Forrás: Origo

A kormányfőcsere éve

2004. december 29., szerda, 16:27

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Teljesen beléptünk az Unióba

Május elsején Magyarország hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Budapesten gyeptéglák és vízilabdázó modellek hatalmas képei díszítették a hidakat a Duna fölött, este pedig tűzijáték volt. A rendszerváltás óta erre a pillanatra készült az összes kormány. Május 1-én már nem kellett útlevél Európa másik 24 országába menet.

Június 13-án megtartották az első európai parlamenti választásokat, hogy eldőljön, a következő öt évben melyik huszonnégy ember képviseli Magyarországot az Unió képviselőházában. A választásokat a Fidesz fölényesen megnyerte. A Fidesz 12 (47,7%), az MSZP 9 (34,3%), az SZDSZ 2 (7,74%), az MDF pedig 1 (5,33%) képviselőt juttatott Strasbourgba. A másik négy listát állító parlamenten kívüli párt meg sem közelítette a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A részvételi arány rendkívül alacsony volt, 38,5 százalék.

Az MSZP és az MDF olyan személyeket állítottak listáik élére, akik már a jelöléskor közölték, hogy nem élnek majd mandátumukkal. Az MSZP listáját Kovács László és Horn Gyula, az MDF-ét pedig Dávid Ibolya vezette, de ők csak kampányfogásból szerepeltek. Az SZDSZ-es lista élén Demszky Gábor állt, aki elfogadta ugyan a mandátumát, de hamarosan le kellett mondania, mert kiderült, hogy kinti állása összeférhetetlen budapesti főpolgármesterségével. A Fidesznek sikerült egyedül listavezetőjét, Schmitt Pált, EP-képviselőnek megtartania. Egyedül a Fidesz küldött Strasbourgba olyan képviselőket, akik a magyar Országgyűlésben 2002-ben egyéni mandátumot szereztek, így helyük betöltésére időközi választásokat kellett kiírni. Szintén a Fidesz listájáról jutott európai mandátumhoz az EP első cigány képviselője, Járóka Lívia. Később az SZDSZ Demszky helyére szintén egy cigány politikust küldött, Mohácsi Viktóriát. A Fidesz és az MDF képviselői a néppárti, az MSZP-sek a szocialista, az SZDSZ-esek pedig a liberális frakcióhoz csatlakoztak.

A választók után a kormánynak is kellett delegálnia valakit az EU-ba, a szervezet legbefolyásosabb testületébe, az Európai Bizottságba. Augusztus elején jelentette be Medgyessy Péter, hogy a magyar biztos Kovács László, az MSZP akkori elnöke és akkori külügyminiszter lesz. Kovácsról már lehetett tudni, hogy hamarosan megválik pártelnöki mandátumától, ez az EP-választáson elszenvedett szocialista vereség után vált nyilvánvalóvá. Felmerült, hogy esélyes a köztársasági elnöki címre 2005-ben, ám az SZDSZ addigra jelezte, hogy ezt nem fogadnák el. Ugyanakkor számítani lehetett arra is, hogy az Európai Bizottságban már tapasztalatot szerzett, májustól hivatalosan is a regionális ügyeket vivő Balázs Péter megtarthatja posztját.

Kovács László alkalmasságát vizsgálják

Kovácsnak nem volt könnyű dolga a brüsszeli meghallgatáson, amikor az EP-képviselők faggatták. José Manuel Barroso bizottsági elnök első körben a frissen létre hozott energetikai biztosságot adta neki, de a néppárti és a zöld képviselők elégedetlenek voltak szakmai felkészültségével. Igaz, ellentétben az olasz és az észt jelölttel, nem tartották teljesen alkalmatlannak sem. Mégis, amikor Barroso módosítani kényszerült a szereposztást, akkor Kovács az adó és vámügyeket kapta inkább. A második körben a Fidesz azzal támadta Brüsszelben Kovácsot, hogy néhány éve még az állampárt vezető funkcionáriusa volt, ő viszont érdemeit hangoztatta a rendszer lebontásában.

Idén a parlamentnek a csatlakozási folyamat beteljesülése érdekében módosítania kellett az alkotmányt, és néhány törvény elfogadása is erre az évre csúszott át. Ezekben a kérdésekben a négy parlamenti pártnak sikerült konszenzust találnia. Az Unió az év elején megrótta Magyarországot, mert csúszott az agrártámogatásokat elosztó intézményrendszer felállítása. A magyar kormány jelezte, hogy az évtized végére szeretne csatlakozni az euró-zónához is, ehhez azonban a gazdasági mutatók (túl magas infláció és államháztartási hiány miatt) még nem elég jók.

