Forrás: MNO

2004. év legfontosabb külföldi eseményei

2004. december 23. 0:59

Hírösszefoglaló

Tíz ország, köztük hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz. Kétszáz halálos áldozatot követelő pokolgépes merényleteket követett el az al-Kaida Spanyolországban. 335 ember, köztük sok kisgyermek vesztette életét a beszláni túszdrámában. Oroszországban újraválasztották Putyint, az Egyesült Államokban pedig Busht. Izrael likvidálta Ahmed Jaszin sejket, a Hamász szellemi vezetőjét. November 11-én életének 75. évében elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnök.

JANUÁR

január 1.: Jaap De Hoop Scheffer korábbi holland külügyminiszter váltotta fel George Robertsont a NATO főtitkári tisztségében.

január 4.: A hagyományos afgán törzsi nagytanács, a loja dzsirga elfogadta az ország új alkotmányát, amely 26-án lépett hatályba. Ugyanaz nap Grúziában Mihail Szaakasvili elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson, amely előtt puccsal eltávolították Eduard Sevardnadzét, a korábbi elnököt.

FEBRUÁR

február 13.: A katari Dohában pokolgépes merénylet áldozata lett Zelimhan Jandarbijev volt csecsen elnök.

február 16-18.: Iszlámábádban két és fél év után újra hivatalos béketárgyalásokat kezdett India és Pakisztán.

február 20.: Iránban a konzervatívok győztek a parlamenti választásokon, kivívva az Egyesült Államok rosszallását.

február 29.: Az uralma ellen kirobbant lázadás miatt lemondott Jean-Bertrand Aristide haiti elnök. A heteken át tartó forrongások miatt Aristide később elhagyta a szigetet, és Nigéria adott neki politikai menedékjogot.

MÁRCIUS

március 1.: Az iraki kormányzótanács elfogadta az ország ideiglenes alkotmányát, amelyet 8-án írtak alá.

március 3.: A francia Nemzetgyűlés és a szenátus is jóváhagyta azt a törvényt, amely megtiltja a feltűnő vallási jelképek iskolai viselését. Az országban jelentős muszlim kisebbség él, ezért “fejkendőtörvénynek” is nevezik a jogszabályt. A törvény ellen azóta is sokan tiltakoznak.

március 11.: Madridban 200 halálos áldozatot követelő pokolgépes merényleteket követett el elővárosi vonatokon egy, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető fegyveres csoport. A három nappal később tartott parlamenti választást az ellenzéki szocialisták nyerték meg, elemzők szerint a spanyol kormány határozatlansága és Irakban szolgálatot teljesítő katonái miatt. Az új spanyol kormány azonnal visszarendelte katonáit Irakból, s hozzá hasonlóan cselekedett több latin-amerikai ország is.

március 15.: A hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő győzött az oroszországi elnökválasztáson.

március 17.: Több mint harminc áldozatot követelő erőszakhullám robbant ki a hivatalosan Szerbiához tartozó, de ENSZ-közigazgatás alatt álló Koszovóban az albán és szerb nemzetiség között.

március 22.: Izraeli célzott támadásban helikopterről kilőtt rakétával meggyilkolták Ahmed Jaszin sejket, a Hamász palesztin szervezet szellemi vezetőjét. Április 17-én hasonló módon végeztek Jaszin sejk utódával, Abdel-Azíz ar-Rantiszival. A Hamász azóta nem nevezett ki új vezetőt, félve attól, hogy Izrael az elődökhöz hasonló módon bánik el vele is.

március 25.: Tony Blair Tripoliba látogatott első brit kormányfőként. Ezzel oldódott Líbia elszigeteltsége, amely az 1986-os Lockerbie-merénylet óta tartott. Április 27-28-án Moamer el-Kadhafi líbiai vezető Brüsszelben tárgyalt, június 28-án pedig az Egyesült Államok helyreállította diplomáciai kapcsolatait Líbiával.

március 29.: Hivatalosan is a NATO tagállama lett Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

március 30.: A román parlament képviselőháza elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hat képviselője által beterjesztett törvénytervezetet a székelyföldi autonómiáról.

