Forrás: NOLJózsefvárosi Rómeó és Júlia
Varsányi Gyula, 2004. december 13. 11:00
Lakatos papa és Csorba papa (Orsós László Jakab és Szabó Győző rajzmása)
A nyolcvanas-kilencvenes évek kemény valóságfilmjei, elsősorban Szomjas és Grunwalsky munkái, továbbá Rejtő Jenő csibészromantikájú regényei jelentik forrásvidékét a múlt héten bemutatott Nyócker című animációs játékfilmnek.
Gauder Áron rendező és Novák Erik producer munkája igazi pesti mozi. Nemcsak azért, mert a Józsefváros hangulatát hozza, hanem mert a flaszterből kinőtt szabadszájúság és a semmilyen korlátot nem tűrő szabadszelleműség lengi át.
Megismerjük a cigány Lakatos és a vidékről elszármazott magyar Csorba családot. Az egyik kocsmaüzemeltetéssel és orgazdasággal, a másik lányfuttatással foglalkozik, némi ukrán maffiakapcsolattal fűszerezve. Kiskamasz gyerekeik együtt járnak iskolába (vagy mellé) a környéken lakó kínai, arab és zsidó srácokkal, lányokkal. Ők jól kijönnek egymással, a felnőttek között viszont dúl a háború. A baj ott kezdődik, hogy a főhős Lakatos Ricsinek megtetszik Csorbáék Juli lánya. A megoldást – a bölcs Lakatos nagyapa tanácsai szerint – a fiú a pénzszerzésben keresi, és haverjaival kieszeli ennek módját. Káprázatos olajparadicsomot teremtenek a Józsefvárosban, ehhez a Mézga Géza-filmekből ismert időutazást kell megtenniük, csak éppen visszafelé, a múltba. Aztán elfogy az olaj, a pénz, minden újra a régi kerékvágásba kerül, Juli sem lehet Ricsi párja.
A sztorit hárman jegyzik: Orsós László Jakab, Nagy Viktor és a Damage művésznevű szerző. Sutba dobták az úgynevezett politikai korrektség követelményeit: gátlástalanul fölnagyították a közkeletű sztereotípiákat a filmben szereplő etnikumokról. Így az előítéletek abszurddá, nevetségessé, a figurák viszont – furcsamód – szerethetővé váltak. A cselekmény modellje a Rómeó és Júlia-történet. De belekerült a józsefvárosi „pünkösdi királyság”, ahol elkergetik a hablatyoló miniszterelnököt (arca gondosan kitakarva!). Összerúgják a port Blairrel és Bushsal is – az utóbbi rakétát küld Józsefváros ellen, de a célzók összekeverik Budapestet Bukaresttel.
A film szereplőit színészek – többek között Szabó Győző, Pindroch Csaba, Badár Sándor, Horváth János -, továbbá a filmes stáb tagjai (például Lakatos apuka személyében az író Orsós László Jakab) és Józsefvárosban élő emberek fényképei alapján rajzolták meg. A mű beszélt nyelve helyi folklór, tele olyan négybetűs szavakkal, amelyeket nyomtatásban kipontoznának. Sok mosdatlan beszéd intellektuális elemekkel.
Olcsón, 78 millió forintból készült a film. Állami támogatást is kapott, amihez 80 ezer nézőt kellett garantálni. Ha kevesebben váltanak jegyet rá, a pénz egy részét vissza kell fizetni. Az első hétvége a mozikban az alkotók reményeit igazolta.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