Medgyessy ötletei és bukása

A kormány és az MSZP népszerűsége már 2003-ban is folyamatosan csökkent, és a megítélés 2004 szeptemberéig, Medgyessy Péter miniszterelnök bukásáig folyamatosan romlott. Pedig a párton kívüli kormányfő igyekezett új ötletekkel előállni. Az év elején leváltotta pénzügyminiszterét, László Csabát, és helyébe a hozzá személyesen szorosabban kötődő addigi kabinetfőnökét, Draskovics Tibort nevezte ki. Lászlónak a vártnál magasabb költségvetési hiány miatt kellett mennie. Draskovics bemutatkozása nem volt egyértelműen sikeres, hiszen kinevezésekor éppen Kenyában nyaralt, és csak napokkal később tért haza. Itthon első bejelentése az volt, hogy 120 milliárd forinttal kurtítani kell a 2004-es költségvetést.

Medgyessy februári évértékelő beszédében három új közjogi javaslattal hívta fel magára a figyelmet: azt javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös listát állítson az EP-választáson; 2005-ben ne a parlament, hanem népszavazás döntsön az új köztársasági elnökről; és csökkentsék a parlamenti képviselők számát. Javaslatait azonban egyik párt sem támogatta, még az MSZP sem állt ki egyértelműen mellettük, így egyik sem valósult meg.

Az év közben a kormány folyamatosan átszervezte kommunikációs rendszerét, amerikai és magyar tanácsadók váltották egymást, de nem sikerült határozott programot adniuk a miniszterelnöknek

Az MSZP EP-listájáról közt egy kormánytag is strasbourgi mandátumhoz jutott, Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter. Őt listára kerülése előtt alig egy éve nevezte ki a miniszterelnök. A kormány esélyegyenlőséget sokat hangsúlyozó politikája után az új intézmény bukásaként is értelmezhető volt Lévai Strasbourgba küldése. A poszt azonban nem szűnt meg, Medgyessy Lévai helyére Göncz Kingát, a volt köztársasági elnök Göncz Árpád lányát nevezte ki.

Az EP-választások után az MSZP-n belül egyre határozottabbá vált az elégedetlenség a párt vezetésével és a kormánnyal szemben. Sokan úgy tartották, hogy komoly változás nélkül lehetetlen lesz megnyerni a 2006-os választást. Amikor július végén Medgyessy szabadságra ment, elterjedt, hogy a kormányon belül is komoly viták vannak. Elsősorban Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Medgyessy közti konfliktusról szóltak a kiszivárogtatott hírek. Gyurcsány Medgyessy 2002-es kampányának volt fontos szervezője, később tanácsadója, majd a kormányt balra tolni szándékozó Jánosi György helyére került a kormányba 2003-ban. Gyurcsányról tudni lehetett, hogy nem csak saját hatáskörével foglalkozott, hanem minisztersége alatt is adott rendszeresen tanácsokat Medgyessynek. Mikor Medgyessy hazatért a nyaralásából, Gyurcsány a kettejük megromlott viszonyáról szóló sajtóhírekre hivatkozva felajánlotta lemondását.

Medgyessy bejelenti Csillag és Gyurcsány leváltását

Medgyessy hazatérése utáni első munkanapon váratlanul bejelentette, hogy leváltja Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, mert nem eléggé aktív. Hozzátette, hogy a hónap végén átalakítja a kormányát is, de több konkrétumot nem árult el. Arra sem adott választ, hogy mi lesz Gyurcsánnyal. Ugyanakkor azt tudni lehetett, hogy a leváltott Gál J. és Gyurcsány közel álltak egymáshoz, és a szóvivő leváltása mögött ez a politikai szövetség állhatott, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.

Ugyanezen a napon Medgyessy összehívta az MSZP vezetőit, akik biztosították őt hűségükről. Itt jelentette be Medgyessy, hogy Kovács László EU biztos lesz, és a lemondott országos rendőrfőkapitány helyére a keménységéről ismert Gergényi Pétert nevezi ki. Gergényiről azonban hamar kiderült, hogy nincs megfelelő iskolai végzettsége a feladat ellátásához.

Augusztus 19-én jelentette be Medgyessy kormányátalakítási tervét. Ahogy az várható volt, el akarta küldeni Gyurcsányt, továbbá a munkaügyi miniszter Burány Sándort és az SZDSZ-es gazdasági minisztert, Csillag Istvánt. Utóbbi döntése okozta formális bukását, de utólag kiderült, hogy a fordulatra az MSZP-ben és az SZDSZ-ben is felkészültek már.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke megerősítette korábbi álláspontját, miszerint ragaszkodnak Csillaghoz, és azzal sem értenek egyet, hogy a tárcát két részre bontsák, ahogy az Medgyessy terveiben szerepelt. Medgyessy ultimátumot küldött az SZDSZ-nek: jelöljenek ki új gazdasági minisztert, vagy keressenek új miniszterelnököt. Az SZDSZ elnöke azt válaszolta, hogy megrendült pártja bizalma Medgyessy Péterben.

