Forrás: Magyar Rádió

Orbán Viktor: mindenki a saját lelkiismeretére hallgasson és feltétlenül menjen el választani

Elhangzott: 2004. november 28-án

2004. november 29., hétfő 16:05

142 olvasás

Két hete indította útjára a Fidesz azt a 13 állomásból álló rendezvénysorozatot, amelyen neves közéleti emberek és politikusok mondják el véleményüket a kettős állampolgárságról. Orbán Viktor a Városligetben azt mondta, az ügydöntő helyett talán helyesebb lenne azt mondani, hogy sorsdöntő népszavazás.

„Ha az esőben testvérünk az ajtón kopogtat, nem kérdezünk tőle semmit, egyszerűen csak beengedjük.” Ezt kell tenni a határon túli testvéreinkkel is, és igennel kell szavazni a december 5-i népszavazáson. Ez az idézet a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőjétől, Halmos Sándortól származik, de támogató felhívásból mostanában nincs hiány. Akik például ott voltak az Összetartozás Napjaként meghirdetett nagygyűlésen a Városligetben, szintén hallhattak néhány ilyen beszédet. Az egyik felszólaló Orbán Viktor, volt kormányfő, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke volt, aki a Városligetben azt mondta, hogy talán helyesebb lenne azt mondani, hogy sorsdöntő népszavazás.

Orbán Viktor:- Ma az az érzésem van, hogy kormányok jönnek-mennek és nem biztos, hogy 50 év múlva bármelyik kormányt is megemlítik majd apró lábjegyzeten túl a történelemkönyvek. De hogy a december 5-i népszavazást azt 50 év múlva is tanítani fogják a gyerekeinknek, abban egészen biztos vagyok. Ez azért van így, mert egy történelmi kérdésről van szó, amely egyszerre zárhat le egy múltat és nyithat meg egy távlatot is. Hogy a magyarok erre igent tudtak-e mondani, vagy sem, nos hát ez 50 év múlva is szerepel majd a tananyagokban. Lezárhatjuk a megosztottság korszakát és helyette beléphetünk az összefogás korszakába, amikor azt tudjuk mondani, hogy államhatárok, földrajzi határok ide-oda, mi magyarok itt a Kárpát-medencében, sőt azon túl, egyfajta világnemzetként, Sidneytől Buenos Airesen át Montrealig, egy 15 milliós erős nemzet vagyunk. Az emberek most nem pártokhoz sorakoznak fel, hanem állást kell, hogy foglaljanak egy kérdésben és nem aszerint kell megtenni ezt, hogy MSZP-sek vagy Fidesz szimpatizánsok, hogy balra, vagy jobbra húz-e a szívük, hanem, hogy mit gondolnak erről a konkrét kérdésről. Lehetővé tegyük-e, hogy úgy váljanak magyar állampolgárrá a határon túli magyarok, hogy közben nem kell átköltözniük Magyarországra. Erre baloldaliak, jobboldaliak, nemzeti érzelműek, zsidó származású magyar polgárok, roma származású honfitársaink, liberálisok bátran mondhatnak igent. Mint ahogy előfordulhat, hogy mindegyik fajtából kerül a nem serpenyőjébe is. Én arra szeretnék mindenkit biztatni, hogy ne engedje, hogy pártviták ingoványába szorítsák ezt a kérdést, hanem csak a lelkiismeretükre hallgassanak és a szívük szavát kövessék december 5-én.

