Forrás: NOL

Izrael: oroszok a spájzban

Yehuda Lahav, 2004. december 4. 00:00

Orosz bevándorló Bét Semes-i boltjábanKép: REUTERS – Natalie Behring

Az ötmilliós Izraelbe 1989 és 2003 között több mint 950 ezer bevándorló érkezett a volt Szovjetunió országaiból. Ez idő alatt a bevándorlók hét százaléka telepedett vissza, vagy költözött tovább.

A ‘szovjet’ bevándorlók hulláma megváltoztatta Izrael etnikai jellegét. Ma minden hatodik (ha a milliós arab kisebbséget nem számítjuk, akkor minden ötödik) izraeli polgár a volt Szovjetunió területéről érkezett új bevándorló. Askelon városában a lakosság harminc, Asdodban a lakosság negyven százalékát alkotják, de például a jemeni bevándorlók által a múlt század ötvenes éveiben alapított Bnej Ajis község lakosainak 60 százaléka szintén ‘orosz’.

Bizonyos területeken és foglalkozásoknál a változás még kirívóbb. Egy elterjedt vicc szerint a Moszkvából érkező gépből 40 új bevándorló száll ki. Harmincnyolcan hegedűt szorongatnak a hónuk alatt; a fennmaradó kettő zongoraművész. Nem vicc, hanem valóság, hogy öt-hat olyan, az utóbbi években szervezett városi zenekar működik, amelynek tagjai többségükben oroszországi új bevándorlók. A bevándorlók között 14 200 tudományos kutató volt, akiknek hála Izrael high-techben lélekszámához képest világelső. A volt Szovjetunióból 73 ezer mérnök érkezett Izraelbe, kétszer annyi, mint az itt született és végzett mérnökök száma. ‘Az oroszok a spájzban vannak’ – ezt csak Magyarországon értik meg. Viszont minden izraeli megérti, mit jelent, hogy ‘az oroszok a rendelőben vannak’ – a szó szoros értelmében: 15 200 orvos jött – ez több mint az addig itt működő doktorok összlétszáma -, és ha nem tudott is mindegyikük végzettségének megfelelő munkát kapni, a betegbiztosító rendelőiben az orvosok nagy része, az ápolónők többsége ‘orosz’. A knesszetbe hét-nyolc ‘orosz’ képviselőt választottak, az önkormányzati tanácsokban 140 ‘orosz’ képviselő foglal helyet, igaz, legtöbbjük az új bevándorlók gyorsan hanyatló pártjainak színeiben. A hadseregben szolgáló katonák 25 százaléka ‘orosz’ – habár a tisztek körében arányuk az öt százalékot sem éri el. Ezzel szemben a 36 tagú izraeli olimpiai csapat fele – 18 sportoló – származik az egykori Szovjetunióból. Oroszországi új bevándorló volt az első izraeli férfi atléta, aki olimpiai, korábban pedig Eb-döntőbe jutott.

Nem minden statisztika ilyen pozitív. 1738 új bevándorlót ítéltek börtönbüntetésre, hatvanegyet közülük életfogytiglani szabadságvesztésre. 85 új bevándorló már negyedik börtönbüntetését tölti. Az ‘oroszok’ között az átlagosnál több a válás, az erőszakosságba torkolló családi viszály, nagyon elterjedt az iszákosság.

Izraelben 60-70 orosz nyelvű sajtótermék, köztük több napilap jelenik meg. Van 24 órás orosz nyelvű rádióadás, van orosz nyelvű televízió. A volt Szovjetunió területén kívül itt jelenik meg a legnagyobb példányszámú orosz nyelvű napilap. Ami egyrészt jó, másrészt problematikus. Mert így az ‘oroszok’ nagyon jól el vannak egymás közt, lassabban olvadnak be az izraeli társadalomba, elkülönülnek és saját társadalmi életüket élik. Majdnem minden bankfiókban van két-három alkalmazott, aki az új bevándorlókat oroszul szolgálja ki, és személyes tapasztalatból elmondhatom: megtörtént, hogy egy bankba azért nem vettek fel egy Izraelben született és kiválóan felkészült lányt, mert nem tudott oroszul. Erre rímel a vicces válasz arra a kérdésre, tíz év múlva melyik lesz Izraelben a második legelterjedtebb nyelv? A héber – természetesen az orosz után.