ÁPRILIS

április 6.: A litván parlament alkotmányos vádeljárás keretében leváltotta a maffiakapcsolatokkal vádolt Rolandas Paksas államfőt. Utódául június 27-én Valdas Adamkust választották meg.

április 14.: Dél-Afrikában a Nelson Mandela nevével fémjelzett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kétharmados többséget szerzett a parlamenti választásokon, 23-án a parlament további öt évre Thabo Mbekit választotta államfővé.

április 17.: A szlovák elnökválasztás második fordulójában Ivan Gasparovicot választották meg az ország új államfőjévé.

április 20-május 10.: Indiában az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt nyerte az előrehozott parlamenti választásokat.

április 21.: Izraelben 18 évi börtön után szabadon bocsátották Mordehai Vanunut, az izraeli atomtitkok felfedőjét, ám továbbra is házi őrizetben tartják. A szigorú őrizet ellenére Vanununak sikerült több alkalommal is interjút adnia külföldi újságíróknak, ezek miatt tovább szigorították a volt atomtechnikus ellenőrzését. Vanunu nem hagyhatja el Izraelt, nem járhat kikötők, határállomások vagy repülőterek környékén, nem beszélgethet senkivel, ha nem kap rá engedélyt a rendőrségtől, és be kell jelentenie, ha nem otthon fog aludni.

április 24.: Ciprus görögök lakta részén népszavazáson utasították el a sziget újraegyesítését célzó ENSZ-tervet.

április 25.: Az ellenzéki szociáldemokraták jelöltje, Heinz Fischer nyerte meg az osztrák elnökválasztást.

április 25.: Romániában, Aradon felavatták az aradi vértanúk emlékművét.

április 28.: Az egész világot bejárták a Bagdad melletti Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett visszaélésekről készült fényképek. Az ügyben hat amerikai katona ellen emeltek vádat.

MÁJUS

május 1.: Tíz ország – Magyarország mellett Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia – csatlakozott az Európai Unióhoz, amely ezzel 25 tagúra bővült.

május 2.: Lemondott Leszek Miller lengyel miniszterelnök, utóda Marek Belka lett.

május 6-8.: Recep Tayyip Erdogan személyében 1988 óta először tett török kormányfő hivatalos látogatást Görögországban.

május 9.: Merénylet áldozata lett az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld Kreml-barát elnöke, Ahmad Kadirov.

május 14.: Az orosz főügyészség gazdasági bűnügyek miatt vádat emelt Mihail Hodorkovszkij orosz olajoligarcha, a Jukosz olajipari vállalat volt vezetője, Oroszország leggazdagabb embere ellen.

május 23.: Horst Köhlert, a német ellenzéki közös jelöltjét választották Németország kilencedik szövetségi elnökévé.

JÚNIUS

június 5.: Los Angelesben 93 éves korában elhunyt Ronald Reagan, az Egyesült Államok 40. elnöke.

június 6.: Izraelben gyilkosság miatt ötszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Marván Bargútit, a 2000 szeptemberében kirobbant palesztin lázadás, az intifáda vezérét. A politikus később indulni kívánt a palesztin elnökválasztáson, ám az utolsó pillanatban visszavonta jelöltségét. Bargúti a legnépszerűbb palesztin politikus.

június 10-13.: Hatodik alkalommal tartottak közvetlen európai parlamenti választásokat a 25 európai uniós tagországban.

június 17-18.: Az Európai Unió 25 tagországának állam- és kormányfői elfogadták az Európai Unió alkotmányos szerződését, amelyből több ország ellenkezése ellenére kihagyták a keresztény örökségre való utalást, ám a kisebbségek jogainak védelmét belefoglalták.

június 26.: Lemondott tisztségéről Vladimír Spidla cseh kormányfő, utóda Stanislav Gross lett.

június 27.: Sikeresnek bizonyult a két éven belüli negyedik szerbiai elnökválasztás, a tisztséget Boris Tadic, az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke nyerte el.

június 28.: Irakban a szövetséges erők hivatalosan átadták a hatalmat az átmeneti kormányzatnak.

június 29.: Az EU-tagállamok állam- és kormányfői José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnököt jelölték az Európai Bizottság következő elnökének, akit 20-án választott meg az Európai Parlament.

