Forrás: NOL

A Magyar Iszlám Közösség vezetője a Van Gogh gyilkosságról

“A fegyvereknél fontosabb az ideológiai harc”

Batka Zoltán, 2004. november 8. 12:04

Bolek Zoltán A Magyar Iszlám Közösség vezetője a Van Gogh gyilkosságról.

Fél éven belül a második politikai gyilkosságot követték el a szólásszabadságáról és toleranciájáról ismert Hollandiában. A mostani áldozat Theo Van Gogh filmrendező és újságíró volt, aki a nemrég bemutatott és nagy botrányt felkavart alávetettség (submission) c. filmjében iszlám közösségekben dívó házasodási szokásokat kritizálta. Az egyesek szerint a szólásszabadság bajnokának, mások szerint fenegyerekének számító Van Gogh a holland muszlim és zsidó közösséget sértő kijelentései miatt nem egyszer volt már a támadások kereszttüzében, azonban egész idáig úgy tűnt, hogy a nagynevű ükapjához hasonlóan szélsőséges és öntörvényű művészlélek belefér a tulipántermesztés hazájának kedélyességébe.

A sokféle őt méltató és támadó mondat végére a múlt hét csütörtökön egy 26 éves marokkói származású fiatalember tett pontot: fényes nappal lelőtte a mellette kerékpározó filmrendezőt, majd a még élő áldozatot megkéselte, és a mellén egy, a dzsihádra felszólító levelet hagyott hátra. Hollandia és az egész világ elszörnyedt a gyilkosság hallatán, az európai lapokban az amerikai elnökválasztással azonos súlyt kapott a hír. Az eset kapcsán tudósítónk Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám közösség vezetőjével beszélgetett.

NOL: A világsajtóban az eset több helyütt úgy került elő, mintha a filmrendezőn valamiféle iszlám ítéletet hajtottak volna végre.

– Mindenekelőtt le szeretném leszögezni, hogy a Magyar Iszlám Közösség mélyen elítél minden olyan terroristaakciót, amilyen a napokban a holland filmrendező meggyilkolása is volt. A tettesnek és segítőinek semmi köze nem volt az iszlámhoz, a Korán szavait pusztán ürügyként használták fel. Ez annál is nyilvánvalóbb, mert a Koránban pontosan elő van írva az ítélkezés és a büntetés végrehajtás rendje. Az iszlám szokásjog a saríja bizonyos iszlám országokban ma is létezik, de ott az ítéleteket tárgyalás után bíróság hozza meg, nagy nyilvánosság előtt, és nem orvlövészként vadásznak a bűnösnek tartott személyre, vagy videokamerák előtt késelnek meg teljesen ártatlan túszokat. Ez sehol a Koránban nem olvasható, és a Korán szellemisége sem ezt a vadállati kegyetlenséget sugallja. Nem beszélve arról, hogy a civileket, fegyverteleneket, papokat, asszonyokat és gyerekeket tilos megölni. Ilyen esetekben a tettesek nem hivatkozhatnak dzsihádra!

NOL: Az eset kapcsán újra a közérdeklődés központjában került a muszlim nők helyztete. Theo van Gogh filmjében az áldozatot megerőszakolják, és házasságba kényszerítik.

– A filmet nem láttam, de ezzel kapcsolatban is azt kell, hogy mondjam: a Korán világosan és egyértelműen fogalmaz. A házasságot csak mind a két fél egyetértésével lehet megkötni. Az sehol sincs megírva, hogy a nőket bele lehetne kényszeríteni a házasságba, vagy akaratuk ellenére szexuális kapcsolatot lehet létesíteni velük. A nemi erőszak az iszlámban is igen súlyos bűnnek számít. Másrészt a nők helyzete speciális az iszlámban. A jogok eltérnek a férfi és nő között, de úgy, hogy az egyenlő terhet jelentsen mindkét fél számára. A férj feladata a család anyagi létalapjainak a megteremtése, a nőé a gyermekek nevelése. A mai modern világban már némileg módosult a felállás. Még hagyományosan iszlám országokban is egyre több nő dolgozik, amiben semmi kivetnivaló nincs, ha nem megy a gyermeknevelés rovására. Gyermeket nevelni az anyának kell, és az iszlám álláspontja egyértelmű: első a család.