A két koalíciós párt azonnal egyeztetni kezdett, és fel sem merült a tárgyalásokon Medgyessy marasztalása. A miniszterelnök először azt ígérte, hogy megvárja az ellene benyújtandó bizalmatlansági indítványt, mely lehetővé tette volna, hogy a parlament azonnal új kormányfőt válasszon. Végül mégis a lemondás mellett döntött, amely biztosította, hogy további 30 napig miniszterelnök maradjon, és ezzel a köztársasági elnök kezébe adta az új kormányfő kijelölésének jogát.

Az MSZP elnöksége hamarosan megnevezte az új miniszterelnök-jelöltet: Kiss Pétert, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, a párt balszárnyának vezéregyéniségét. Kiss jelölésébe az SZDSZ is beleegyezett, és támogatta őt az MSZP parlamenti frakciójának többsége is. Ekkor azonban a szocialisták észrevették, hogy alapszabályuk szerint a párt miniszterelnök-jelöltjét csak a kongresszus választhatja meg.

Az MSZP vezetése engedett az alapszervezetektől érkező nyomásnak, és augusztus végére összehívták a miniszterelnök-jelölő kongresszust. Míg a párt vezetőinek többsége (Szekeres Imre, Szili Katalin, Kovács László) Kisst támogatták, feltűnt egy másik jelölt is, Gyurcsány Ferenc. Gyurcsányt hivatalosan az általa vezetett Győr megyei MSZP-szervezet javasolta, igazából azonban önjelölt volt, és gyors mozgósításba kezdett. Az elmúlt évben szinte az összes MSZP alapszervezetet végigjárta, és igyekezett az utolsó napig győzködni a helyi vezetőket, hogy álljanak mellé. Gyurcsányt támogatta Hiller István kultuszminiszter is, aki addigra jelezte, hogy októberben indulni akar a pártelnökségért.

A jelölő kongresszuson Gyurcsány határozottságot, újítást és egyenes beszédet ígért, míg Kiss Péter a legtöbbet az EU tagság várható hasznáról beszélt. A küldöttek többsége Gyurcsányra szavazott, aki feltűnő módon nem volt hajlandó elénekelni az ülés végén az Internacionálét.

Gyurcsány Ferenc egész szeptemberben titokban tartotta szerveződő kormányának névsorát. A Medgyessy-kormány tagjait egyenként fogadta sportminisztériumi irodájában. Mádl Ferenc szeptember végére nyilvánvalóvá tette, hogy Gyurcsányt kéri fel kormányalakításra, és októberben megalakult az új kabinet.

Csillag István

Távozott a kormányból Csillag István, akinek elmozdítása miatt tört ki kormányválság, helyére az SZDSZ Kóka Jánost küldte. Kökény Mihály egészségügyi minisztert Rácz Jenő államtitkár váltotta. Bárándy Péter igazságügy-miniszter kevesellte a tárcájára szánt pénzt, helyébe Petrétei József, a pécsi egyetem dékán-helyettese került. Burány Sándor Gyurcsánynak sem kellett, utódja a munkaügyi tárcánál a Budapesti Úttörőszövetség volt elnöke, Csizmár Gábor lett. Novemberig helyén maradhatott Kovács László, őt egy régi diplomata, Somogyi Ferenc váltotta. A Medgyessy által Gyurcsány helyére kinevezett Baráth Etelét a miniszterelnök egy EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszttal vigasztalta. Kolber István is egy új tárca nélküli bársonyszéket kapott, a regionális fejlesztésit.

Gyurcsány saját volt minisztériumától leválasztotta a sportügyeket, viszont az ifjúsági ügyek mellé csatolta az esélyegyenlőséget, és az újjászervezet intézmény élére Göncz Kingát nevezte ki. Kiss Péter megtarthatta a Miniszterelnöki Hivatal vezetését, azonban a hivataltól távoznia kellett Szekeres Imre államtitkárnak, és az első számú politikai államtitkári rangot Gál J. Zoltán kapta meg. Megszűnt Keller László közpénzügyi államtitkár pozíciója. Gyurcsány visszavonta Gergényi Péter országos rendőr-főkapitányi kinevezését is, helyette a rendőrség belső elhárításának vezetőjét, Bene Lászlót választotta.

Hol a határ?