JÚLIUS

július 1.: Az iraki átmeneti kormány vádat emelt Szaddám Huszein bukott diktátor ellen. A német parlament alsóháza, a Bundestag elfogadta az ország első bevándorlási törvényét, valamint Hollandia vette át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét Írországtól.

AUGUSZTUS

augusztus 8.: Az orosz parlament felsőháza jóváhagyta a 30 millió állampolgárt hátrányosan érintő, a szociális juttatások pénzre váltásáról szóló törvényt.

augusztus 29.: Az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön a Moszkva által támogatott Alu Alhanov nyerte meg az elnökválasztást.

SZEPTEMBER

szeptember 1-3.: Muszlim fegyveresek elfoglaltak egy iskolát az Oroszországhoz tartozó észak-oszétiai Beszlán városában. A túszejtés és a kiszabadítás 335 életet követelt, köztük sok gyermekét. Az akció részletei mindmáig nem ismeretesek. A túszejtés megszervezését a bújkáló Samil Baszajev csecsen hadúr vállalta.

szeptember 7.: Elérte az ezret az Irakban elhunyt amerikai katonák száma az Irak ellen 2003 márciusában indított háború kezdete óta.

szeptember 16-19.: Kínában befejeződött az 1949 óta első békés nemzedékváltás a vezetés élén, miután a 78 éves Csiang Cö-min (Jiang Zemin) helyét a 61 éves Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő, a KKP főtitkára foglalta el a katonai bizottság elnöki tisztségében. Nyugati megfigyelők további reformokat, a piacgazdaság felé tett újabb lépéseket vártak az őrségváltástól.

szeptember 20.: Indonéziában az előzetes várakozásoknak megfelelően Susilo Bambang Yudhoyono volt tábornok nyerte meg az ország első közvetlen elnökválasztását.

OKTÓBER

október 2.: Az 1992-95-ös délszláv háború óta az első önállóan szervezett helyhatósági választások a nacionalista pártok sikerét hozták Bosznia-Hercegovinában.

október 6.: Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a tagjelölt Törökországgal. A kérdés mintegy negyven éve húzódik.

október 7.: Lemondott trónjáról Norodom Szihanuk kambodzsai király, utóda fia, Norodom Szihamoni lett.

október 9.: Afganisztánban az ország történetének első közvetlen elnökválasztását Hamid Karzai államfő nyerte meg, aki december 7-én tette le a hivatali esküt. Hatalma mindmáig csak az ország egyes területeire terjed ki, sok helyütt még mindig a tálibok uralkodnak.

október 15.: Az ENSZ Közgyűlése 2005. január 1-jétől két évre Argentínát, Dániát, Görögországot, Japánt és Tanzániát választotta a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Ugyanakkor felerősödtek a viták a Biztonsági Tanács állandó tagjainak szerepéről: sokan Németországot, Japánt, Indiát is meghívnák a testületbe.

október 17.: Fehéroroszországban parlamenti választásokat rendeztek, ezzel egy időben népszavazáson úgy döntöttek, harmadszor is indulhat az elnöki tisztségért Alekszandr Lukasenko államfő. A változtatás azért figyelemreméltó, mert a belorusz törvények értelmében két ciklus után Lukasenkónak át kellett volna adnia a hatalmat.

október 23.: A szerb kisebbség bojkottja mellett, csak az albánok részvételével rendeztek parlamenti választást Koszovóban, az ENSZ irányítása alatt álló dél-szerbiai tartományban.

október 26.: Az izraeli parlament jóváhagyta Ariel Saron kormányfő tervét, amelynek értelmében 2005-ben kivonják az izraeli erőket a Gázai övezetből, és felszámolják az összes zsidó telepet.

október 29.: Rómában aláírta az Európai Unió alkotmányos szerződését az EU huszonöt tagállamának állam- és kormányfője.

