Forrás: MNO

2004. év jelentősebb belföldi eseményei

2004. december 23. 1:00

Hírösszefoglaló

A rendszerváltozás óta először, idén a kormányzati ciklus felénél megbukott az ország miniszterelnöke. Az MDF szétforgácsolódott, alapító tagokat zártak ki, köztük Lezsák Sándort. A brókerbotrány tovább gyűrűzött – Kulcsár Attila főrendőrökre vallott, s bebizonyosodott, hogy kormánypárti politikusokkal is kapcsolatot tartott.

2004. év jelentősebb belföldi eseményei

JANUÁR

január 7.: Az államháztartás 2003. évi GDP-arányos hiánya 5,6 százalékos, szemben a korábban közölt 5,2 százalékkal, s jócskán meghaladva az előirányzott 4,5 százalékot. Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette: február 15-i hatállyal kezdeményezi László Csaba felmentését, és egyúttal kabinetfőnökét, Draskovics Tibort javasolja a pénzügyi tárca élére. Fidesz kéri a miniszterelnököt, közgazdász végzettségű személyt nevezzen ki a Pénügyminisztérium élére.

január 11.: Több ezres tüntetés a Tilos Rádió előtt. A demonstrációra a rádió több, keresztényellenes kirohanása ad okot; többek közt Bajtai Zoltán (művésznevén: Barangó) 2003. december 24-én elhangzott kijelentése: “Kiirtanám az összes keresztényt.” Az eseményt provokáció zavarja meg: máig tisztázatlan körülmények között elégetnek egy izraeli zászlót.

január 13.: Draskovics Tibor bejelenti “első”,120 milliárd forintos megszorító programját, így a korábban nyilvánosságra hozott 35 milliárdos kiadás-visszafogással együtt, az állami kiadások 155 milliárd forinttal csökkennek. Gyakorlatilag leáll az államilag támogatott bérlakásépítés, jelentősen csökkennek az útépítésre és az oktatásra költhető összegek. Draskovics Tibor közli a 2004-es büdzsé sarokszámainak megváltozását, amely szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet miatt nem a költségvetési törvényben elfogadott 3,8 százalék, hanem 4,6 százalék lesz.

január 16.: A kancellária cáfolja, hogy a Bécsben őrizetbe vett Kulcsár Attila járt a balatonőszödi kormányüdülőben. A Miniszterelnöki Hivatal azután ad ki közleményt, hogy Demeter Ervin volt titokminiszter írásbeli kérdést intéz Kiss Péter kancelláriaminiszterhez.

január 21.: Az ORTT harminc napra felfüggeszti a Tilos Rádió műsorszolgáltatási jogosultságát.

FEBRUÁR

február 11.: Medgyessy Péter miniszterelnök bejelenti: az állam megvásárolja az M5-ös sztrádát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya Rt. 40 százalékos tulajdonrészét, március 12-től matricával lehet használni az M5-öst, és 2005 végéig megépül a gyorsforgalmi út Szegedig. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője arra hívja fel a figyelmet: az adófizetőket aránytalanul megterhelő döntés következtében 2030-ig rendelkezésre állási díj címén kifizetendő összegekből meg lehetne építeni a jelenlegi autópálya-hálózat felét.

február 16.: Letette pénzügyminiszteri esküjét Draskovics Tibor.

február 16-25.: Félpályás útlezárással mintegy 65 helyszínen tüntetnek a gazdák a tej-, a sertés- és a baromfiágazat helyzete miatt.

február 17.: Az ÁPV Rt. egy villámprivatizáció során, meglepetésszerűen 6500 forintos árfolyamon 11,3 millió Mol részvényt (10,4 százalékos részvénycsomag) értékesített. A tranzakcióban a kisbefektetők nem vehettek részt.

február 18.: A kormány arról dönt, hogy az államháztartás kiadásait bruttó 150 milliárd forinttal csökkenti.

február 25.: Megállapodás születik a kormány és a mezőgazdasági termelők közötti tárgyalásokon.

február 27.: Pert nyer a Népszavával szemben Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke, akit a lap azzal vádolt, hogy Vári fedőnéven titkos megbízott volt 1974-től.

MÁRCIUS

március 4.: Leáll, majd 22-én teljesen megszűnik a termelés a diósgyőri kohászatban; a több mint 1100 dolgozót foglalkoztató Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft. ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek. (November 24-én ismét megkezdődött a termelés az üzemben, amely a tulajdonosváltás után a DAM 2004 Kft. -re változtatta nevét.)

március 5.: Rudi Zoltánt, a Magyar Televízió aktuális műsorokat felügyelő igazgatóját választja meg a Magyar Televízió Rt. elnökévé az MTV Közalapítvány kuratóriuma.

március 10.: Nem írja alá az úgynevezett hűségnyilatkozatokat az MDF-képviselőcsoport számos tagja.