Az idén különösen sok olyan kérdés merült fel, amely a szabadságjogokhoz kötődik. A szólás- és gyülekezési szabadság határait láthatóan még keresi Magyarország és ezért komoly indulatok feszültek egymásnak.

Az év első felében sokáig téma volt a Tilos Rádióban tavaly karácsonykor elhangzott „kiirtanám az összes keresztényt” mondat. Januárban polgári körök szervezésében tüntettek a rádió betiltásáért, ahol néhányan elégettek egy izraeli zászlót. A Tilos az ORTT, a zászlóégetők a bíróság elé kerültek.

Először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy újságírót az általa leírtak miatt. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője kapta ezt a büntetést, mert lapja minden alap nélkül azt állította, hogy Mécs Imre (az SZDSZ képviselője) 1956 utáni rabsága idején terhelő vallomást tett forradalmár társaira.

Az EU csatlakozás miatt a rendőrség már nem tilthat be tüntetést közlekedés aránytalan akadályoztatása miatt, csak akkor, ha a tüntetés miatt semmilyen elterelő útvonalra sem lehet irányítani a forgalmat. Erről azonban a budapesti főkapitányságon elfeledkeztek, amikor megtiltottak egy Medgyessy Péter háza elé tervezett tüntetést. Idén többször is előfordult, hogy Medgyessy és Gyurcsány háza előtt nem lehetett tünteti, később már helyesen megfogalmazott közlekedési okok miatt.

Tavaly kezdődött a Vér és Becsület Kulturális Egyesület elleni eljárás, de a neonáci szervezetet idén év végén oszlatta fel a bíróság. Februárban viszont még tüntetést tarthattak a Hősök terén, ahol a homoszexuálisok, feketék és zsidók ellen szóltak.

A Társaság a Szabadságjogokért beperelte az Alkotmánybíróságot, mert a testület nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni azokat a beadványokat, amelyek a drogtörvénnyel kapcsolatosan érkeztek hozzá. A TASZ szerint legalább a Hende Csaba országgyűlési képviselőtől származót meg kellett volna mutatni.

Az ügynök-ügy tovább kísértet 2004-ben. Az [origo]-nak bírósághoz kellett fordulnia azért, mert három volt miniszter és államtitkár nem ismerte el, hogy közszereplők, és így nem lehet kikérni esetlegesen létező aktáikat a levéltárból. Az év közben egymás után derült ki több ismert személyiségről, hogy jelentettek a rendszerváltás előtti titkosrendőrségnek: a szórakoztatóiparból Arató András, Som Lajos és Vikidál Gyula buktak le, fény derült Novák Dezső labdarúgó, Forró Tamás újságíró és Molnár Gál Péter színikritikus ügynökmúltjára is. Az SZDSZ ismét felvetette, hogy minden közszereplőről hozzák nyilvánosságra az érintettségét, de a parlament nemzetbiztonsági bizottsága leszavazta a tervet. Az MSZP elnöke novemberben azt mondta, hogy legjobb lenne, ha az összes titkos aktát nyilvánosságra hoznák, de konkrét törvénytervezetet nem nyújtottak be.

A Vér és Becsületet betiltották

Megjárta a parlamentet is egy hivatalosan nem is létező, Budapesten alig három tagot számláló nyilas szervezet, a Magyar Jövő Csoport. A csoportot vezető Bácsfi Diána egyetemi hallgató többször is fogházba került az idén nyilaskereszt kiplakátozása és viselése miatt. Mivel az általa kirakott nyilaskeresztek csak nagyon hasonlóak voltak az eredetihez, a rendőrség kezdetben zavarban volt, hogy indíthat-e eljárást az ügyben, végül politikai támogatást kapott a hatóság. Bácsfit pont akkor zárták be az egyik alkalommal, amikorra felvonulást hirdetett, így az elmaradt, viszont kormánypárti szervezetek antifasiszta demonstrációt tartottak ugyanakkor a tervezett helyszínen. Itt a rendőrök előállítottak több punkot, mert neonácinak nézték őket feltűnő ruházatuk miatt.

A rendőrség foglalkozott Sickratmen nevű énekessel is, akinek Balra át! című gúnydalának kézirata megtalálása érdekében házkutatást is tartottak. Az énekes elleni nyomozás még tart.