NOL: Mivel magyarázza azt, hogy a mindennapi hírekben a muszlimokról szinte kizárólag a szélsőséges megnyilvánulások kapnak helyet?

– A probléma többirányú. Egyfelől a világsajtóban az iszlámot nem mutatják be rendesen. Sztereotípiák mentén haladnak, és nem vetnek számot azzal, hogy a közel másfél milliárd hívőt számláló iszlám világ egy elenyésző, bár annál hangosabb kisebbsége alapján fognak minden muszlimot megítélni. A női jogok kérdésére visszatérve: jellemző mód arról sehol sem olvastam, hogy a Korán milyen tisztelettel beszél a nőkről, csak az egyes emberek által vagy területeken elkövetett disznóságokról olvasni, ami sajnos minden kultúrában megtalálható vallástól függetlenül.

Másfelől viszont igaz, hogy az iszlámban terjedőben van a vallási fundamentalizmus, ami az utóbbi évtizedben szinte a reneszánszát éli, és megosztja a muszlimokat még itt, Budapesten is. Márpedig a vallási fundamentalizmus a táptalaja az ilyen terrorista megnyilvánulásoknak.

Sajnos az is látnivaló, hogy a politikusok nem sokat tudnak az iszlámról. Azt hiszik, hogy fegyverrel mindent elérhetnek. Bin Ladent ugyan sarokba szoríthatják, de a fegyvereknél sokkal fontosabb az ideológiai harc. A fundamentalizmusnak az alapját is meg kell szüntetni, ahogy a náci, sztálini ideológiát is. Ha a szélsőséges iszlámistákon múlna, akkor ők is ugyanúgy mindenkit táborba zárnának, eltüntetnének, vélhetőleg elsőként éppen a mérsékelt muszlimokat. A muszlimokban is tudatosítani kell, hogy az is bűnös, aki hallgat a terrorizmusról.

NOL: Theo van Gogh filmjét bemutatója után többen provokatívnak tartották. Van benne egy jelenet, amiben a megkorbácsolt menyasszony meztelenül látható Korán idézetet tartalmazó átlátszó lepelbe tekerve.

– Hangsúlyozom: nem láttam a filmet, így a jelenetet sem. Ha ez található benne, akkor az valóban megbotránkoztató, és sértő a muszlimok számára. A problémát akkor sem úgy kell kezelni és nem lehet halált kívánni az ellenfél fejére, ahogy Salman Rushdie esetében is tették. Van bíróság, ahol föl lehet jelenteni az ilyent, vagy ki lehet menni tüntetni az utcára ellene. Ha valaki Magyarországon készítene ilyen, a muszlimokat súlyosan sértő alkotást az első utam a bíróságra vezetne, ahogy ezt már korább Rashwan Mohamed esetében is tettem. Elvégre Allahnak hála vannak törvényeink, amiben az is benne foglaltatik, hogy senkinek a hitét nem lehet meggyalázni.

A konfliktus azonban legtöbbször kulturális jellegű is. A bevándorló muszlimoknak is tudatosítania kell magában, hogy nekik is közelíteniük kell a befogadó ország kultúrájához, amely nem föltétlen osztja az ő merev iszlám szemléletüket. A szerencsétlenül járt holland filmrendező például a holland viszonyokban természetes szólásszabadságot gyakorolta, még akkor is ha néhol túlzó és provokatív módon is.

NOL: Érte a Magyar Iszlám közösség tagját támadás az utóbbi évek történései miatt?

– Allahnak hála nem, és remélem nem is fognak minden muszlimot a terroristákkal vagy a terrorizmussal azonosítani. Az iszlám kötelesség, de olyan kötelesség, ami végső soron könnyebbségére van az embernek. Magyarország egy liberális ország, és nagyfokú vallási türelem jellemzi. Bízunk benne, hogy ez így marad itt is, Hollandiában is, és mindenütt Európa szerte.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.