március 11.: A 2004. évi költségvetésben 86,48 milliárd forintot hagytak jóvá az országos közúthálózat fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére. Ebből egy kormányhatározat szerint előbb 3,4 milliárd forintot, a takarékossági csomag miatt pedig 12,61 milliárd forintot zároltak március 11-én.

március 17.: Megjelent a gyógyszerár rendelet, amelyről utóbb az alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes. A rendelettel a gyártóknak és kereskedőknek okozott kár egyes becslések szerint elérheti a 17-18 milliárd forintot.

március 21.: Középkategóriás lehallgatóberendezést találnak a kisbéri polgármester, a fideszes Udvardi Erzsébet irodájában.

március 23.: Alkotmányellenesnek minősíti az Alkotmánybíróság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének átalakításáról szóló törvényt, az úgynevezett Lex Szászt.

március 24.: A kormány döntést hozott 10 agrártársaság állami tulajdonú részvényeinek értékesítéséről. Az érintett állami tulajdonú agrárcégek a következők: Abaúji Charolais Rt., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Komáromi Mg. Rt., Alcsiszigeti Mg. Rt., Enyingi Agrár Rt., Bácsalmási Agráripari Rt., Szerencsi Mg. Rt., Bólyi Mg. Rt., Hód-Mezőgazda Rt., Tokaj Kereskedőház Rt.

március 27.: A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség első szövetségi gyűlését rendezte meg Budapesten. A tanácskozáson Orbán Viktor pártelnök bejelentette, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata.

március 29.: Kulcsár Attila, a K and H Equities többmilliárdos sikkasztással gyanúsított volt brókerének hazahozatala előtt egy nappal kiderül: a parlament ügyrendi bizottsága nem támogatja a becslések szerint 12-20 milliárd forintos sikkasztást kivizsgáló úgynevezett brókerbizottság április 20-ig tartó mandátumának meghosszabbítását. A bizottság munkáját mindvégig obstrukciós módszerekkel bojkottálták a kormánypárti képviselők.

március 30.: Hazahozzák Bécsből Kulcsár Attilát, a K and H Equities többmilliárdos sikkasztással gyanúsított volt brókerét, miután az osztrák igazságügyi minisztérium engedélyezte Kulcsár magyarországi kiadatását.

március 31.: Tóth András nemzetbiztonságot felügyelő államtitkár utasítására a brókerbizottság tagjainak megtiltják, hogy beletekintsenek a Kulcsár Attilára vonatkozó telefonlehallgatási jegyzőkönyvbe. Az államtitkár korábban saját hivatalába kérette az ügy olyan aktáit is, amelyek nem képeznek államtitkot.

ÁPRILIS

április 1.: Emelkedik a lakásépítéshez adható szociálpolitikai támogatás mértéke, elindul a nép ügyvédje program. A kormány 180 napra befagyasztja a gyógyszerárakat.

április 3.: A Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom tagjai másodízben is megakadályozzák, hogy folytatódjanak a Mecsek csúcsára tervezett NATO-lokátorállomás építési munkálatai.

április 5.: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter felfüggeszti a NATO-lokátorállomás megépítését a Zengőn. Ugyanezen a napon a parlament úgy dönt, hogy nem hosszabbítja meg a brókerbizottság mandátumát. Demeter Ervin említést tesz parlamentben a Kulcsár beszélgetéseit tartalmazó jegyzőkönyvről, melyben egy bizonyos “Gyurcsányi” -ról esik szó.

április 6.: Tóth András nemzetbiztonságot felügyelő politikai államtitkár kijelenti: Gyurcsány Ferenc sportminiszternek nem volt kapcsolata Kulcsár Attilával.

április 7.: A Medgyessy-kormány újabb, 13,7 milliárd forintos megszorító csomagról dönt.

április 8.: Az Index című internetes újság arról számol be: Ron Werber izraeli tanácsadó, miközben az európai választásokon az MSZP kampányaktivistáinak felkészítését végzi Csapatjáték címen, egy gyűlésen fasisztáknak és paranoiás bandának nevezi a legnagyobb ellenzéki pártot. Tóbiás József pártigazgató kijelenti: nem érdeklik az etikai és választási kódexek.

április 16.: Kulcsár Attila sofőrje, Szekér Gyula taxis részletes tanúvallomást tesz a rendőrségen. Elmondja: fél méter magasan állt a pénz El Abed Hassan szír pénzváltónál, aki szatyrokban adta át a kívánt összegeket. Szekér többek közt pénzt szállított Medgyessy Péter nagyváradi barátjának, Alexandru Mudurának és fiának, Mudura Sándornak is. Szintén pénzeket vitt Forró Tamás exriporternek. A “címzettek” között szerepelt a vallomás szerint Kónya Imre volt MDF-es honatya és Endrényi Éva, Kovács László hölgyismerőse is.

április 25.: Milliárdos állami megbízásokat kaptak a Gyurcsány Ferenc érdekeltségi köréhez tartozó cégek – jelenti be Szijjártó Péter fideszes képviselő. Az érintett cégek között van a Budapest Airport Rt., melynek igazgatósági elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska.