NOVEMBER

november 2.: Az Egyesült Államokban a hivatalban lévő republikánus George W. Bush győzött az elnökválasztáson. A megmérettetésen a hivatalban lévő elnök az előzetesen jósoltnál nagyobb arányú győzelmet aratott. Ezen a napon megválasztották a 425 tagú képviselőházat és döntöttek a 100 tagú szenátus mandátumainak egyharmadáról is. A kép itt is republikánus fölényt mutatott.

november 4-5.: Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták az új Európai Bizottság összetételét. (A testület megválasztott elnöke, José Manuel Durao Barroso az Európai Parlament által több biztosjelölt ellen megfogalmazott kritikák miatt a névsor visszavonására és a hatáskörök megváltoztatására kényszerült. A magyar Kovács Lászlót eredetileg energiaügyibiztosnak jelölték, végül vám- és adóügyi biztos lett.) Az Európai Parlament 18-án hagyta jóvá a bizottságot.

november 10.: A boszniai szerb kormány Banja Lukában bocsánatot kért az 1995 júliusában elkövetett srebrenicai mészárlás áldozatainak hozzátartozóitól.

november 11.: A Párizs melletti Clamart katonai kórházban, hosszas agónia után életének 75. évében elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnök, akit másnap temettek el Rámalláhban.

november 12.: Ahogyan azt az elnökválasztáskor már sejteni lehetett, lemondott Colin Powell amerikai külügyminiszter. Utódává George W. Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, egyúttal legfőbb bizalmasát, Condoleeza Rice-t nevezte ki.

november 15-16.: Namíbiában Hifikepunye Pohamba személyében megválasztották az ország függetlenségének 1990-es kikiáltása óta hivatalban lévő Sam Daniel Nujoma államfő utódát.

november 16.: Az orosz alkotmánybíróság megtagadta Tatárföldtől a latin ábécére való áttérés jogát.

november 21.: Ukrajnában az elnökválasztás második fordulóját a hivatalos eredmény szerint Viktor Janukovics miniszterelnök nyerte meg minimális előnnyel az ellenzéki, Nyugat-barát Viktor Juscsenkóval szemben. Az ellenzék engedetlenségi mozgalomra szólított fel, Ukrajna gyakorlatilag kettészakadt. December 4-én az ukrán Legfelsőbb Bíróság a választás második fordulójának megismétlését rendelte el, 8-án a kijevi parlament elfogadta a politikai válság feloldását célzó törvénycsomagot.

november 24-25.: 1951 óta első francia államfőként látogatott Líbiába Jacques Chirac. Az afrikai országot évtizedek óta vezető Kadhafi ezredes a nemzetközi megfigyelők szerint ezzel végképp lekerült a nyugati államok legfőbb ellenségeinek listájáról.

november 28.: Romániában parlamenti választást tartottak és megrendezték az elnökválasztás első fordulóját. December 12-ei második fordulót az ellenzéki Traian Basescu nyerte, aki az RMDSZ-t is kormányképes tényezőnek nevezte.

november 29.: Tíz év után először látogathatott Oroszországba, a jórészt buddhisták lakta Kalmükföldre a dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő vallási vezetője.

DECEMBER

december 2.: Az Európai Unió egységei vették át a NATO békefenntartó feladatait Bosznia-Hercegovinában.

december 7. : Az amerikai képviselőház a titkosszolgálatok fél évszázad óta legnagyobb átalakításáról fogadott el törvényt.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.