédos államot illetően 1990 májusa és 2004 decembere között bizonyos értelemben belpolitika volt. 1990 májusában, a választások második fordulójának estéjén az MDF székházában Antall József kijelentette (de nem abban a formában, ahogy Molnár Gusztáv emlékszik), hogy „tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzem magamat”. Érezte azonban, hogy ezt mint történész megállapíthatja, de rosszul hangzik a politikus szájából.

Néhány héttel később egy tévéinterjúban, már kormányalakítással megbízott miniszterelnökként azt mondta, hogy közjogi értelemben tízmillió, de lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Ez a korrekció mit sem változtatott azon, hogy a mondat első formájában való elhangzása óta meghatározza a magyar kormányoknak egyes szomszédos államokkal folytatott politikáját. Ami olykor sokkal inkább belpolitikának, semmint a külpolitika részének tűnik, nemcsak az adott ország, hanem a magyar közvélemény szemében is.

Molnár Gusztáv helyesen állapítja meg, hogy a decemberi népszavazás ennek a politikának a csődjét bizonyítja: a lakosság többsége a nemzet más államokban élő részeit immár nem tekinti minden tekintetben önmagával azonosnak.

A magyar közvélemény felismerését követni fogja a magyar belpolitikába bevont, a szomszédos országokbeli magyarság hasonló felismerése. Ez azonban nem jelenti majd magyarságuk feladását, hanem annak felismerését, hogy érdekeiket annak az országnak a kormánya képviseli, amelynek a területén élnek. Következésképp korántsem biztos, hogy a magyarországi magyarság érdekei mindig egybeesnek az adott szomszédos ország érdekeivel.

Gondolkozzunk pragmatikusan, ahogy azt a régi rómaiak tették, akiktől az „ubi bene, ibi patria” mondás ered: ahol jó, ott van a haza. Ezért hajóztak az angol puritánok az óceánon túlra. Ezért vándorolt ki a 19-20. században sok millió közép-európai Amerikába. Ezért települtek üldözött zsidók Palesztinába. Nem utolsósorban ezért disszidált sok ezer honfitársunk.

Reméljük, hogy az Európai Unió keretében nemzetivé, sőt nemzetek felettivé lesz, ha nem is a világ, de Európa.

Dr. Del Medico Imre, Budapest

©