Forrás: NOLFrancia beavatkozás Elefántcsontparton?
BBC lapszemle
Munkatársunktól, 2004. november 15. 08:24
A kontinentális lapok főleg belpolitikai indíttatású kérdésekre koncentrálnak, kivéve Franciaországot, ahol az Elefántcsontparti Köztársaság válsága a fő téma.
Mialatt Párizs folytatja a külföldiek evakuálását az Elefáncsontparti Köztársaságból, a Le Figaro megjegyzi, hogy Chirac elnök egyre keményebb hangot üt meg a válság ügyében: „Franciaország továbbra is tartja magát kötelezettségeihez, és nem hagyja, hogy a volt gyarmata egy fasiszta rendszer felé tendáljon”.
A párizsi Nouvel Observateur sokkal borúlátóbb hangot üt meg: „A csapda becsípte a franciákat Elefántcsontparton. Nem könnyű megérteni, hogy akarja Párizs fenntartani a békebíró szerepét egy két részre szakadó országban, ahol mindkét oldal azon igyekszik, hogy belerántsa és ráfoghassa, hogy beavatkozott – véli a cikkíró.
A német sajtó egy volt magasrangú rendőrtiszt ügyének szenteli figyelmét. A férfit, akinek a pere november 18-án kezdődik, azzal vádolják, hogy kínzással fenyegetett meg egy gyanúsítottat, egy elrabolt gyerek megmentése érdekében. Vajon mennyire egyeztethető mindez össze a demokráciával, kérdezik a német lapok.
A Der Spiegel szerint Wolfgang Daschner felszólította nyomozó kollégáját, hogy – úgymond – mutassa csak meg a kínzóeszközöket.
„Ez az a nyelv, amit a kínzókamrában használnak!” – húzza alá a Berliner Zeitung, amely azt elemzi tovább, bünügy marad-e az eset, vagy belpolitikai botrány lesz belőle.
A Die Welt máshonnan közelít: „Daschner tapasztalt rendőr, aki pontosan tudta, hogy mit tesz. A lap még hozzáteszi, hogy a kérdés valójában az, vajon a férfi két évvel az eset után belátja-e, hogy hol van az elrabolt gyerek iránt érzett aggodalom és a törvényesség közti határ, amit semmiféleképpen nem lehet áthágni”.
A brit lapok többsége behatóan foglalkozik az iraki háborúval. A londoni gazdasági lap, a Financial Times a kormánypolitika elemzésével kezdi cikkét, melynek szalagcíme „Blair kitart a Bush-féle szövetség mellett”. A brit miniszterelnök éves külpolitikai irányvonalat meghatározó beszédében nagy valószínűséggel a fő motívum a terroizmus elleni globális harc lesz, melyet csak a demokrácia terjesztésével lehet megvívni. Blair megpróbálja megvédeni az „amerikai kapcsolatot, annak ellenére, hogy az iraki háború következményei egyre több kritikát váltanak ki saját pártján belül is.
Mind a brit miniszterelnök, mind az amerikai elnök azt reméli a Finacial Times szerint hogy a hazai ellenzék tiltakozását a háború ellen semlegesítheti egy, a januári iraki választások után talpra álló stabil demokrácia. A lap idézi a politikust: „A legnagyobb csapás a terroristákra az afgán és iraki demokrácián kívül egy életképes és demokratikus Palesztina megteremtése lenne, egy biztonságos és demokratikus Izrael mellett”.
A Guardian vezércikke kétségbevonja Blair állítását, az iraki miniszterelnökhelyettesre hivatkozva: „Az iraki voksolást elhalaszthatják”. Barham Salih interjút adott a lapnak, melyben először jutott kifejezésre kétség hivatalos személy részéről a januári választások időpontját illetően, az elhúzódó fegyveres erőszak miatt.
Az Independent szalagcíme a szunnita ellenállók központjának állítólagos meghódításról így ír: „Üres győzelem, avagy az amerikaiak kikiáltották Falludzsa bevételét, miközben a várost rommá lőtték és a fő célpont megszökött”.
„Egész Irakban rengeteg bizonyíték van arra, hogy a háború még nem ért véget, és Falludzsa lerombolása feltehetőleg csak növelni fogja a lázadók ellenállását”. A városért vívott ütközetben az amerikaiak hatszor annyi katonát vetettek be, mint áprilisban, amikor 3 hétnyi küzdelem után a koalíciós erőknek nem sikerült megszerezni az ellenőrzést a város felett.
A lapszemlét Sátori Kriszta állította össze.
(www.bbc.hu)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