április 27.: A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén fideszes képviselők kezdeményezik Ron Werber C típusú átvilágítását, mivel szerintük az izraeli kampánytanácsadó tevékenysége nemzetbiztonsági kockázat jelenthet. Nem támogatja a javaslatot Kiss Péter kancelláriaminiszter és a nemzetbiztonság részéről Tóth András sem.

MÁJUS

május 1.: Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Új időszámítás kezdetének nevezi Medgyessy Péter Magyarország uniós csatlakozását. A csatlakozási ünnepségek több programja vitákat vált ki: kritizálják a kormányt, amiért tiszta ivóvizet öntenek egy látványelem részeként az Erzsébet hídról a Dunába, illetve hogy óriási költséggel egy napra befüvesítik a Szabadság hidat.

május 6.: A holland KPN cég eladta 75,2 százalékos részesedését magyar telekommunikációs leányvállalatában, a PanTelben. A vevőnek, a HTCC nevű társaságnak kétszázezer előfizetője van a magyar vezetékes piacon.

május 10.: Kétszázhét alkalmazottat bocsát el csoportos létszámleépítés keretében a Magyar Posta Rt., miután közölték, hogy nem kívánnak Budaörsön, az új logisztikai központban dolgozni. A központ már a kezdet kezdetén működésképtelen volt, hosszú ideig késve kézbesítettek.

május 11.: A Fidesz idegenrendészeti eljárást kezdeményez Ron Werber izraeli tanácsadó munkavállalásának körülményei miatt.

május 13.: Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelenti: a korábbi tervekhez képest két évvel csúszik Magyarországon az euró bevezetése, így előreláthatóan csak 2010-ben váltja fel a forintot az euró.

május 14.: Belpolitikai botrányt kelt, hogy Baráth Etele EU-pénzekért felelős államtitkár fia, Baráth Gergely és Medgyessy Péter miniszterelnök fia, Medgyessy Gergely közös cége, a TGG and Partners magyar nagyvállalatok érdekeit képviseli Brüsszelben.

május 17.: Másodszori próbálkozásra (a május 10-i, kudarcba fúlt kísérlet után) az országgyűlés kormánypárti többsége megszavazza Szász Károly leváltását a PSZÁF éléről. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét irányító tanács elnökévé Farkas Istvánt választják meg.

május 19.: Osztrák kézbe került a Budapesti Értéktőzsde. Alig három hónapra rá, hogy a Budapesti Értéktőzsde közgyűlése eltörölte a 10 százalékos szavazati korlátot, a piaci szereplők azzal szembesülhettek, hogy a bécsi börze 14 százalékos tulajdonhányadot, osztrák befektetők pedig összesen közel 70 százalékos pakettet mondhatnak magukénak a BÉT-ben.

május 24.: Alkotmányellenesnek találja a taláros testület a Büntető Törvénykönyv 2003. december 8-án elfogadott, a gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítását.

május 31.: Májusban az infláció eléri idei csúcspontját: éves szinten a pénzromlás mértéke 7,6 százalékra kúszik fel.

JÚNIUS

június 7.: Nyomozást indított a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Keller László közpénzügyi államtitkár által elrendelt adatgyűjtés nyomán. A bűnüldöző szerv szerint jogosulatlan adatkezelés és hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja merült fel.

június 9.: A kormány elhatározza: megszünteti a sorkatonai szolgálati kötelezettséget.

június 10.: Lezárult a német E. ON magyarországi cége, az E. ON Hungária Rt. által a Tiszántúli Áramszolgáltató (Titász), a Dél-dunántúli Áramszolgáltató (Dédász) és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató (Édász) részvényeire tett nyilvános vételi ajánlati időszak. Az ajánlat során az Édászban 98,57 százalékra, a Dédászban 94,68 százalékra és a Titászban 97,2 százalékra növelte részesedését.

június 13.: Megnyeri az európai parlamenti választásokat a Fidesz: a legtöbben az ellenzéki párt képviselőire voksolnak. A 732 tagú Európai Parlament 24 magyar képviselői posztjára a Fidesz 12, az MSZP 9, az SZDSZ 2, az MDF 1 képviselőt delegálhat.

június 14.: Leteszi a hivatali esküt Göncz Kinga új esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter. Elődje, Lévai Katalin európai parlamenti képviselő.

június 16.: Őrizetbe veszik a Baumag elnökét, Balázs Lászlót, akinek cége nem fizetett 13 ezer kisbefektetőnek. A tartozás mintegy 20 milliárd forintot. Megszületett az elsőfokú ítélet Simon Tibor meggyilkolásának ügyében. A nem jogerős ítélet szerint a volt futballista meggyilkolásával vádolt társaság négy tagja összesen negyven évet kapott.

június 22.: Az MDF gyökereihez való visszatérést tűzi ki céljául a párt 13 parlamenti képviselője, akik Lakitelek munkacsoport néven adnak ki nyilatkozatot. A csoport tagjai között van többek közt Lezsák Sándor, Font Sándor, Balsai István és Balogh László.

