Forrás: NOL

alma írja: grafiti a klotyón

Népszabadság Online, 2005. január 14. 16:00

Mondanám: korszellem a falon, – nem úgy és annyira, mint a mene tekel, de valami mégis megszólal belőle. Néha végigböngészem az intézmény (egyetem) helyiségeit, olykor hiába, máskor viszont aranyra lelek. A rendszerváltás előtt pár hónappal az volt felírva: „bolsik, ha a sós ropit is elb&tok, nagy balhé lesz.” Hát, ami azt illeti nemcsak a sós ropit baltázták el, amihez képest a balhé nem is lett olyan nagy. Illetve, ahogy vesszük& Ez persze kivétel, két évben egyszer akad efajta. De mit szólsz az ilyen abszurdhoz: ‘Hogyan magyarázod el egy vonalnak, hogy mi az a kör?’ – itt má’ gondolkozni is kell, nemcsak pisilni. Mer a metafora elég gubancos, pedig kis empátiával sok minden kiderül belőle. Igaz, az ilyen apercu-k mellett, felett-alatt ott a retyó-közhely: „te zsidó vagy?” (Vagy alterálva: „te buzi-e vagy?”)

És persze nemzetpolitikai vita: „No border, – no states.” Vagy: „Nekem otthonom van, nem hazám”. Amire azonnal ott a válasz: „Akkor téged otthon fognak eltemetni.” A haza, mint temető&. Aztán pl. itt egy ütős mondat: „ha már az összes vadat kipusztítottátok, ha már megöltétek a halakat a vizekben, ha már halálra mérgeztétek a levegőt, rá fogtok jönni, hogy a pénz nem ehető!” Trendi? Azért merek ilyet kérdezni, mert egy másik (másik retyón virító) szöveg erre rímel: „A természet megvan az ember nélkül, de az ember nem lehet meg természet nélkül”. Zöld sóder? Talán több annál: az ehető/ehetetlen pénz belekeverése kovászként él a mondatban, éle – mondhatnám – az újkapitalizmus tenorja ellenében hangol. És ami elképzelhetetlen lett volna, mondjuk tíz éve. A grafiti író nem politizál, sőt, nyusziba megy, – védekezik, még a látszatát is kerülné, hogy ő vmit is akarna a politikától/világképektől. Csak megjegyzi. Az az átkozott pénz.

Mammon-kritika. (posztmodern Fourier&)

alma blogja

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©