Komoly botrány volt az idén a halapenz.hu című honlapból. A főrumként működő oldalon bárki leírhatta, hogy az általa ismert nőgyógyász milyen extra szolgáltatásokat követel pacienseitől. Az Orvosi Kamara tiltakozott, az adatvédelmi ombudsman pedig törvénysértőnek nevezte a honlap működését. Kiderült az oldalról, hogy van olyan kórházi orvos, aki nem is hajlandó foglalkozni a kismamákkal, amíg nem fizettek, és vannak, akik előre meghatározott tarfia szerint vállalnak csak szülést. A honlapot végül egy külföldi szerverre helyezték, majd megszüntették. A hálapénz mégis az év első felének egyik fontos témájává vált. Az Apeh megígérte, hogy figyelni fogja az így szerzett jövedelmeket, az egészségügyi minisztérium elítélte a hálapénz gyakorlatát, de érdemi változás nem történt a burjánzó kórházi korrupció ügyében.

Elcserélt betegek, mérgezett paprika

Szegeden az idén egy kórházban összecseréltek két beteget. Egy olyan idős férfinak lékelték meg a koponyáját, aki más kezelésre szorult volna, viszont a gyors műtétre váró beteg órákig ellátatlan maradt. A tévedésből megműtött férfi hamarosan meghalt. Egy budapesti kórházban halottakat cseréltek össze, és a tévedés csak a temetéskor derült ki.

Több nőgyógyászról kiderült, hogy szabadnapjaihoz igazodva veszélyes módon mesterségesen, orvosi szempontból indokolatlanul korán indított el szüléseket. Ezek a botrányok árnyalták idén a magyar egészségügyet, ahol a dolgozók az ország több kórházában rendszeresen tartottak rövidebb sztrájkokat, magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelve.

Ősszel kiderült, hogy több nagy paprikaforgalmazó cég termékébe mérgező anyag került, amikor dél-amerikai őrölt paprikával hígították árujukat. Az ÁNTSZ kivonta a forgalomból a veszélyes fűszereket, de az ellenzéki politikusok szerint túl későn léptek, hiszen már augusztusban utaltak jelek arra, hogy a nyáron csomagolt paprika veszélyes lehet.

Esztergomban hetekig nem használták a helyiek a csapvizet. A város közelében lévő Onyx nevű cég telephelyéről ugyanis nagy mennyiségű szennyező anyag került a Dunába, onnan pedig a part menti kutakon keresztül a város csatornahálózatába. A helyzetet súlyosbította, hogy a hulladékmegsemmisítéssel foglalkozó Onyx csak a baleset után napokkal később árulta el, hogy olajon kívül gyógyszergyártáshoz használt, különösen veszélyes anyagok is szétfolytak. Az esztergomi önkormányzat ezért hat nappal azután tiltotta meg a vízfogyasztást, hogy a baleset megtörtént. Az ÁNTSZ közben arra jutott, hogy nincs veszélyes anyag a vízben, az önkormányzat viszont nem bízott a hivatal eredményeiben, a helyiek pedig azt mondták, hogy büdös a víz. A város egy osztrák magánlaborhoz fordult, ahol több féle mérget is kimutattak. A város polgármestere azzal vádolta az ÁNTSZ-t, hogy félrevezette és veszélyeztette az esztergomiakat. A városban decemberben népszavazást tartottak arról, hogy a továbbiakban ne a Dunából, hanem karsztvízből biztosítsák a csapvizet. A vízművek és a környezetvédelmi minisztérium ezt megoldhatatlannak tartja.

A petárdagyár romjai Törökbálinton

Törökbálinton augusztusban felrobbant egy petárdaraktár az idén, ahol kiderült, hogy tiltott pirotechnikai eszközöket tartották. Három biztonsági őr meghalt a robbanáskor, és több környékbeli ház teljesen leégett, és sok autó megrongálódott.

Az év leghosszabban húzódó korrupció-gyanús botránya az SZDSZ vezette informatikai minisztérium úgynevezett kakaó-biztos számítógép vásárlásához kapcsolódott. A tárca szegény kistelepülések óvodáinak vásárolt strapabíró számítógépeket, melyekről az ellenzék azt állította, hogy a piaci ár többszörösébe kerültek.

Az év végén befejőzödött a móri bankrablók pere. Az egyik vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott, mert a bíróság bizonyítottnak találta, hogy ő volt az egyik bankrabló, a nyolc ember életét kioltó támadáskor. Társa, aki a fegyvereket szerezte, 15 éves fegyházbüntetést kapott. Azt nem sikerült kideríteni, hogy ki adta le a gyilkos lövéseket a bankban. Mindkét elítélt ártatlannak vallotta magát de több korábbi bűncselekményt beimsertek.

Kossuth téri döntések

Idén többször is előfordult, hogy a képviselők képtelenek voltak fontos ügyekben dönteni, mert a kormány és az ellenzék nem tudott kompromisszumot kötni egymással.