június 24.: A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati tanácsa precedens értékű ítéletben kötelezte az államot, illetve az állami cégeket kezelő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. -t, hogy egyenlítse ki a csődbe ment, felszámolás sorsára jutott volt állami vállalatok máig fennálló tartozásait. Bár a döntés csak a felszámolt Szolnoktej esetére vonatkozott, az elsőfokú bíróságokon várakozó, nagyjából 50 ügyben hasonló ítéletre számítottak a szakértők. Az ÁPV Rt. szerint a rendszerváltozás után tönkrement mintegy 1500 állami vállalat tartozásaiból nagyjából tízmilliárd forint lesz érvényesíthető az ítéletet követően. Mivel azonban a tartozások után gyakran 8-10 év akár összesen 300-400 százalékos kamatait is meg kell fizetnie, az államot terhelő összeg egyes értesülések szerint akár a 100 milliárd forintot is kitehet. – Kiderül: Juszt László felesége a fő szervezője annak az utcazenei fesztiválnak, amelyre a Miniszterelnöki Hivatal 135 millió forint közpénzt fordít. A Muzsikáló nyárelő című rendezvénysorozat az európai parlamenti választás előtt kezdődött.

JÚLIUS

július 1.: A Medgyessy-kormány újabb, 106 milliárd forintos megszorító csomagról dönt. Megtörténik az áram- és gázpiac megnyitása: az összes nem lakossági fogyasztó szabadon választhat szolgáltatót.

július 3.: A szegedi városi kórházban elcseréltek két beteget, ennek következtében tévesen nyitották fel egy nyolcvanéves férfi koponyáját, ez a beteg halálához vezetett. Később a másik érintett is elhunyt. Felelősségrevonás azóta sem történt.

július 5.: A EU pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin jóváhagyja hazánk májusban benyújtott felzárkózási programját. – Vádat emelt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a brókerbotrány korábbi főnyomozója, Molnár Csaba és két társa ellen. A vád mindhármuk esetében vesztegetés, emellett azonban Molnár Csaba esetében még hivatali visszaélés és államtitoksértés miatt is eljárást indítottak.

július 6.: Az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek ítéli, hogy az Országgyűlés létszámának csökkentéséről vagy a közvetlen köztársaságielnök-választásról népszavazást tartsanak. E két kérdésben Medgyessy Péter kormányfő kezdeményezett volna referendumot.

július 12.: Wekler Ferenc (SZDSZ), miután nyilvánosságra kerül, hogy jelentős területeket szerzett meg az M6-os autópálya tervezett nyomvonala közelében, kijelenti: a másokkal kötött ajándékozási megállapodás nem tartozik a nyilvánosságra.

július 14.: Kiderül, Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár találkozott Rejtő E. Tiborral, a K&H ügy későbbi gyanúsítottjával a MÁV-kórházban.

július 22.: A GVH Versenytanácsa kartell gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárás eredményeként kötelezte a Strabag Rt. -t 2,468 milliárd forint, a Betonút Rt. -t 2,212 milliárd forint, a Hídépítő Rt. -t 1,371 milliárd forint, az Egút Rt. -t és a Debmút Rt. -t pedig 496-496 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére.

július 23.: Az ÁPV Rt. kiírta eladásra a Hungexpót, a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Hollóházi Porcelán többségi részesedését, arról is döntenek, hogy a DDSG-Cargo GmbH veheti meg a Mahart Duna-Cargo Kft-t. – Kiderül: Demszky Gábor főpolgármester 130 négyzetméter belterületű házat épített az Adria partján. A villa az ingatlanszakértő szerint százmillió forint körül lehet. Később egyebek mellett az is bebizonyosodik, hogy Demszky a piaci ár feléért bérel terepjárót családja számára a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. -től, s hivatali autóját és annak sofőrjét is magával vitte nyaralására.

július 26.: A Magyarországi Holokauszt Emlékalapítvány felfüggeszti a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ Magyarországon elindított, a még élő náci háborús bűnösök felkutatását célzó, Utolsó esély elnevezésű akcióját. Az adatvédelmi biztos szerint ugyanis nem lehet idegen országba továbbítani magyar állampolgárok adatait. – Befejeződött az OTP bank romániai bankvásárlási tranzakciója. Az OTP 47,5 millió dollárért megvásárolta a Banca Comerciala RoBank s. a. társaságot, megvetve ezzel lábát Bulgária és Szlovákia után Romániában is.

