Forrás: NOL

Átkelés a nem létező határon

Kiküldött munkatársunk, Dunai Péter riportja Ramallahból

Dunai Péter, 2005. január 8. 17:00

Választási plakát Arafat és Abbasz képévelKép: FOTÓ: reuters – ammar awad- Én nem tudlak átvinni. Ha meglátnak a tanzim emberei (Arafat volt testőrsége, a ‘keményfiúk’), elvágják a torkom. Próbálj meg egy arab taxit találni.

– Hogy találjak, a rendszám alapján?

– Nem, az arc alapján.

– De én téged, ha agyonütnek, akkor sem tudlak megkülönböztetni egy arabtól!

Hercel végül megsajnál, kötélnek áll. Elvisz Shufat határáig, a senki földjéig. 40 sékelt, 2000 forintot gombol le a kevesebb mint 10 perces útért. Hercel kurdisztáni zsidó. Apja adta neki ezt a nevet, tiszteletből a zsidó nép nagy fia, Theodor Herzl iránt.

A jeruzsálemi buszpályaudvar nagy kék épületétől a nabluszi úton közelítjük meg az útkereszteződést, a senki földjét. Kiszállok, Hercel szerencsét kíván, gyalog nekiindulok. Több mint egy kilométert darálok le, izraeli katonai ellenőrző ponthoz érek. Rám se hederítenek. Csak a befelé, Izraelbe tartókat ellenőrzik. Felvesz egy dugig tömött palesztin kisbusz. – Két sékel – mondja a vezető, aki csak a következő, már Ramallah határában lévő állomásig visz. A látvány félelmetes. Mindenütt golyóálló mellényű, gépkarabélyos izraeli katonák vannak. Hosszú, alagútszerű folyosón baktatok. A végén súlyos vörös-fehér betontömbök bukkannak fel, balra tompaszürke, páncélozott útlevélkezelő fülke, mellette homokzsáktorlasz, mögötte mesterlövész katonanő fürkészi a távolt. Itt is csak a megszállt területről kifelé, Izraelbe igyekvőket, taxikat kontrollálják.

A palesztin oldalon két tucat sárga taxi várakozik. A vezetők alaposan összevesznek rajtam, kihez üljek be. A szegénység szinte kitapintható. A 100 sékelest (5000 forint) senki sem tudja felváltani, ez itt túl nagy pénz. Az ellenőrző pont után, a Jaffa úton három felrobbantott ház, a detonáció az úttest aszfalttakaróját is feltépte.

Palesztin kampány izraeli árnyékban

Plakátok plakát hátán. Mahmud Abbasz Arafattal, palesztin zászlóval, gyerekekkel, narancsligetekkel jelképezett fényes jövővel – minden mennyiségben. A második leggyakrabban felbukkanó arc Musztafa al-Bargutié. Rájár a rúd.

A minap a CNN-ben láttam, hogy négy izraeli katona a földön vonszolja a második számú palesztin elnökjelöltet. Al-Bargutinak tegnap ismét rossz napja lehetett. Amíg én a buszpályaudvar mellett Hercellel alkudoztam, addig al-Bargutit néhány háztömbbel odébb, Kelet-Jeruzsálemben, az Óvárosnál megint letartóztatták. Az ok: meg nem engedett helyen kampányozott. Vajon holnapra, a választás napjára kiengedik-e? A ramallahi vadonatúj kultúrpalotában, a hevenyészett sajtóközpontban egy helyi újságíró kolléga azt tanácsolja, vasárnap menjek Kelet-Jeruzsálembe, mert ott történni fog valami. Nemcsak azért, mert a 40 ezer palesztin szavazó hat postahivatalban voksol, hanem mert jobboldali izraeli szervezetek emberlánccal akarják körbe venni az ideiglenes választóhelyeket.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©