Forrás: Origo

Évszázados trükkökkel szédítenek a pártok

2005. január 11., kedd, 15:17

Mi köze van az Európa-tervnek Verne Gyulához? A Szövetség a polgárokkal Fidesz-szlogennek az amerikai Keresztény Koalícióhoz? A száznapos programnak a fekete péntekhez? A Fidesz aláírásgyűjtésének a 19. századi angol munkásosztály sanyarú helyzetéhez? Egy szlovén Prizma-díjnak az MSZP új üzenetéhez? – Az [origo] megnézte, hova nyúlnak a pártok, ha tömegeket akarnak megszólítani.

Magyar terv, francia ötlet

A kormány bejelentette: 2005 az Európa-terv második éve lesz. Az Európa-terv kifejezést Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt kezdte használni a Miniszterelnöki Hivatal, hogy így foglalja össze a gazdaságélénkítő programokat. A kifejezést azonban nem a Zoltán utcai Miniszterelnöki Hivatalban találták ki, hanem 1926-ban, Párizsban. Aristide Briand francia külügyminiszter ötlete volt, aki többek között arról is híres, hogy kamaszkorában Verne róla mintázta a Kétévi vakáció című regényének főhősét. A korszak legismertebb francia szocialista politikusa megrögzött pacifista volt. Ő vette rá a németeket, hogy lépjenek be a Népszövetségbe, és meggyőzte amerikai kollégáját, hogy írjanak alá nemzetközi szerződést arról, hogy országaik soha többé nem kezdeményeznek háborút (Kellogg-Briand paktum).

Briand-nak volt egy másik, akkoriban megvalósíthatatlannak tűnő ötlete is: az Európa-terv. E szerint az európai államok olyan szoros szövetséget kötnek, hogy lehetetlenné válna a háború a kontinensen. Az egész terv gerincét egy francia-német gazdasági közösség alkotta volna. Briand Európa-tervét 1951-ben vették elő politikai örökösei, megteremtve az Európai Szén- és Acélközösséget, ami a francia acél és német szén összekapcsolásán alapult, és aminek a jogutódja a mostani Európai Unió. Briand Európa-terve tehát az EU alapötlete volt. Arra valószínűleg nem gondoltak a nevet kölcsön vevő 21. századi magyar politikusok, hogy micsoda ocsmány gúnyt űztek a nácik Briand ötletével. Europaplan (Európa-terv) nevű programjukkal ugyanis nem francia vasércet akartak cserélni német szénre, hanem közép-európai zsidókat amerikai teherautókra. Az amerikai kormány nem volt hajlandó hadifelszereléssel megváltani a zsidók életét, így ebből az Európa-tervből soha nem lett semmi.

A Nemzeti Petíció ívei

A Fidesz száz évvel nyúlt messzebb a Nemzeti Petícióval, mint az MSZP az Európa-tervvel. Az ellenzéki párt tavalyi aláírásgyűjtési akciójához egymillió-kétszázezren csatlakoztak. A kifejezés Angliából, 1838-ból származik. A világ első szervezett munkásmozgalmi intézménye, az úgynevezett chartisták használták először. A szakszervezetek ősének tekinthető mozgalom első nagy dobása volt a Nemzeti Petíció (National Petition). William Lovett találta ki, hogy a szervezkedés hatpontos chartáját megfelelő tömegtámogatással nyújthassa be a brit parlamentnek. A Fidesz Nemzeti Petíciójában csak öt pont szerepelt. A chartisták petícióját 235-46 arányban leszavazta a brit parlament 1839 júliusában, a Fideszét napirendre se vette a magyar Országgyűlés 2004 szeptemberében.

A Nemzeti Petíció intézménye a 19. századi kudarc ellenére az angolszász politikai élet máig sokat használt kifejezése. Az USA-ban, Nagy-Britanniában évente tucatnyi nemzeti petíciót fogalmaznak meg. Ezen a néven gyűjtött aláírásokat például 1998-ban a londoni Szexuális Szabadság Koalíciója nevű szervezet, többek között a bordélyházak legalizálását és a szexboltokra kivetett különadó eltörlését követelve. 1999-ben az iraki válság békés megoldásáért gyűjtöttek aláírásokat Angliában Nemzeti Petíció néven, két éve pedig az USA sertéstenyésztői fogalmaztak meg Nemzeti Petíciót egy illeték eltörléséért. 2004-ben Új-Zélandon több mint százezren írták alá a kórházi nővérek magasabb fizetését követelő Nemzeti Petíciót, és a volt brit gyarmatok közül Indiában is szokás ilyen néven aláírásokat gyűjteni.

