Forrás: Hírtv

Jasszer Arafat portréja

Dátum: 2004. Nov. 11., Thursday, 13:05

Rovat Külföld

Jasszer Arafat 1929. augusztus 24-én született Kairóban. Saját állítása szerint viszont Jeruzsálemben látta meg a napvilágot egy kereskedőcsalád gyermekeként. Anyja korai halála után, négyévesen Jeruzsálembe ment nagybátyjával. Az akkor még brit protektorátus Szent Városban kisgyerekként volt szemtanúja annak, ahogy a brit katonák éjjel betörtek házukba, családtagjait megverték.

A fiatal Jasszer Arafat jeruzsálemi tanulmányait követően távozott Egyiptomba. Tizenhét évesen diákként fegyvereket csempészett a palesztinok lakta területekre. Részt vett az 1948-as arab-izraeli háborúban. A számukra vereséggel végződött harcok után a palesztinok saját ország nélkül maradtak.

Ezután a kairói egyetemen csatlakozott a Muszlim Testvériséghez. 1956-ban, a szuezi válság után megalapította Fatah nevű földalatti mozgalmát, mely a Palesztin Felszabadási Szervezet legnagyobb tömörülésévé vált. A PFSZ számos terrorista akciót követett el a zsidó állam ellen, elnökévé az 1967-es hatnapos háborút követően választották meg. 1970-ben II. Husszein király Jordániából Libanonba űzte, ahol Arafat nemcsak az Izrael elleni harcot folytatta, de belebonyolódott az ottani polgárháborúba is. Szervezete 1974-ben megfigyelői státuszt kapott az ENSZ-ben. 1982-ben támogatta a megszállt területek fellázadt arab lakosságát, Libanon izraeli invázióját követően azonban Tunéziába tette át székhelyét.

A fordulat 1988-ban következett be, amikor kijelentette, hogy elutasítja a terrorizmust, amely nem hozta meg a palesztin nép szabadságát. A kilencvenes évek elejére a legtöbb ország elismerte a PFSZ-t, és Arafat ekkorra már hivatalosan is tudomásul vette Izrael állam létét.

Az 1993-as oslói megállapodás alapján létrejött a Palesztin Hatóság. Ezért Jicak Rabinnal, és Simon Perezzel együtt 1994-ben Nobel-békedíjat kapott. Júliusban visszatért száműzetéséből, majd 1995-ben aláírták az ún. második osloi megállapodást is. 1998-ban Benjamin Netanjahu befagyasztotta a megbeszéléseket. Arafat ezután Ehud Barakkal vette fel újra a tárgyalásokat, ám Ariel Saron provokatív templomhegyi látogatása ismét elakasztotta a békefolyamatot. A második intifáda során eddig több mint 4500-an vesztették életüket, közülük mintegy 3500 palesztin és 950 izraeli. A zsidó állam a palesztin elnököt tette felelőssé a merényletekért, ezért zárlat alá vonta ramallahi főhadiszállását, sőt meggyilkolása is szóba került. 2003-ban a a kormányfői poszt létrehozásával a palesztin parlament csökkentette Arafat elnök hatalmát.

A hír forrása: Hír TV

Hír TV

Visszatértünk!

A hír elérhetősége:

http://www.hirtv.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=33609

Comments are closed.