Forrás: MNOVáratlan gyorsasággal temették el Arafatot
A palesztin vezető életének krónikája
2004. november 12. 16:10
Orosz Zoltán
Váratlan gyorsasággal eltemették Jasszer Arafatot Ramallahban. A palesztin vezetők biztonsági okokból döntöttek úgy, hogy lerövidítik a gyászszertartást. Előzőleg ugyanis több tízezres tömeg rohanta meg az Arafat koporsóját szállító helikoptert, amikor az leszállt. Az állami televízió élő adásban közvetítette Arafat temetését.
A ciszjordániai Ramallahban váratlan gyorsasággal eltemették Jasszer Arafatot – értesült a Magyar Rádió. Hírügynökségi jelentések szerint a palesztin vezetők biztonsági okokból döntöttek úgy, lerövidítik a gyászszertartást. Előzőleg ugyanis káosz tört ki, amikor leszállt az Arafat koporsóját szállító helikopter.
A palesztin biztonsági erők a levegőbe lőve próbálták megállítani és visszaszorítani a légi járművet megrohanó tömeget, de így is negyed órába telt, mire az elhunyt palesztin vezető koporsóját sikerült leemelni a gépről – tudta meg a Reuters. Az a több ezer palesztin gyászoló rohanta le a helikoptert, akik nem sokkal korábban hatoltak be Arafat volt rámalláhi főhadiszállására, mert minél közelebb akartak lenni az elhunyt vezető temetésének helyéhez – jelentette az AFP hírügynökség. A palesztin rendőrség több száz fővel próbálta feltartóztatni a gyászolókat, de a tömeg végül áttörte a kordont, a kapukon és falakon átnyomulva jutott be a komplexum területére.
Röviddel ezután összeomlott egy faépítmény a főhadiszállásnál, mert nem bírta az összegyűlt tömeg súlyát. Az AFP hírügynökség értesülése szerint többen megsérültek.
Csaknem egy órán át tartott amíg a koporsót át tudták vinni a temetés helyszínére. A palesztin vezető földi maradványait kőkoporsóban temették el, hogy ha egyszer Izrael mégis hozzájárul, akkor Arafat kívánságának megfelelően, átvigyék végső nyughelyére, Jeruzsálembe.
Izraelben amúgy még mindig teljes készültségben vannak a fegyveres erők. Az állami televízió élő adásban közvetítette Arafat temetését.
Az InfoRádió szerint szakértők nem éppen optimistán figyelik az eseményeket.
Mint beszámoltunk róla, péntek reggel a kairói al-Galá tiszti klubban búcsúztatták el hivatalosan Jasszer Arafatot. A palesztin vezető nemzeti zászlóval letakart fakoporsóját a kairói Heliopolisz negyedben lévő bázis mecsetjébe vitték, ahol a katonai tiszteletadásra érkezett állam- és kormányfők, valamint külügyminiszterek jelenlétében imádkoztak a palesztin vezetőért.
A búcsúztatáson Algéria és Egyiptom elnöke, II. Abdallah jordániai király és számos európai ország, közöttük a magyar külügyminiszter vett részt. Lerótták kegyeletüket az Európai Unió és az Afriaki Unió képviselői is. Izrael nem képviseltette magát a szertartáson. A ceremónia után halottaskocsi vitte a koporsót a kairói repülőtérre, ahonnan a gyászmenet indult.
Jasszer Arafat születésének idejéről és helyéről nincs biztos adat. Az valószínűnek látszik, hogy 1929-ben látta meg a napvilágot. A pontos napot azonban nem tudni: egyesek szerint augusztus 4-én, mások szerint augusztus 24-én jött a világra a palesztinok későbbi vezetője. A születési hely címéért Kairó (ez áll a születési anyakönyvben), Jeruzsálem (ezt Arafat jelöli meg szülőhelyeként) és a Gázai övezet verseng. Az azonban biztos, hogy a Palesztin Hatóság későbbi elnöke a Mohamed Abd al-Rahman ar-Rauf al-Husszeini nevet kapta.
Egy hétgyermekes palesztin textilkereskedő ötödik gyermekeként a befolyásos jeruzsálemi Husszeini klán egyik ágába született. Négy- vagy ötéves volt, amikor édesanyja meghalt.
A palesztin és a zsidó állam létrehozásáról hozott 1948-as ENSZ-határozat megszületését követően kitörő első arab-izraeli háborúban sietett csatlakozni a harcokhoz, de legtöbb rosszul kiképzett palesztin társával együtt az egyiptomi hadsereg megakadályozta őt abban, hogy eljusson a küzdelem színhelyére. Visszatért hát az egyetemre, ahol ’56-ban végzett, a szuezi válság idején pedig az egyiptomi hadsereg alhadnagyaként szolgált. Ebben az évben, egy prágai konferencián viselte először nyilvánosan a saját és a palesztinok szimbólumává vált fejkendőjét.