Medgyessy a 100 napos program reklámja előtt

A Medgyessy-kormány hatalomra jutása után meghirdette a száznapos programot. A közszférában dolgozók ötven százalékos fizetésemelését és más kedvezményeket jelentő program neve naponta hangzott el valamelyik kormánypárti politikus szájából 2002 őszén. Az ötlet éppen 69 éves volt akkor. száznapos programnak (vagy száznapos reformnak is) hívták Franklin D. Roosevelt amerikai elnök 1933-as intézkedéseit. Ez volt a New Deal első szakaszának a neve. Az 1929-ben, a New York-i tőzsde összeomlásával (fekete péntek) kezdődő nagy gazdasági világválságból jelentette a kiutat a New Dealnek nevezett reformsorozat. Az akkori száznapos program épp az ellenkezőjét jelentette, mint az MSZP-SZDSZ koalícióé: a Roosevelt-féle száz nap ugyanis a közszférában dolgozók fizetésének 15 százalékos csökkentésével kezdődött, a költségvetési takarékosság jegyében.

Roosevelt híres száz napjának is voltak szlogentörténeti előzményei. A politikai nyelvezetbe “Napóleon száznapos uralma” formába került be, amikor a francia császár 1815 tavaszán megszökött száműzetéséből, és a waterlooi vereségéig magához ragadta a hatalmat. 1898-ban Te Csung kínai császár hirdette meg az úgynevezett “száznapos reformot”. A kínai uralkodó hatalmas birodalma gyors modernizálását várta attól a száz naptól, példaképe a japán iparosítás volt. 1931-ben Mussolini, az olasz fasizmus vezetője írt programot pártja számára, “100 nap” címmel, a legfontosabb teendőket összefoglalva. A politikában bűvös számnak számító százast Magyarországon Antall József miniszterelnök (1990-93) használta először, aki kormánya megalakításakor száz nap türelmi időt kért az ellenzéktől és a közvéleménytől.

Szerződés a polgárokkal, Gingrich és Berlusconi után

“Szerződés a polgárokkal” feliratú táblák előtt folyt a Fidesz 2002-es kampánya. A nagy táblákat aláírhatta bárki, és aláírták a párt vezető politikusai is, egy jelképes szerződést szignálva arról, hogy a Fidesz végrehajtja programját. A szerződés a választókkal kampányötlet Amerikából, Olaszország érintésével jutott el a magyarországi lakossági fórumokra. “Szerződés Amerikával” jelszóval szerezte meg a Republikánus Párt 1994-ben a kongresszusi többséget, negyvenéves demokrata fölény után. A szerződésben nyolc pontba szedett választási ígéretek szerepeltek. A szerződést Newt Gingrich találta ki, aki a győzelem után házelnök lett, és 1995-ben a Times című hetilap az év emberének választotta. Gingrich a republikánusok jobboldali szárnyához tartozik, a Keresztény Koalíció nevű, a demokraták által bigott konzervativizmussal vádolt szervezet támogatottja.

A szerződés ötletét 2001-es kampányában átvette Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is, aki öt pontos üzletet ajánlott választóinak, “Szerződés Olaszországgal” néven. Berlusconi azt ígérte, hogy nem indul a következő választáson, ha nem sikerül mind az öt ígéretét betartania.

A Fidesz szerződése szintén öt pontból állt, és Orbán Viktor 2002 februárjában, pártja kampányindító kongresszusán írta alá. A Fidesz annyit változtatott, hogy nem Magyarországgal, hanem a polgárokkal kötötte a jelképes szerződést.

Forza Italia, Hajrá Magyarország!

Szintén Berlusconitól vette át Orbán Viktor a “Hajrá, Magyarország” jelszót. Berlusconi 2002 február végén kampányolt Orbán mellett a Polgári Együttműködés Egyesület gyűlésén, és ekkor használta először Orbán Viktor a Hajrá, Magyarország! köszöntést, ekkor még Forza Italia, Hajrá, Magyarország! formában, így tisztelegve olasz vendégének. A Forza Italia azt jelenti, hogy Hajrá, Olaszország, és így hívják Berlusconi pártját. A Milan futballklub volt tulajdonosaként a drukkerektől kölcsönzött névvel Berlusconi élete első választását rögtön megnyerte. Orbán Viktor átvette a jelszót, és azóta beszédeit rendszerint Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! köszöntéssel fejezi be.

A Berlusconitól kölcsönzött jelszót annyira komolyan vették a szocialisták, hogy a párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal 2002 május hetedikén bejegyeztetett egy szervezetet Hajrá, Magyarország, Hajrá, Magyarok! néven, nehogy a Fidesz vagy az akkor szerveződő polgári körök hivatalosan is használhassák.

Szlovénia is otthon van Európában

“Európában otthon vagyunk” – szól az MSZP legújabb szlogenje, amely a párt honlapját is uralja ezekben a hetekben. A szlogen nagyon hasonlít arra a jelszóra, amit a szlovén kormány használt 2003-ban, az EU-csatlakozásról szóló népszavazás idején. “Slovenija doma v Europi” – lehetett olvasni úton-útfélen, vagyis “Szlovénia otthon van Európában”. A szlovén példa talán azért keltett feltűnést a Köztársaság téri propagandistáknál, mert a hozzá kapcsolódó kampány a közelmúltban Prizma-díjban részesült, ami a szlovén PR és reklámipar rangos elismerése.

Magyari Péter

[origo]

Comments are closed.