Forrás: Magyar HírlapTörténelmi lecke

Szörföltem a távirányítón vasárnap este, így bukkant föl a képernyőn a Duna tévé heti krónikája. Annak rendje és módja szerint fölelevenedtek a péntek esti antinyilas tüntetés képei, gazdagítva az 1944-es híradók borzalmaival. Nyilasok a pesti utcán, nyilasok a Duna-parton, amint éppen a jeges folyamba lövöldözik a gettóból kirángatottakat.

Történelmi magyarázatként hozzá természetesen a kísérő szöveg. Azt mondta a derék bemondó, hogy ezek a nyilasok voltak azok, akik a halálvonatokon a távoli lágerekbe hurcolták több százezer magyar zsidó és cigány honfitársunkat.

Hát nem! Kisebbíteni sem kedvem, sem hajlamom Szálasi pribékjeinek a bűneit, hiszen néhány ezer áldozat – ha nem néhány tízezer – az ő lelkükön is szárad. De a deportálásokról – bár szívesen megtették volna – már lemaradtak. Megtették előttük Horthyék, a kormányzói államgépezet buzgó igyekezetével ősz elejére már be is fejeződtek a deportálások. Horthy, érezvén a végveszélyt, csak a budapesti zsidókat kíméltette meg a halálvonatoktól, a többiek elpusztításában ő is részes volt.

Egyelőre nehezen kibogozható rejtély, hogy a Duna tévé csúnya tévedése miből fakad. Történelemoktatásunk teljes csődjéből-e, vagy ifjú konzervatívjaink kozmetikázásából, amellyel hiteles parlamenti demokráciának igyekeznek elfogadtatni a Horthy-korszakot.

Akár így, akár úgy, súlyos baklövés.

(vártib)

©