AUGUSZTUS

augusztus 2.: Medgyessy Péter cáfolja, hogy bizalmi válság bontakozott ki a magyar kormányban azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter felajánlotta lemondását. A kormányfő meneszti Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, Gyurcsány bizalmasát.

augusztus 4.: A kormány Kovács László külügyminisztert jelölte az új Európai Bizottság magyar biztosi tisztségére.

augusztus 5.: Felrobbant a korábban pirotechnikai eszközök gyártásával foglalkozó Mechanikai Művek területén egy üzem Törökbálinton. A robbanásban többen megsérültek, s halálos áldozat is volt.

augusztus 10.: Kihallgatják a nyomozók N. Tibort, akinek köze lehet Szász Károly megveréséhez. A zsarolás miatt korábban előzetes letartóztatásba helyezett férfi rendszeres telefonkapcsolatban állt Kulcsár Attilával.

augusztus 18.: Koalíciós válság alakul ki Csillag István felmentése miatt – Medgyessy bejelenti: átalakítja kormányát, és felmenti Gyurcsány Ferencet, Burány Sándort, Keller Lászlót és Tóth Andrást is. A kormányfő új miniszterként nevezi meg Baráth Etelét, Szekeres Imrét és Veres Jánost. A válság azért robban ki, mert a kormányfő Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert is leváltaná, amit az SZDSZ nem fogad el. A szabad demokrata frakció megvonja a bizalmat a kormányfőtől.

augusztus 19.: Medgyessy Péter miniszterelnök délelőtt találkozik a koalíciós pártok képviselőivel és kijelenti: “az SZDSZ vagy ma estig megerősíti a miniszterelnök iránti bizalmát, vagy augusztus 26-ig megteremti az új kormányfő választásának feltételeit, vagy augusztus 27-én írásban benyújtja a lemondását”. A kormányfő azzal indokolja lépését, hogy el akarja kerülni az ország instabillá válását. Az MSZP elnöksége délután elfogadja a kormányfő lemondását.

augusztus 22.: Medgyessy Péter televíziós interjújában az SZDSZ-szel kapcsolatban célzásokat tesz a kisebbik koalíciós partner “korrupciós ügyeire”.

augusztus 24.: Távozik a parlament alelnöki székéből a 270 millió forint értékű, vissza nem térítendő állami támogatással összefüggő botránya miatt Wekler Ferenc (SZDSZ). (A borászok körében emelett tiltakozást váltott ki, hogy a Wekler család szóban forgó mórágyi földterületét átsorolták – ezt maga a szabad demokrata politikus is kezdeményezte – a szekszárdi borvidékhez, ahol magasabb árkategóriájú borokat termelnek.)

augusztus 25.: A szocialista párt rendkívüli kongresszusa Gyurcsány Ferenc jelenlegi ifjúsági és sportminiszterre adja voksát a miniszterelnök-jelölt személyéről szóló szavazáson. Gyurcsány 424 szavazatot kap, jóval többet, mint ellenfele Kiss Péter, kancelláriaminiszter. Korábban az MSZP elnöksége egyedüli jelöltként Kiss Péter nevezte meg kormányfőjelöltnek, Gyurcsány ezt követően jelezte: megméreti magát.

augusztus 26.: Lemond Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő és a kormány megbízatása szeptember 24-én szűnik meg, ezután ügyvezetőként működnek – ebben Mádl Ferenc államfő és Bárándy Péter igazságügy-miniszter egyetértett. Mádl megkezdi az egyeztetést a parlamenti pártok elnökeivel és a frakcióvezetőkkel.

SZEPTEMBER

szeptember 1.: Draskovics Tibor utasítására megindul az uniós adószámmal rendelkező összes hazai vállalkozás áfa-visszaigényléseinek szigorított ellenőrzése. A vállalkozások közel 100 milliárd forintos jogos áfavisszaigénylését tartotta vissza ilyen módon az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

szeptember 2.: Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője bejelenti Szili Katalin házelnöknek, hogy öt képviselőt kizárt az MDF frakciójából – Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, azaz a Lakitelek munkacsoport öt tagját.

szeptember 7.: Megkezdődik Rácz Péternek, a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) ügyvezetőjének és vélelmezett bűntársának, Burger Béla ingatlanszakértőnek a büntetőpere, mely a csillebérci úttörőtábor területén álló vadászház áron alul történt értékesítése miatt indult a vádlottak ellen.

szeptember 9.: Áder János és Varga Mihály pótköltségvetés elkészítését kéri, mert augusztus végére az államháztartási deficit elérte a teljes évre tervezett mértéket.

szeptember 13.: Közösség elleni izgatás gyanúja miatt veszi őrizetbe a rendőrség Bácsfi Diánát, és kezdeményezik előzetes letartóztatását is. A Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztályának Terrorizmus és Extrémizmus Elleni Osztálya korábban eljárást indított a Magyar Jövő Csoport 26 éves vezetője ellen közösség elleni izgatás gyanúja miatt.

szeptember 14.: Villámgyors eladás során az APV Rt. értékesítette a Richter gyógyszergyár 25 százalékos állami részesedését. A kisbefektetők kihagyásával befolyó 159 milliárd forint az államadósság finanszírozására szolgált.

