Magyar középiskolások zsidósággal kapcsolatos nézetei
Gyorsjelentés a Kurt Lewin Alapítvány kutatásáról
Népszabadság Online, 2004. október 20. 17:00
George Bush néhány napja törvényt írt alá kormányának az antiszemitizmussal szembeni tevékeny elkötelezettségéről. Az amerikai külügyminisztérium hivatalt állít fel az antiszemitizmus nyomon követésére, és ezentúl évente jelentést készít a világban tapasztalható zsidógyűlöletről.
A törvényt Tom Lantos kezdeményezésére fogadták el. Lantos szerint a lépésre azért van szükség, mert a világban erősödik az antiszemitizmus és az amerikai diplomácia eddig nem fordított kellő figyelmet a kérdésre. A leginkább érintett térségek Európa és a Közel-Kelet.
A Kurt Lewin Alapítvány úgy döntött: rendszeresen tájékoztatást küld az amerikai követségnek és a külügyminisztériumnak az antiszemitizmus magyarországi helyzetéről. A jelentés célja az objektív tájékoztatás.
Gyorsjelentés a középiskolások zsidósággal kapcsolatos nézeteiről
A Kurt Lewin Alapítvány a közelmúltban kérdőíves szociológiai vizsgálatot végzett egy magyarországi nagyvárosban, a 176 ezer lakosú Pécsett. A vizsgálat a város középiskoláiban tanuló összes (1754) 17 éves serdülő megkérdezésével zajlott.
A városi középiskolás réteg attitűdjeiről: a válaszadók jelentős része (32,0%) önbesorolás alapján tart valakit zsidónak. A vallás jut nagy jelentőséghez: lényegében elmondható, hogy a zsidóságot a diákok vallási kisebbségként definiálják. Elenyésző ugyanakkor azok száma, akik nyelvi meghatározás alapján tartanak zsidónak valakit. Bár számos alternatíva létezik – így például az számít zsidónak, aki izraeli állampolgár, aki kötődik a zsidó kultúrához, hagyományokhoz, vagy aki annak látszik.
‘Kit tartasz zsidónak?’
(százalék)
Akit a környezete annak tart
2,05
Aki zsidónak vallja önmagát
29,10
Aki zsidó vallású
29,08
Aki héberül beszél
0,46
Aki zsidó életmódú
12,71
Nem tudom megállapítani
14,94
Aki zsidónak született
2,68
Nincs válasz
8,89
Összesen
100,00
A zsidósághoz fűződő viszonyt olyan társadalmi távolság indexszel mérték a kutatók, mely azt tudakolja, hogy a kérdezett középiskolás szívesen venné-e, ha Magyarországra költözne lakni egy zsidó fiatal, ha az ő városába költözne, az iskolájába járna, illetve a padtársa lenne stb. Minden kérdésre igennel vagy nemmel lehetett válaszolni, a kutatók figyelembe vették a „nem tudom” válaszokat is. Ennek alapján minden diák -7-től +7 pontot kapott válaszadása alapján. Kifejezetten elutasítónak (-6 és -7 pontértékek) a diákok mindössze 5,1%-a mutatkozott, míg kifejezetten elfogadónak (+6 és +7) 39,9%-a.
Zsidósághoz való viszony
Az adott értéket választók száma
%
Távolság/közelség
-7,00
79
4,5
-6,00
4
0,2
-5,00
27
1,5
-4,00
13
0,7
-3,00
37
2,1
-2,00
13
0,7
-1,00
55
3,1
0,00
146
8,3
1,00
83
4,7
2,00
43
2,5
3,00
96
5,5
4,00
70
4,0
5,00
313
17,8
6,00
224
12,8
7,00
425
24,2
Total
1628
92,8
126 válasz értékelhetetlen volt.
Összefüggés mutatkozik a diákok tanulmányi átlaga és a kérdőívben adott válaszai között. Ennek megfelelően minél jobb tanuló valaki, annál toleránsabbnak mutatkozik a magyarországi zsidósággal szemben. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem feltétlenül a toleranciát mutatja, lehet, hogy a jobb tanuló diákok jobban tudják, milyen az a szalonképes válasz, melyet várnak tőlük.
Zsidósághoz való viszony
Iskolai tanulmányi eredmény
Átlag
Fő
Gyenge
2,9022
450
Közepes
3,7698
530
Jó
4,7653
311
Összesen
3,7072
1291
Megállapítható, hogy a diákok körében sokkal inkább a tájékozatlanság a jellemző, mint maga a tényleges antiszemita vélekedés.
(forrás: Kurt Lewin Alapítvány)
A Kurt Lewin Alapítvány 1995-ben alakult non-profit szervezet. Célja a tolerancia növelése, valamint a társadalmi és állampolgári ismeretek terjesztése. Társadalomkutatással, médiaprogramok indításával, oktatással is foglalkoznak. Az alapítvány munkatársai között cigányok, hátrányos helyzetűek, feketék, mozgássérültek, nők és idős emberek is.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©