Szuez után Kuvaitba ment, ahol hamarosan saját céget hozott létre. Ekkoriban fogalmazódott meg benne hitvallása: a palesztinoknak a hazájuk feletti ellenőrzés visszaszerzésére a legjobb módszer, ha nem a többi arab ország segítségére számítanak, hanem maguk harcolnak ügyükért. Bizonyára ez vezette, amikor 1957-ben több Gázából menekült palesztinnal együtt részt vett a Fatah szervezet létrehozásában. A szervezet célkitűzése egy Izrael helyén elterülő független, önálló palesztin állam létrehozás lett. A szervezet első akciója egy izraeli vízmű elleni sikertelen támadás volt 1965-ben.
Az 1967-es hat napos háború idején az izraeli erők megtámadták a palesztin ellenállási szervezetet is. Arafat a szorításból állítólag úgy menekült meg, hogy nőnek öltözve, egy kisgyermekkel a karján jutott át az izraeli erők vonalán Jordániába. Ez a történet a magát minden helyzetben feltaláló vezető szimbólumává tette népe szemében.
A hősies harcnak köszönhetően Arafat és szervezete, a Fatah egyre inkább vezető szerepre tett szert a Palesztin Felszabadítási Szervezetben (PFSZ) az 1960-as évek végére. 1969. február 3-án, a Kairóban tartott Palesztin Nemzeti Kongresszus a PFSZ vezetőjének választotta. Két évvel később a Palesztin Forradalmi Hadsereg főparancsnoki posztját is megkapta.
1970-re Jordániában szervezete annyira berendezkedett, hogy már államot alkotott az államon belül. Ez azonban összeütközéshez vezetett a jordán vezetéssel, és komoly harcok után az ország elhagyására kényszerült. Libanonba ment, ahol a központi hatalom gyengesége miatt szervezete sokkal zavartalanabbul működhetett. A libanoni-izraeli határ mentén elfoglalt állásaikból a palesztinok rendszeresen támadásokat intéztek a zsidó állam ellen. Izrael válaszcsapásokkal választott.
Folyamatos harcával elérte, hogy az ENSZ-ben egyre nagyobb legyen az igény a palesztin-izraeli konfliktus megoldására, és 1974-ben szervezete megfigyelői státust kapott a világszervezetben, ami a mozgalom elismerésével volt egyenértékű. Libanonból 1982-ben az izraeli invázió szorította ki. Ekkor Tunéziába tette át székhelyét.
1988-ban történelmi fordulatot jelentett, amikor bejelentette: elutasítja a terrorizmust, mert az nem hozta meg a palesztin nép szabadságát. A kilencvenes évek elejére a legtöbb ország elismerte a PFSZ-t, és Arafat ekkorra már hivatalosan is tudomásul vette Izrael állam létét.
Élete legnagyobb sikerét, pályája csúcsát akkor érte el, amikor 1993-ban az oszlói megállapodás eredményeként hivatalosan is létrejött a Palesztin Hatóság, és Jicak Rabinnal és Simon Perezzel együtt 1994-ben Nobel-békedíjat kapott. 1998-ban Benjamin Netanjahu befagyasztotta a megbeszéléseket. Arafat ezután Ehud Barakkal vette fel újra a tárgyalásokat, ám Ariel Saron provokatív templomhegyi látogatása ismét elakasztotta a békefolyamatot. A második intifáda során eddig több mint 4500-an vesztették életüket, közülük mintegy 3500 palesztin és 950 izraeli. A zsidó állam a palesztin elnököt tette felelőssé a merényletekért, ezért zárlat alá vonta rámalláhi főhadiszállását, sőt meggyilkolása is szóba került. 2003-ban a kormányfői poszt létrehozásával a palesztin parlament csökkentette Arafat elnök hatalmát.
Kapcsolódó cikkekEgyre rosszabb Jasszer Arafat állapotaJasszer Arafat jobban érzi magátPárizsba viszik gyógykezelésre Jasszer ArafatotArafat halála káoszhoz vezetne?Az Arafat-korszak végéről beszélnek palesztin vezetőkMérgezésre gyanakszik Jasszer Arafat környezeteArafat nem leukémiásArafat intenzív osztályon fekszikA halállal küzd Jasszer Arafat – kómában a palesztin elnökSaron az Arafat halála utáni helyzetről tárgyaltArafatnál beállt az agyhalálMégsem utaznak Arafathoz a palesztin vezetőkPárizs: Arafat állpota stabilKorei meglátogatja ArafatotEllentmondásos hírek Arafatról”Pótolhatatlan veszteség Arafat halála”Megegyezés született Arafat temetésérőlArafat életének végső stádiumában vanRamalláh lesz Arafat nyughelye; 40 napig tartó gyász kezdődik”Semmiben nem különbözik az izraeli megszállás a náci megszállástól”A közel-keleti helyzetről tárgyal Bush és Blair
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005