szeptember 15.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt újabb, 43 milliárd forintos megszorító döntéscsomagot jelentett be. A kormányfő megerősítette posztján Draskovics Tibor pénzügyminisztert, aki közölte: a 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány sem tartható, az év végére várható deficit eléri a GDP 5-5,3 százalékát. Ugyanezen a napon a rendőrség munkatársai a lakásáról akarják előállítani Hankiss Ágnest egy bírósági tárgyalásra. A büntetőpert Vásárhelyi Mária indította a Hamvas Intézet igazgatója ellen, amiért a Péntek 8 című műsorban Vásárhelyi Miklósról beszélt, amellyel – a balliberális szociológus szerint – rágalmazást és kegyeletsértést követett el.

szeptember 17.: Érvényteleníti a csillebérci tábor elajándékozásáról szóló szerződéseket a Fővárosi Ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság erre vonatkozó döntése jogerős, az eset körülményeit azonban még vizsgálni kell, ám biztossá válik, hogy az ingatlan nem a Magyar Úttörők Szövetségének tulajdona.

szeptember 20.: Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy a kormány elszánt abban, hogy megemeli a pénzügyi vállalkozások nyereségadóját, mint mondta, ennek következtében 30 milliárd forintot várnak a bankoktól.

szeptember 23.: Kulcsár Attila, a K&H Bank Rt. volt ügyvezető igazgatója az ügyészségen terhelő vallomást tett Bácskai Jánosra, a maffiaellenes központ felfüggesztett főigazgatójára, Ferenczi Lászlóra, az ORFK bűnügyi igazgatójára, Molnár Csabára, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) pénzmosás elleni osztályának egykori vezetőjére és Papp Csabára, az SZBEI gazdasági bűnözés elleni osztályának volt vezetőjére – derül ki a Magyar Nemzet értesüléseiből.

szeptember 25.: A Magyar Demokrata Fórum tisztújító országos gyűlésén ismét Dávid Ibolyát választják meg a párt elnökévé.

szeptember 27.: Az ÁPV Rt. közétette a Malév 99,95 százaléknyi részvényének eladását szolgáló privatizációs pályázati felhívását A Malév privatizációs pályázatát november 18-án érvénytelenítették.

szeptember 29.: Az Országgyűlés elfogadja a Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök által előterjesztett kormányprogramot és miniszterelnökké választja a nemrég még sportminiszteri posztot betöltő MSZP-s politikust. Ugyanezen a napon a parlamentben a Fidesz tájékoztatást ad arról a dokumentumról, amely aznap jelent meg a Magyar Nemzet Online-on. A Nemzetbiztonsági Hivatal telefonlehallgatási jegyzőkönyve szerint maga Gyurcsány irányította a nemrég még vezetése alatt álló Altus Rt. igazgatójához Kulcsár Attilát, a milliárdos sikkasztással vádolt K&H-botrány vádlottját és főszereplőjét. – A Magyar Nemzet megírja: készül a jegybank működését módosító törvény, amely az eddiginél kevesebb hatalmat adna Járai Zsigmondnak. Az MSZP még aznap minden alapot nélkülöző zavarkeltésnek minősíti értesülésünket.

szeptember 30.: Lejár a költségvetés benyújtásának határideje, a kormány az államháztartási törvényt megsértve csak egyhetes késéssel nyújtja be az országgyűlésnek a 2005-ös büdzsét. Lezárult a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. magánosítása. Erről a Donbass svájci-ukrán befektetői konzorcium állapodott meg Dunaújvárosban az ÁPV Rt-vel. Az ukrán társaság 440 millió forintot fizetett az ÁPV Rt. -nek

OKTÓBER

október 3.: A sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila terhelő vallomást tett az ügyészségen Forró Tamás exriporterre – értesül a Magyar Nemzet, amely október 4-i számában írja meg a történteket. A lap szerint a bróker beszámolt arról, hogy Forrónak éveken keresztül háromhavonta több millió forintot fizetett. Ismertette annak a körmönfont tranzakciónak a részleteit is, amellyel a Zöld Újság Rt. egyik részvénycsomagját értékesítették. A rendszerváltás idején ismertté vált Forró Tamásról kiderült az is: Szilágyi Ákos fedőnéven 1976-tól a III/III-as csoportfőnökségnek írt jelentéseket. -A kormány megkötötte a Bilfinger-Porr-Swietelsky konzorciummal a koncessziós szerződést az M6-os autópálya építésére és üzemeltetésére – közvetlenül ennek előzményei vezettek a nyári kormányválsághoz.

október 4.: Népszavazást kezdeményez a Fidesz a privatizáció leállítása érdekében – jelenti be Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Ugyanezen a napon leteszik a hivatali esküt Gyurcsány Ferenc kormányának tagjai. A miniszterek a következőek: Petrétei József igazságügyminiszter, Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Hiller István a nemzeti kulturális örökség minisztere, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Kiss Péter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Kovács László külügyminiszter (őt november 1-től Somogyi Ferenc követi), Rácz Jenő egészségügyi miniszter, Lamperth Mónika belügyminiszter, Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Göncz Kinga ifjúsági miniszter, Magyar Bálint oktatási miniszter, Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. – Hiába lobbiztak a hegyaljai önkormányzatok, mégis meghirdette eladásra a Tokaj Kereskedőházat az ÁPV Rt.

