Egy kalandos élet
M. G., 2004. október 29. 00:00
A palesztin vezető neve – sok más XX. századi forradalmárhoz hasonlóan – felvett név. Van neki több is egyébként. De nem ez az egyetlen misztifikáció a hivatalos biográfiában. A palesztinai arisztokráciához tartozó tehetős arab család fia 1928-ban, Kairóban született, ám hivatalosan azt állítják, hogy Jeruzsálemben, ahonnan anyja származott. Apja viszont gázai származék volt. Arafat
gyermek- és ifjúkorát felváltva töltötte Egyiptomban és Jeruzsálemben. Részt vett az arab-izraeli háborúban,
majd befejezte Kairóban mérnöki tanulmányait. Kuvaitban dolgozott szakmájában, és négy társával itt alakította meg az al-Fatah mozgalmát. 1965-ben hajtották végre első – kudarcos – fegyveres akciójukat Izrael ellen. Arafat neve 1968-ban, a megsemmisítő arab-izraeli hétnapos háború után vált ismertté, amikor a PFSZ elnöke lett, azóta is vezetője ennek a szervezetnek, s ha úgy számítjuk, egyik a legrégebben hatalmon lévő politikusoknak.
1970-ben a ‘Fekete szeptember’ megsemmisítő katonai csapásával Jordánia elűzte Arafatot és embereit. Megkezdődött vándorlása az arab világban és a nemzetközi politikában. Bejrút, majd Tunisz lett a palesztinok ideiglenes székhelye. Az előzőből az izraeliek verték ki – együtt a libanoniakkal.
A Szovjetunió összeomlása hozott fordulatot a palesztin politikában, a kilencvenes években kezdtek tárgyalni Izraellel. Arafat Nobel-békedíjat kapott Rabin izraeli miniszterelnökkel és Peresz akkori külügyminiszterrel az oslói békemegállapodásért. A végső rendezéstől azonban elfordult 2001-ben Camp Davidben. A helyzet ismert: Palesztina Arafattal nem lett független állam.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©