Napokig úgy tűnt, hogy a parlament nem tudja az alkotmányt módosítani, hogy megszűnjön a kötelező sorkatonai szolgálat. A honvédelmi miniszter rendelete ugyan biztosította volna, hogy több mint 120 év után először az idén ősszel ne kelljen senkinek sem bevonulnia, de ez nem jelentett volna végleges megoldást. A Fidesz nem értett egyet az alkotmány-módosítás tervezett szövegével, de az utolsó pillanatban megváltoztatta az álláspontját, és így végleg kikerült az alkotmányból a sorkötelezettség.

Nincs rendes választási törvénye az országnak, mert a külképviseleti szavazás rendje szabályozatlan. Az EP-választás idejére az MSZP szerette volna bevezetni az elektronikus szavazást a külföldön szavazóknak, ezt azonban a Fidesz a várható magas költségek miatt ellenezte. Az MSZP azzal érvelt, hogy egyszer kellene csak milliárdokért kiépíteni a rendszert, és utána örökre jó lenne. Az EP-választás idejére ezért a pártok a követségekre épp úgy küldhettek szavazatszámlálókat, mint a hazai választókörzetekbe. A sok utaztatás azonban szintén rengeteg pénzbe került volna, ezért először az SZDSZ és az MDF, majd a két nagyobb párt is visszavonta delegáltjait. Az év végi kettős népszavazás előtt sem sikerült szabályozni a kérdést, ezért egy ideiglenes megoldás mellett döntöttek: a külföldön szavazók egy borítékba helyezik voksukat és személyazonosságuk igazolását is. Ez azért nem megfelelő, mert bár a törvény tiltja, elvileg meg lehet nézni, hogy ki hogyan szavazott. A választási törvényt jövőre újra megpróbálják elfogadni.

Az év elején Medgyessy Péter miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök volt képtelen megegyezni az ORTT elnökének személyében. A két közjogi méltóságnak közösen kellett meghoznia a döntést, és csak a sokadik egyeztetés után, a határidőből kicsúszva állapodtak meg a szervezet irodájának főigazgatójában, Kovács Györgyben. A pártoknak is új ORTT tagokat kellett delegálniuk, de a Fideszén kívül mindegyik pártdelegált mandátumát meghosszabbították.

Törvényt sért a parlament, mert a pártok nem tudtak az idén megállapodni három új alkotmánybíró személyében. Jelenleg ha csak egy alkotmánybíró nem tud jelen lenni egy ülésen, akkor döntésképtelen a szervezet. A három új bíróból egyet-egyet jelölhet a kormányoldal és az ellenzék, de kellene még egy kompromisszumos jelölt is. Az ő kijelölését februárra halasztották.

Nagy Richárd elesett Irakban

Egész évben tartott a vita az Irakban szolgáló magyar katonákról. A Fidesz tavasszal közölte, hogy vissza kellene hívni őket, mert az amerikai fogolykínzásról megjelent bizonyítékok erkölcsileg vállalhatatlanná tették a katonák ottlétét. Több támadás is érte a magyar alakulatot az idén Irakban, és egy robbanáskor életét vesztette Nagy Richárd, a bevetés egyetlen magyar áldozata. Az MDF is a katonák visszahívását követelte, azonban a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az év végéig tartó felhatalmazást kitöltsék a magyar katonák. Sőt, novemberben Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy három hónappal hosszabbítsák meg a kontingens mandátumát. Ebbe az ellenzék nem ment bele, így december végén kivonult a 300 magyar katona Irakból. Ugyanakkor a kormány bejelentette, hogy jövő nyáron 150 katonát visszaküldenek Bagdadba, egy NATO kiképző központba. Ehhez már nem szükséges kétharmados parlamenti felhatalmazás, mert az újabb csapatok már NATO felkérésre mennek, és ehhez elég a kormány döntése is.

Idén két testület vezetését is szorosabb kormányellenőrzés alá vettek. Áprilisban fogadták el a PSZÁF vezetését megváltoztató törvényt. Mádl Ferenc az alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, amelyet az Európai Unió is elítélt, a túl erős pénzügyminisztériumi kontroll miatt. Végül a parlament átalakította a törvényt, és ezzel sikerült leváltania a kormánypárti képviselőknek Szász Károlyt, a felügyelet elnökét. Az év végén a Monetáris Tanács összetételét változtatta meg a parlament, szintén a kormány befolyását erősítve a szervezetben. Mádl ezt a törvényt visszaküldte a parlamentnek, de egy kis változtatás után a képviselők újra elfogadták azt.

