Forrás: NOL

Drága az olaj, itt az atom

A nukleáris erőművek új terroristacélpontokat kínálhatnak

G. G. A., Gergely G. András, 2004. október 21. 00:00

Atomban az erő! Chirac francia elnök egy nukleáris kutatóközpontban

Az olaj és a földgáz ára egymás után dönti a csúcsokat. Ráadásul mindkét tüzelőanyag hozzájárul a globális felmelegedésért felelős üvegházhatáshoz. A helyettük bevethető megújuló források (így a nap- és szélenergia) kiaknázása még nem olyan fejlett, hogy jelentősen enyhíteni tudná a közel-keleti térségből érkező olajtól való függőséget. Épüljenek tehát új atomerőművek? Az Európai Unió leköszönő energetikapolitikáért felelős biztosa, Loyola de Palacio szerint az EU a jövőben sem lehet meg atomenergia nélkül. Ma 439 reaktor működik a világban, ám ez a kapacitás ötszörösére emelkedik 2050-ig – állítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

Nem is lehetne rosszabb az időzítés – figyelmeztetnek a biztonságpolitikai szakértők. A jelenlegi világpolitikai helyzetben igen kockázatos lenne atomenergiával pótolni a hiányzó forrásokat, három fő okból. 1. A szeptember 11-i terrortámadásokra emlékezve irracionális lenne növelni a potenciális célpontok számát. Egy reaktor elleni bombatámadás akár sokkal nagyobb pusztítást is eredményezhet, mint a New York-i ikertornyok lerombolása. 2. Az USA által meghirdetett terrorizmus elleni harc egyik alapeleme annak megakadályozása, hogy tömegpusztító fegyverek kerüljenek szélsőséges csoportok kezébe. Minél több helyen működnek atomreaktorok, annál nagyobb az esély, hogy a terroristák radioaktív anyagot lopnak. 3. Minden ország, amely az utóbbi három évtizedben csatlakozott a nukleáris fegyverrel rendelkező államok csoportjához – így India, Pakisztán, Észak-Korea, illetve az azt tagadó Izrael -, eredetileg békés célú fejlesztési programmal indított. Ha nukleáris energiával helyettesítik a dráguló olajat, több országban is felmerülhet annak a veszélye, hogy később ott is áttérnek a nukleáris fegyverkezésre – írja a The International Herald Tribune.

A (nem terrortámadás által okozott) nukleáris katasztrófák már 2001 szeptembere előtt is arra késztettek több országot, hogy reaktorépítési programjukat befagyasszák, vagy be is zárjanak erőműveket. Az Egyesült Államokban az 1979-es Three Mile Island-i katasztrófa óta egyetlen új reaktort sem építettek. Németországban a zöldpárt azzal a feltétellel lépett be a kormánykoalícióba 1998-ban, hogy megkezdik az atomerőművek bezárását.

Az olajárak drasztikus emelkedése és a globális felmelegedés miatt a trend most megfordulhat. 1999 óta Finnország volt az első nyugat-európai ország, amely nemrég reaktorépítésbe kezdett. Franciaország szintén hasonló terveket sző – egyébként világelső az atomerőművek által előállított villamosenergia egy főre jutó felhasználásában. Nagy-Britanniában már akár az idén télen kifogyhat a hagyományos ‘tüzelő’, és több atomreaktorra lehet szükség – riogatnak a helyi energiaszektor képviselői. Az USA-ban is megváltozott a helyzet, amióta – a környezetvédelmi érzékenységéről nem igazán híres – George W. Bush az elnök. Amerikában még senki sem vállalja az új atomerőművek egyenként hárommilliárd dolláros árát, de ha a gázárak tovább emelkednek, ez is megtörténhet. Huszonhat erőműnek húsz évre meghosszabbították a működési engedélyét. Az erőművek növekvő életkora miatt valószínűleg joggal aggódnak a környezetvédelmi aktivisták.

Ráadásul a nyugati országok döntéseinek jelentősége eltörpül amellett, ami a Távol-Keleten és Ázsia más térségeiben várható. Kína 32 új erőművel egészítené ki a meglévő 11-et 2020-ra. India nyolc év alatt megháromszorozná a kapacitást.

A terrortámadások egyelőre elkerülték a nukleáris létesítményeket. Egyes szakértők szerint a szélsőségesek tisztában vannak vele, hogy hagyományos eszközökkel nagyobb pusztítást tudnak okozni. Az atomerőműveket egyszerűen túl jól őrzik ahhoz, hogy az al-Kaida öngyilkos merénylői kárt tudjanak tenni valamelyikben. Persze ennek is ára van: az USA-ban 2001 szeptembere óta egymilliárd dollárt költöttek több őrzőszemélyzet alkalmazására.

Pakson a Duna is veszélyforrás lehetAz atomerőművek védelme már a tervezésükkor megkezdődik – tudtuk meg Radnóti Istvántól, a Paksi Atomerőmű biztonsági igazgatójától. Mint mondta, a tervezők számára nyilvánvaló, hogy egy nukleáris létesítmény potenciális célpont lehet bármilyen konfliktushelyzetben. Ezért eleve úgy helyezik el a berendezéseket, hogy a legnagyobb biztonságban legyenek. A tervezés időszakában is gondoskodnak már a védelmi rendszerek beépítéséről.

A nukleáris energiával foglalkozó nemzetközi szervezetek – köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség – szigorú normákat és ajánlásokat dolgoznak ki. Megszabják például, hogy milyen mértékű fenyegetettséghez vagy támadáshoz milyen típusú és mértékű védekezésre van szükség. A megoldásokat a veszély mértékéhez és jellegéhez igazítják.

Figyelembe veszik az egyes erőművek sajátosságait, környezeti és földrajzi viszonyait is. Mérlegelik, honnan milyen támadás lehetséges, és az ellen mi a megfelelő védekezés. Magyarországon, a Paksi Atomerőműnél például számításba vették a Duna közelségét is.

Mivel a nemzetközi terrorizmus újabb és újabb, korábban elképzelhetetlen módszereket is bevetett, a védekezési módszereket is aktualizálják időről időre. Szeptember 11-e és a madridi merénylet tanulságaiból is sokat okultak a szakértők.

Pakson is időről időre elemzik a biztonságot minden veszélyforrás figyelembevételével. Rendszeresen vezetnek be új módszereket, és ellenőrzik is azokat. A legutóbbi vizsgálat során arra az eredményre jutottak, hogy nincs szükség kiegészítő intézkedésekre, az eddigiek megfelelnek a legszigorúbb követelményeknek is.

A biztonsági igazgató hangsúlyozta, hogy az erőmű védelméről nemcsak maguk a paksiak gondoskodnak, hanem szorosan együttműködnek az ország terrorellenes intézményeivel.

A szakértők úgy vélik, hogy a terroristák magatartására inkább jellemző, hogy iskolákat, pályaudvarokat vagy ehhez hasonló helyszíneket válasszanak. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a nukleáris létesítményeket a világon mindenhol fokozott szigorral védik. Nem véletlen, hogy eddig még nem került sor ilyen intézmény elleni támadásra. Ennek ellenére komolyan veszik a kockázatokat. Ezért létezik megfelelő védelmi terv terrortámadás esetére is. Rendszeresen tartanak fizikai védelmi gyakorlatokat is az ilyen típusú veszélyek elhárítására. (Peredi Ágnes)

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©