Forrás: Magyar RádióArafat betegsége tovább bonyolítja a közel-keleti helyzetet
Elhangzott 2004. október 31-én.
2004. november 4., csütörtök 9:23
413 olvasás
Arafatot Párizsba szállították gyógykezelésre, Saron ellenzéke a palesztin vezető súlyos betegsége miatt a gázai kivonulás tervének felülvizsgálatát követeli.
Annak ellenére, hogy Saron pártján belül is nagy ellentábora volt a Gázai-övezetből történő kivonulásnak, a Knesszet áldását adta a tervre. Tulajdonképpen mit tartalmaz Saron elképzelése?
– Saronnak a gázai kivonulási terve, amelyet 2004. júniusában hagytak jóvá módosított formában, lényegében 2005 végéig előirányozza, hogy négy fázisban fel kell számolni a Gázai-övezetben lévő településeket, és az itteni katonai bázisokat is gázai területen kívülre kell átcsoportosítani. Természetesen a gázai-egyiptomi határ mentén továbbra is lesznek majd izraeli katonai alakulatok, és Izrael fenntartja magának azt a jogot, hogyha biztonsági kockázatokat lát, akkor katonáit ismét bevezényli a Gázai-övezetbe. Ellenőrzése alatt tartja a Gáza fölötti légifolyosót, és az övezet tengeri megközelítési útját – mondta Gazdig Gyula egyetemi docens.
– Az izraeli kormányfő eddigi pályafutása során inkább csak elfoglalt arab területeket, most miért kíván kivonulni?
– Olyan nagy anyagi áldozatokat és növekvő biztonsági kockázatot jelent, hogy Saron elhatározta, megteszi ezt a lépés. A gázai kiürítés különben nem egy új dolog, a nyolcvanas években már az izraeli kormány több tagja, illetve Simon Perez a Munkapárt részéről s mások is többször felvetették a gázai evakuációnak a kérdését, s amikor az oslói titkos tárgyalások folytak, az első forgatókönyv úgy szólt, hogy gázai területen fog a palesztin autonóm hatóság létrejönni. Nagyon nagy palesztin populáció van ezen a területen, nagyon nehéz itt a biztonsági feltételeket garantálni, tehát Saron számára mind a belső biztonsági, mind pedig a nemzetközi politikai szempontok azt diktálták, hogy ezt a lépést tegye meg, s ezzel próbálja megkerülni azt, hogy egy átfogóbb rendezés napirendre kerülhessen.
– Mit kifogásolt a Likudon belüli ellenzék a Saron-tervben?
– A Saron-féle tervet egyáltalán nem akarták végrehajtani, ez az izraeli telepesek kárára van, Izrael nagy biztonsági kockázatot vállal ezzel, hiszen a palesztin gerillaakciók, rakétatámadások izraeli települések ellen fokozódhatnak. Először megpróbálták a Likudon belüli erők a gázai tervet teljes mértékben elfelejtetni, megtorpedózni, utána most egy másik forgatókönyv lépett életbe, megpróbálják elodázni a gázai kivonulási terv végrehajtását. Ehhez két eszközt használnak föl, az egyik a népszavazás gondolatának a megjáratása, amely egy kicsit ravasz dolog, mivel a népszavazás jogi intézményesítése még hátravan Izraelben. Egy másik variáció a gázai terv elnapolására Arafat betegsége.
– A palesztin fél, még ha területhez is jutna, nem támogatja Saron elképzelését, így az a látszat, hogy érdekeik ellen cselekszenek. Vajon csak arról van szó az elutasítás kapcsán, hogy mindent elleneznek, amit Saron javasol?
– Nem elleneznek mindent, amit Saron javasol, önmagában nem akarnak beszélni a gázai tervről, hanem szeretnék összekapcsolni az esetleges béketárgyalások további fázisaival. Attól félnek, hogy gázai kivonulással, illetve a ciszjordániai négy település kiürítésével Saron egy visszafordíthatatlan helyzetet teremt.
– Mennyiben változik a saroni elképzelés megítélése a palesztin táborban, ha a súlyosan beteg Arafat helyén más vagy mások kerülnek döntési pozícióba?
– Ez egy teljesen új helyzet, és Saron számára is rettenetes fejtörést okoz Arafat betegségének súlyosbodása. Paradoxul hangzik, de jelenlegi pillanatban Saron is abban érdekelt, hogy Arafat minél később távozzon a történelem színpadáról, ugyanis a gázai kivonulási terv bevezetője világosan leszögezi, hogy nincsen palesztin partner, akivel tudnánk beszélni, tárgyalásokat folytatni itt a jövőről, ezért egyoldalú lépéseket kell tennünk. Ha Arafat távozik a történelem színpadáról, akkor más palesztin vezetés jön, és fokozódik az izraeli kormányra a nyomás annak érdekében, hogy a kétoldalú tárgyalások fonalát vegye fel, tehát Saront is eléggé nehéz helyzetbe hozza Arafat betegsége. Nem is szólva arról, hogy eléggé kiszámíthatatlan, hogy Arafat távozását követően a palesztin belső erőviszonyok hogyan fognak alakulni, és kontroll alatt lehet-e tartani ezeket az eseményeket. Saron sem volt felkészülve hirtelen ebben a pillanatban egy ilyen forgatókönyvre, újabb komoly kihívások állnak előtte a sikeres Knesszet-beli szavazás után, ugyanis jön a kivonulás feltételrendszerének a megszavazása, ami teljesen bizonytalan. Különben több miniszter is jelezte, hogyha a népszavazás nem támogatja, akkor le fognak mondani, tehát komoly belpolitikai kihívások állnak Ariel Saron előtt, és Arafat betegségének súlyosbodása nagymértékben bonyolítja a helyzetet. A Gázai-övezetben meg kell teremteni a megfelelő feltételrendszert ahhoz, hogy az izraeli kivonulás után ellenőrizhető legyen a helyzet.
Ónody György