Idén véglegessé vált, hogy 2005-ben a középiskolás diákoknak már kétszintű érettségit tehetnek, és ezzel megszűnik a felvételi a felsőoktatásban. Idén az Oktatási Minisztérium többször átírta az új felsőoktatási törvény tervezetét. A véglegesnek tűnő változat szerint megszűnik az egyetemek és főiskolák közötti különbség, helyette három lépcsős lesz a felsőoktatás: a három éves alapképzés után csak a legjobbak végezhetnek el újabb két évet, majd ezt követően lehet jelentkezni doktori képzésre. A törvényt várhatóan jövőre megszavazza a parlament.

Ülés

Az év második felében a kormány bejelentette, hogy jövőre megkönnyítik az államilag garantált lakáshitelek felvételét, de a bankoknak különadót kell majd fizetniük. Az eddigi három helyett jövőre csak kétkulcsos lesz a személyi jövedelemadó.

Két időközi választást tartottak az idén. Szécsényben Surján László, Sopronban Szájer József fideszes képviselők mandátumát kellett betölteni, mindketten az EP tagjai lettek. Az első forduló egyik városban sem volt érvényes az alacsony részvétel miatt. A második fordulóban Szécsényben hatalmas fölénnyel, több mint 69 százalékkal a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Andor, Orbán Viktor volt kollégiumi szobatársa győzött. A kormánykoalíció jelöltje csak 24,4 százalékot szerzett. Sopronban érvénytelen volt a második forduló is, a kormánypártok ugyanis nem indítottak senkit. Az SZDSZ jelöltje rögtön az első forduló után visszalépett, a szocialista Kránitz László pedig azért visszakozott, mert választási csalást követett el, amikor utalványokat osztott egy nyugdíjas klubban. Kránitz jelölése egyébként sem volt zökkenőmentes, hiszen ő területi listáról 2002-ben már bejutott a parlamentbe. Ő volt az első országgyűlési képviselőjelölt Magyarországon, aki úgy indult, hogy már képviselő volt. Ha győzött volna, akkor lemondott volna listás mandátumáról, hogy helyébe az MSZP mást jelölhessen. Mivel nem volt baloldali jelölt, túl kevesen szavaztak a második fordulóban, a Fidesz jelöltje így hiába kapott 88,9 százalékot, jövőre új választást kell kiírni.

Aláírások és tüntetések

Az aláírásgyűjtési kampányt idén a Fidesz kezdte, a Nemzeti Petíció nevű öt pontos követeléssel. A Fidesz a költségvetést akarta kiigazítani követeléseivel: a lakáshitel-rendszer visszaállítását, a gázár maximum inflációs mértékű emelését, a gazdák támogatását, a gyógyszerárak emelésének kordában tartását és a privatizáció leállítását támogatták azok, akik aláírták. A petíciót egymillió-kétszázezer ember írta alá, de a parlament nem foglalkozott érdemben a javaslatokkal.

Ősszel a Fidesz bejelentette, hogy népszavazási aláírásgyűjtésbe kezd a privatizáció leállításáért, de egyelőre nem kezdődött meg a tényleges gyűjtés, bár a kérdést már benyújtották az Országos Választási Bizottsághoz.

Két kérdésben népszavazást tartottak az idén. Az egyik a kórház-privatizációról szóló törvény megsemmisítéséről kérdezte a szavazókat, a másik pedig a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. Mindkét kérdésben a népszavazás érvénytelennek bizonyult, mert egyik ügyben sem szavazott egyféleképpen a lakosság negyede. A kórház-privatizációs kérdés ügyében a Munkáspárt, a kettős állampolgárság ügyében a Magyarok Világszövetsége gyűjtött aláírásokat. Mindkét kérdés megjárta az Alkotmánybíróságot is, ezért hiába 2003-ban tették fel a kérdéseket, csak idén lett belőlük népszavazás. A Fidesz mindkét kérdésben igenre, a kormánypártok nemre, az MDF kórházügyben nemre a másik kérdésben igenre bíztatta szimpatizánsait.

Az év elején gazdatüntetések miatt lehetett csak lépésben haladni az ország útjain. Mikor több napos demonstrációk után a fővárosba vezető utak közül többet is lezártak a gazdák, akkor a kormány engedett, és több milliárdos támogatási keretet nyitott meg a mezőgazdasági termelőknek. A pénz azonban őszre elfogyott, de akkor már csak kisebb tüntetések szerveződtek, és a kormány nem adott többet. Sikerült viszont a kormánynak és a gazdáknak közös ellenséget találniuk a bevásárlóközpontok tej alapú italaiban, amelyeknek forgalmazása megmagyarázta számukra a tejválság okát.