október 5.: A MÁV 53 milliárd forint szindikált hitel felvételére írt alá szerződést hazai bankokkal, a napi működés és a fejlesztések finanszírozása miatt.

október 7.: Az egészségügyi dolgozók országos figyelmeztető sztrájkot tartanak a jobb bér- és munkafeltételek megteremtése érdekében. A következő hetekben több mint tízezer dolgozó több alkalommal folytat sztrájkot.

október 11.: A Pesti Központi Kerületi Bíróság rendzavarás elkövetése miatt tíz nap elzárásra ítéli Bácsfi Diánát.

október 12.: Szocialista és szabaddemokrata képviselők benyújtják a jegybank működését módosító törvény módosítását, amely lényegesen megnöveli Gyurcsány Ferenc befolyását a legfőbb jegybanki döntéshozó testületének, a Monetáris Tanács tagjainak kinevezésében és felmentésében. A jegybank tiltakozik, és alkotmányellenesnek nevezi a törvényt.

október 14-15.: Haladó kormányzás címmel tizenegy balközép állam- és kormányfő tart csúcstalálkozót Balatonőszödön. A csúcstalálkozót kétnapos nemzetközi konferencia előzi meg Budapesten.

október 15-16.: Az MSZP soron kívüli, tisztújító kongresszusán Hiller Istvánt választják a párt elnökévé, s elfogadják Az új magyar szociáldemokrácia című pártprogramot.

október 15.: Farkas Péter olimpiai bajnok birkózót két társával együtt őrizetbe vette a rendőrség, miután az édesanyja tulajdonában lévő telken nagy mennyiségű marihuánaültetvényt találtak. A BRFK visszaélés kábítószerrel bűntette elkövetése megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a három személy ellen.

október 18.: Az Országgyűlés módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt: létrejött az önálló Egészségügyi Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, megszűnt a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium.

október 19.: A miniszterelnök többször is találkozott Kulcsár Attilával – derül ki a Parlamentben. Gyurcsány Ferenc Demeter Ervin fideszes képviselő kérdésére válaszolva először számolatlan, majd három-négy találkozóra emlékezik. – Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon a Postabank-ügy tárgyalása. Princz Gábort, aki a 90-es évek közepén a bank elnök-vezérigazgatója volt, illetve hat vezérigazgatósági társát az ügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. Princz később ártatlannak vallotta magát a bíróságon.

október 27.: A kormány másnaptól az összes paprikakészítményt kitiltja az üzletekből, mivel az ÁNTSZ vizsgálatai alapján kiderült, hogy több fűszerforgalmazó cég termékeiben is meghaladja a megengedett szintet egy adalékanyag, amely importpaprikával került az őrleménybe.

október 28.: Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere lemond európai parlamenti képviselői megbízásáról, miután a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője szerint a két tevékenység nem egyeztethető össze.

NOVEMBER

november 4.: A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság és az E. ON Ruhrgas International (ERI) kötelező érvényű szerződéseket írtak alá a Mol gázüzletének részleges eladásáról 775 millió euróért.

november 5.: Megszűnik a Magyar Hírlap. Később, november 10-én a szerkesztőség munkatársai A Pont néven új napilapot indítanak.

november 8.: Az Országgyűlés elfogadja a 2005. évi adótörvényeket, melyek értelmében a személyijövedelemadó-rendszer kétkulcsos lesz. Az Országgyűlés módosítja az alkotmányt is a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban, s elfogadja a honvédelmi törvény ezzel kapcsolatos módosítását is. Közben az MDF-ből újabb két képviselőt zártak ki, egyikük Lezsák Sándor pártalapító. Ezután még hét képviselő távozik az MDF-frakcióból, amely emiatt megszűnik, majd nyolc taggal újjáalakul.

november 11.: Büntetőeljárást kezdeményezett a Budapesti Rendőr-főkapitányság közösség elleni izgatás bűntette gyanúja miatt Paizs Miklós ellen. Paizs korábban egy kereskedelmi rádió műsorában jobboldali személyiségek megölésére szólított fel.

november 12.: Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodnak arról, hogy 2005-ben a reálkeresetek 3-4 százalékkal nőnek, az 53 ezer forintos minimálbér 57 ezer forintra emelkedik. (Decemberben első alkalommal kudarcba fúl a megállapodás aláírása.)

november 22.: Az Országgyűlés módosítja a jegybanktörvényt.

november 23.: A Pont MH Kiadói Kft. megvásárolja a Magyar Hírlap kiadói jogait. Ismét a régi címen és munkatársakkal jelenik meg a Magyar Hírlap.

november 24.: A kormány határozata szerint 2005. január 1-jétől 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

november 25.: Az ÁPV Rt. értékesítette a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. -t. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 70 százalék mínusz egy szavazat részvénycsomagját a Láng Kiadó és Holding Rt. vehette meg a 3,210 milliárd forintért.