Mindennek következtében az oroszországi bevándorlóknak otthon csak egy százaléka beszél héberül, 13 százalékuk (főleg az idősebbek körében) nem is érzi szükségét, hogy megtanulja a nyelvet, csak nyolc százalékuk olvas rendszeresen héber újságot, még sokkal kevesebben héber nyelvű irodalmat. Az elkülönülésből kulturális, társadalmi és ízlésbeli eltérések is fakadnak. Jellemző, hogy az orosz nyelvű sajtó olvasói ‘Az év emberének’ egy ismert (persze, Oroszországból származó) maffiózót választottak, ‘Az év asszonyának’ pedig Larissza Trimboblert, aki Jichak Rabin miniszterelnök gyilkosához, Jigal Amirhoz akar férjhez menni.

Végül is, hogyan illeszkednek be az ‘oroszok’ az izraeli társadalomba? A 90-es évek eleji nagy lelkesedést hamar felváltotta a bírálat, az irigység, a rivalizálás, főleg a marokkói és más keleti zsidók részéről, akiktől az ‘oroszok’ elhódították a legnagyobb etnikai csoport címét, valamint az ortodox zsidó intézmények részéről, amelyek szerint az oroszországi bevándorlók ’70 százaléka’ nem zsidó. Ez nagy túlzás még az ortodox törvények szerint is, amelyek az anyától származtatják valakinek a zsidó voltát. Persze, a bevándorlók között van bizonyos számú nem zsidó, ami a vegyes házasságokból következik (anyós, első házasságból származó gyerek stb.).

De tizenöt évi békés – részben kevésbé békés – együttélés után, az ősizraeliek 72 százaléka úgy véli, hogy az ‘oroszok’ pozitívan járulnak hozzá az izraeli társadalom fejlődéséhez. Minden huszadik ‘orosznak’ volt vagy van ősizraeli fiú vagy lány partnere, de minden ötödik ‘orosz’ szeretné, ha Izraelben született partnere lenne. Az ‘oroszok’ 68 százaléka úgy érzi, már beilleszkedett az izraeli társadalomba (a bevándorlók gyermekei között ez az arány eléri a 90 százalékot!), 85 százalékuk kijelentette, hogy biztosan végleg Izraelben marad, és 65 százalékuk (gyermekeiknek pedig 81 százaléka) elégedett itteni életével. Mint mindig: sokan jobb eredményt vártak, és ugyancsak sokan rosszabbra számítottak.

Tel-Aviv, 2004. december

Visszavándorlók – akik meggondolták magukatAz izraeli közvélemény megütközéssel fogadta a legújabb statisztikai adatokat, amelyek szerint 2003-ban többen tértek vissza Izraelből a volt Szovjetunió országaiba, mint amennyien onnan Izraelbe vándoroltak. Ez a tendencia az idén is folytatódott. Miután továbbra is az oroszországi zsidókból kerül ki a bevándorlók zöme, a ‘visszaemigrálók’ hulláma miatt tavaly sok év után először volt negatív az izraeli bevándorlási mérleg.

Összesített adatok szerint a kilencvenes évek több mint 1,1 millió Oroszországból jött bevándorlója közül az évek folyamán mintegy százezer távozott máshová, vagy tért vissza eredeti hazájába. Ennek az ingamozgásnak több oka lehet: a biztonsági és a gazdasági helyzet bizonytalansága Izraelben; illetve a javuló esélyek, és a korábbinál kedvezőbb légkör Oroszországban. Orosz zsidó források szerint eltűntek a hivatalos antiszemitizmus jelei.

Izraeli becslések szerint a visszatérők zöme azok közül kerül ki, akik amúgy sem voltak vallási értelemben ‘igazi’ zsidók (számarányukat ortodox körök a bevándoroltak 30 százalékára becsülik). Ennek ellentmond, hogy a visszatérők hulláma nyomán több orosz városban felpezsdült a zsidó társadalmi és vallási élet, több gyerek tanul zsidó iskolákban és a zsinagógák nemcsak a nagy ünnepek idején telnek meg. (Y. L.)

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.