Az év hónapokig tartó tüntetése a Baumag károsultaké volt. Az ingatlanszövetkezet vezetése sok kisbefektető spórolt pénzét elvesztette, a rendőrségi nyomozás gyanúja szerint elsikkasztotta. A károsultaknak azonban nem járhatott állami kártérítés, hiába tüntettek sátorral hónapokon át a Parlament előtt.

Pártok adta tisztségek

A legfontosabb változás a pártok közül az MSZP-t érte. Októberben tisztújító kongresszust tartottak a szocialisták, ahol előre lehetett tudni, hogy Kovács László nem indul újra az 1998 óta betöltött elnöki posztjáért. Eredetileg hat jelölt indult, végül csak Hiller István és Szekeres Imre között kellett döntenie a küldötteknek. Hiller nagy többséggel győzött, és ezzel Gyurcsány Ferenc szövetségese kezébe került az MSZP irányítása. Szekeres Imre elnök-helyettes lett, de a két alelnök és az Országos Választmány elnöke is inkább Gyurcsányhoz, és nem a régi vezetéshez áll közelebb.

Az MSZP-t öt képviselő hagyta el az idén, mert EP-képviselők lettek. Lemondott továbbá mandátumáról Zuschlag János szocialista képviselő, mert egy antifasiszta rendezvényen a holokauszt áldozatain viccelődött.

Tisztújítást tartott az MDF is, de itt nem történt változás a párt élén: Dávid Ibolya maradt az elnök. Míg a párttagok kiálltak az elnök politikája mellett, addig a párt parlamenti képviselőinek nagy része elfordult tőle. Dávidot már az év elején erősen kritizálták a képviselők, amikor összeveszett Orbán Viktorral, és úgy döntött, hogy az MDF önállóan indul az EP-választáson. (A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF közös jelölteket állított.) Az MDF júniusban épp hogy átlépte az öt százalékos küszöböt, de ez a párt belső ellenzéke szerint csalóka eredmény, hiszen alacsony volt a részvétel. (A MIÉP 2002-ben negyvenezerrel több szavazattal is parlamenten kívül rekedt.) A Fidesszel közös politizálást sürgető képviselők már a nyár elején Lakitelek Munkacsoport néven szövetségbe tömörültek. Köztük volt Lezsák Sándor, akinek kertjében 1988-ban az MDF megalakult, és Horváth Balázs, az Antall-kormány első belügyminisztere is.

A Munkacsoport öt tagját a Dávid szövetségesének számító Herényi Károly frakcióvezető szeptemberben kizárta a frakcióból. Válaszul a frakció egy része leváltotta Herényit, aki ezt nem ismerte el, viszont kizárt további kilenc képviselőt. Ezzel nyolc főre csökkent az MDF frakciójának létszáma. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága a kormánypárti képviselők többségével Herényi döntéseit fogadták el jogszerűnek, a kizártak pedig bejelentették, hogy új frakciót fognak alakítani. Még az év elején elhagyta az MDF-et Hende Csaba is, aki a Fidesz által szervezett polgári körök koordinátora. Hende decemberben a Fidesz frakcióhoz csatlakozott.

Elhunyt az idén Isépy Tamás, a Fidesz parlamenti képviselője. Isépy 1990 óta minden parlament tagja volt, 1997-ig a KDNP-ben politizált.

Még az év elején kilépett a Fideszből Körömi Attila képviselő, aki bejelentette, hogy a Jobbik nevű párthoz csatlakozik. El kellett hagynia a Fidesz-frakciót hat, EP-képviselővé választott képviselőnek is, és le kellett mondania mandátumáról Szalay Annamáriának, akit pártja ORTT-tagnak delegált.

Demszkynek le kellett mondania Strasbourgról

Az SZDSZ-nek egy képviselőt kellett lecserélnie az EP-választás után. Lemondott funkciójáról a párt által jelölt parlamenti alelnök, Wekler Ferenc. Weklerről kiderült ugyanis, hogy több mint százmillió forint állami támogatást vett fel szőlő-ültetvénye után, ráadásul úgy, hogy megszavazta azt a törvényt, amely támogatandó övezetnek jelölte ki birtokát.

Az SZDSZ egy másik vezető politikusa is korrupciós botrányba keveredett: Demszky Gábor budapesti főpolgármester hivatali autóval és sofőrrel ment nyaralni Horvátországba. Demszky kénytelen volt lemondani friss EP-mandátumáról is, mert nem vette figyelembe, hogy a törvény tiltja a főpolgármesteri tisztség és az európai képviselőség halmozását. Demszky végül a főpolgármesterséget választotta, elismerte hogy hibázott a nyaraláskor, és bejelentette, hogy ötödször is indulni akar 2006-ban Budapest vezetéséért.

Magyari Péter

[origo]