november 28.: Szécsényben elsöprő győzelmet aratva Nagy Andor, a Fidesz-KDNP jelöltje nyeri a Nógrád megye 3. számú választókerületében kiírt időközi országgyűlési választás második fordulóját. Sopronban – miután a választókat vásárlási utalvánnyal jutalmazó szocialista jelölt visszalépett – az alacsony részvétel miatt a második forduló is érvénytelen.

november 29.: Azután, hogy hosszú ideig lebegteti álláspontját, Gyurcsány Ferenc kijelenti: mindenkit arra buzdít, hogy mindkét kérdésben nemmel voksoljon a népszavazáson. Mádl Ferenc államfő megfontolásra visszaküldi a parlamentnek a jegybanktörvényt, mert álláspontja szerint ellentétes a törvény szellemével az a módosítás, amely növelné a miniszterelnök befolyását a Monetáris Tanács tagjainak kinevezésében.

november 30.: Az Országgyűlés elfogadta a 2005. évi költségvetés fő számait: a kiadási főösszeg 6.582,8 milliárd forint, a bevételi főösszeg 5.883,1 milliárd forint, a központi költségvetés hiánya 699,7 milliárd forint lesz. Mádl Ferenc nem írja alá a jegybanktörvényt, hanem visszaküldi a parlamentnek. Indok: különösen aggályos a miniszterelnök befolyásának növelése és a Monetáris Tanács bővítése.

DECEMBER

december 1.: A kormány dönt hazánk módosított felzárkózási programjáról, mely a júliusban elfogadotthoz képest 2005-re magasabb államadóssággal és költségvetési hiánnyal számol.

december 2.: Az ÁPV Rt. eredménytelennek nyilvánította a Hollóházi és a Tokaj Kereskedőház értékesítési tenderét. Az ÁPV Rt Igazgatóságának döntése alapján a Saye Kft. 1,2 milliárd forintos ajánlatával megnyerte az állami tulajdonú Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. -re szeptemberben kiírt pályázatot. Bejelentették, hogy sikerrel zárult a Dél-Gabona Malomipari Rt. értékesítési tendere, mely pályázat nyertese a Szentes Gabonaipari Szövetkezet lett, amely 617 millió forintos vételárat fizet a szegedi székhelyű cégért.

december 5.: Eredménytelen az országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról, mert egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok legalább 25 százaléka. A szavazásban résztvevők leszavazzák a kormány politikáját: az egészségügy privatizációját a megjelentek 65 százaléka ellenzi, míg a kettős állampolgárságot 51 százaléka adná meg.

december 6.: Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti és megsemmisíteti a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetéséről és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló kormányrendeletet. A testület megállapította, hogy a felsőoktatásról szóló törvény felhatalmazó rendelkezései, valamint az e felhatalmazás alapján alkotott rendelet formai okokból alkotmányellenes; a törvény alkotmánysértő felhatalmazása alapján a kormányrendeletben törvényhozási tárgykört szabályoz.

december 7.: A Fidesz szerint veszély fenyegetheti a jövő évi felvételi eljárás zavartalanságát. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke kétségbe vonja, hogy az oktatási tárca vezetője teljesíteni tudja a kétciklusú képzési rendszer hazai bevezetésére tett vállalását. -A Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott a Simon Tibor meggyilkolása miatt elítélt négy ember büntetőpere. – Kiderül: újabb, ezúttal húszmillió forintos állami támogatást kapott a Gyémántfürt Kft., amely Wekler Ferenc szabad demokrata országgyűlési képviselő családjának érdekeltségébe tartozik.

december 13.: Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény rendelkezését, ami szerint a miniszterelnök lemondása csak harminc nap elteltével válik hatályossá. A testület megállapítja: a kormányfő lemondása esetén az alkotmány azonnali következményként írja elő az ügyvezetést, vagyis a felmondás szabályozása nem összeegyeztethető az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság azt is megállapítja, hogy az alaptörvény formailag kizárja, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be egy lemondott kormányfővel szemben. Az Alkotmánybíróság több ponton megsemmisíti a Megdyesy-kormány idején elfogadott liberális drogtörvényt. -Élete végéig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta Kaiser Edére az ügyész a Fővárosi Bíróságon, a móri ügy tárgyalásán. Társára, Hajdú Lászlóra a halmazati büntetés legfelsőbb határát, azaz húsz év szabadságvesztést kért. A vádhatóság szerint bebizonyosodott, hogy Kaiser Ede tettesként hozzájárult ahhoz, hogy több mint két éve nyolc halálos áldozattal végződött a móri bankrablás.

december 14.: Az Országgyűlés lényegében változatlan formában újra elfogadja a jegybanktörvényt.

december 20.: Parlamenti elfogadja a 2005-es költségvetést. Eszerint jövőre a költségvetés kiadása 6582,8 milliárd, a bevételi főösszeg 5883,1 milliárd. Mádl Ferenc államfő aláírja a jegybenktörvényt. – Elhagyta Irakot a Magyar Honvédség Szállító Zászlóaljának utolsó katonája

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.