Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Sok résztvevős káosz

A magyar származású Tomi Lapid bízik Izrael jövőjében

2004. december 8. (8. oldal)

Sitkei Levente

Mindössze két évünk volt, hogy megváltoztassuk az ötvenéves hagyományokat Izraelben – jelentette ki lapunk kérdésére Tomi Lapid, a világi beállítottságú Sinuj párt vezetője. A magyar származású politikus pártja kilépett Ariel Saron kormányából, s ezzel kormányválságot idézett elő.

Miért hagyta el pártja a múlt hét elején a kormányt, mikor öt miniszterük is volt?

– Az volt a követelésünk, hogy a Munkapárt is csatlakozzon a kormánykoalícióhoz. Ariel Saron miniszterelnök úr ezt támogatta volna, ám pártja, a jobboldali Likud ellenezte. Tudták ugyanis, ha az erős Munkapárt és a Sinuj is együtt lesz a kormány tagja, a jobboldalról a centrista irányba mozdul el a koalíció. A Likud így inkább valamelyik ultraortodox párttal kötött volna koalíciót. Az viszont számunkra tűnt képtelenségnek, hogy a mi világi beállítottságú pártunk együttműködjön egy ortodox szervezettel. A Munkapárt viszont támogatta a Likuddal és egy ortodox párttal kötendő szövetséget. A keményvonalas vallásos pártoknak pedig a kormány meg is ítélt ötvenmillió dollárt. Ez volt az a szavazás, amikor mi már nemet mondtunk és távoztunk a kormányból. Most ellenzékben vagyunk, ám a Gázából való kivonulást továbbra is támogatjuk.

– A kormányalakítás előtt beszéltünk egymással utoljára. Ön bízott abban, hogy sikerül céljaikat teljesíteni. Hogyan értékeli a kormányban eltöltött éveket?

– Mindössze két évünk volt, hogy megváltoztassuk az Izrael állam ötvenéves történelme során kialakult hagyományokat. Követeltük a polgári házasságok intézményének létrehozását. Erről törvényjavaslatot is készítettünk, s a közeljövőben kezdődtek volna az egyeztetések, ám nem valószínű, hogy kiválásunk után foglalkoznának javaslatunkkal. Sikerként könyveljük viszont el, hogy bezárattuk a vallási minisztériumot. Nem szabad elfelejteni, mindössze 15 helyünk van a 120 fős knesszetben, így korlátozottak voltak a lehetőségeink.

– Egyesek szerint Izrael csak abban az esetben maradhat fenn, ha a vallási irányítás polgári demokráciává változik. Egyetért ezzel?

– Izrael léte nincs veszélyben. Izrael létezik, és létezni is fog. Mi minden szempontból nyugati állam vagyunk, a média vagy a politika terén. Egyetlen tekintetben vagyunk még hátrányban Európához képest, és ez az, hogy nálunk a vallási vezetés még mindig nagy befolyással bír a mindennapi eseményekre. Ez csak az izraeli társadalomra jelent problémát, nem az országra.

– Kijelentése, miszerint Jasszer Arafatot nem temethetik Jeruzsálembe, hiszen ott a zsidók királyaikat szokták eltemetni, s nem az arab terroristákat, nagy port vert fel. A Sinuj eddig a békét kereste a palesztinokkal, most pedig ezzel ellentétesen nyilatkozott a párt vezetője.

– Arafatot mi mindig terrorista vezetőnek tartottuk, aki számos ember haláláért felelős. Jeruzsálem pedig szent város. Nem vagyok ájtatoskodó ember, ám az sértés lett volna a zsidó történelemre nézve, ha Arafatot Jeruzsálemben temetik el, ugyanis ez háromezer éve a zsidók fővárosa.

Kémet fogtak Ciszjordániában. Egy izraeli arabot fogtak el katonák Ciszjordánia és Izrael határán azzal a váddal, hogy az irániaknak kémkedett. Mohammad Hanem november 9-én került fogságba „ellenséges állam segítése háborús időszakban, valamint idegen ügynökkel való kapcsolattartás” gyanújával – írja a Háárec. Az izraeli napilap azt írja, hogy Hanem Irántól kapott pénzt, amelyből fizetett öngyilkos merénylők családtagjainak, valamint embereket bérelt fel terrorakciók elkövetésére. (S. L. S.)

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001