Az elmúlt hetek politikusi nyilatkozatai sokkal inkább emlékeztethették az embereket egyfajta számháborúra, mintsem választási kampányra. Csak az a gond, hogy még a számokkal is baj van, hiszen például a kormány azt mondja, hogy sok-sokmilliárdos hiányt idézhet elő az államháztartásban, hogyha tömegesen jönnének át a határon túlról, élve a magyarok állampolgárság adta lehetőséggel. Ezzel ellentétben viszont a Magyarok Világszövetsége azt mondja, hogy az ellenkezője az igaz, pluszforrások jelenhetnek meg a magyar államháztartásban. Orbán Viktor pedig egy mondatában arra célzott, hogy egyetlen petákkal sem terheli meg majd mindez a költségvetést. – Valóban nem könnyű, ezért jól teszik az emberek, ha a saját józan eszükre hallgatnak, semhogy a nyilatkozatok útvesztőit járnák. Én néhány érvet szeretnék megosztani a tisztelt hallgatókkal, hogy megkönnyítsem a döntésüket. Először is a miniszterelnök úr számításai azért nem stimmelnek, mert ő a mostani jogi helyzetből indul ki. És abból se mindig pontos számadatokat véve alapul. De a mostani jogi helyzet nem igazít el bennünket a jövőre nézve, ugyanis, hogyha december 5-én igennel szavazunk, akkor meg kell alkotnunk a kettős állampolgárságról szóló új törvényt, az egy kétharmados törvény. Az MSZP nem tudja ránk kényszeríteni az akaratát és mi sem az MSZP-re és a hallgatóknak mondom, hogy ne feltételezzük sem a Fidesz-ről, sem az MSZP-ről, hogy rosszat akarna az országnak, vagyis olyan törvényt alkotna meg, amely egyébként nem áll arányban az ország teherbíró-képességével, tehát ne csináljunk úgy, mintha a kettős állampolgárságról szóló döntés, az valamifajta fátumot hozna a fejünkre. Ugyanis az csak az első döntés. Majd következik egy másik döntés, és, hogy annak a törvénynek mi legyen a tartalma, azt a mi szabad akaratunk, bölcsességünk, szakmai tapasztalatunk fogja megalapozni. Ami pedig a bevándorlás esetleges arányait illeti, két tényt szeretnék a hallgatók emlékezetébe idézni. A státusztörvény megalkotását követően lassult a Magyarországra történő betelepedésnek az üteme. A másik tény pedig, hogy Szlovákia most már több mint féléve tagja az Európai Uniónak. Az összes felvidéki magyar, ha akar, egy mozdulattal áttelepülhetne Magyarországra. Bizonyára észre vették, hogy nem jönnek ezek az emberek, tehát nincs áttelepülés a Felvidékről Magyarország irányába, tehát indokolatlan félelmet gerjeszt, aki az áttelepülések százezres nagyságrendjére hivatkozik. És végezetül, tudja úgy vagyok én ezzel, hogy számítások ügyében nem pártpolitikusokra, meg állami bürokratákra hagyatkoznék. Izgatottan várom, hogy vajon megszólalnak-e a magyar üzletemberek. Van még hátra néhány nap. Én biztatnám őket, hogy tárják a magyar közvélemény elé azokat a korrekt számításokat, gazdasági szakemberi számításokat, amelyeket nem pártemberek rendelnek meg és nem állami bürokraták húzgálnak elő a fiókjaikból és hogyha előállnak a maguk számításaival, költség-, haszonelemzésekkel, no hát azoknak a számoknak adják majd a legnagyobb hitelt.

A kettős állampolgárság az egyik kérdés, amire válaszolni kell majd a népszavazáson, a másik pedig úgy szól, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak, maradjanak állami, illetve önkormányzati tulajdonban?” Tény, hogy az egészségügy jelenleg nehéz helyzetben van és világos az is, hogy ezen valamit változtatni kell. A kérdés csak az, hogy a magánosítás-e az egyetlen megoldás? – Itt is azt tanácsolnám magunknak is, meg a tisztelt hallgatóknak is, hogy pártviták helyett, inkább hallgassunk azokra, akik az egészségügyet működtetik. Ha felidézzük az elmúlt napok nyilatkozatait, akkor emlékezhetünk arra, hogy az egészségügyben érintett összes szervezet, beleértve az orvosi kamarát, beleértve az egészségügyben dolgozók szakszervezetét, mind határozottan a privatizáció ellen foglalt állást – mondta a pártelnök. „Miért ne higgyünk nekik? Én hiszek nekik és azt gondolom, hogy nem ez az egészségügy bajainak orvoslására alkalmas út.”

Szilvay Balázs interjúja nyomán