Forrás: NOL

Floridában már áll a bál

Horváth Gábor, 2004. október 20. 00:00

Nem játékterem, szavazóhelyiség a floridai MiamibanKép: Reuters – Gary I Rothstein

Óriási aktivitás, sorok, számítástechnikai bonyodalmak és kölcsönös vádak jellemezték az idő előtti szavazás első napját.

Kezdődik a cirkusz – mondta egy miami szavazó, akinek a tizennyolcas sorszámot sikerült letépnie, és ezzel jó félórás sorállást úszott meg. Floridában hétfőn megkezdődött a tizenhat napos elnökválasztási procedúra, az állam lakosai élhetnek azzal a jogukkal, hogy már előre leadhatják voksukat. Amerikában, ahol a választásokat hagyományosan munkanapokon tartják, ennek praktikus előnye van, s a pártoknak is lehetővé teszi, hogy hatékonyan használják ki forrásaikat. További pozitívum, hogy így a halottak szavazata sem veszik el: ha valaki a voksa leadása után netán elhunyna, biztos lehet benne, hogy november 2-án az akarata élni fog.

A déli államot elözönlötték a hazai és külföldi megfigyelők, a két nagy párt minden váratlan helyzetre előre felkészített jogászai, a lakosság mozgósítására vállalkozó hírességek. George W. Bush és John Kerry hétfőn és kedden több városban is beszédet mondott. Az első napon több ezer, nyíltan Kerryt támogató, s főleg fiatal floridai rohamozta meg a szavazóköröket. Feltűnően sok volt a fekete választó. A sorokban szóltak a dobok, s ahogyan az egyik helyszíni tudósító megfigyelte, ringtak a csípők.

Floridában más tekintetben is áll a bál. Megyénként csak egy-egy körzetet nyitottak meg, amiből máris per lett. Az afroamerikaiak polgárjogi szervezete, az NAACP kifogásolta, hogy a milliós Jacksonville-ben a feketenegyedektől távol jelölték ki az előzetes szavazóhelyet. Az előzetes választás önmagában még nem indokolt volna ekkora felhajtást. Iowában szeptember 23-a óta le lehet adni a borítékolt voksokat, s már korábban csatlakozhattak Michigan vagy Missouri polgárai is. Floridával együtt kezdte meg a választást Colorado, Arkansas és Texas is, ezeket összesen annyit említették a hírekben, hogy az elnök szülei természetesen fiukra szavaztak. Florida azonban más. Négy éve itt dőlt el minden, és könnyen lehet, hogy most is itt fog.

Bár az országos felmérések kis különbséggel Busht mutatják az élen, a ‘csatatérnek’ számító államokban inkább Kerrynek áll a zászló. Általános vélekedés szerint az nyeri a választást, aki Ohio, Pennsylvania és Florida közül legalább két államban nyer. A legutolsó floridai közvélemény-kutatás 50:49-es Kerry-vezetést mutat, de ez bőven belül van a statisztikai hibahatáron. Az idén három hurrikán is sújtotta a napsugárállamot, és az otthonuk elhagyására kényszerülők száma miatt különösen nehéz pontos felméréseket készíteni.

A jelöltek semmit sem bíznak a véletlenre, Kerry héberül köszöntötte az egyik nagygyűlése résztvevőit, és hívei héberül írt választási matricákat osztogattak. A nagy létszámú zsidó közösségben Al Gore négy éve 4:1 arányban nyert, az ő alelnökjelöltje azonban a zsidó Joe Lieberman volt, és az utóbbi években Bush sok jó pontot szerzett Izrael támogatásával.

Az első napon több számítógép lefagyott, és arra is akadt példa, hogy hiányosan adtak ki szavazólapot, ám a ‘lyukasztógépek’ 2000-es botrányához képest a rendszer összességében helytállt. – Most semmi sem fogja elkerülni a figyelmünket – fogadkozott egy helyi demokrata képviselő. A republikánusok sem kevésbé eltökéltek, pozícióikat erősíti, hogy a kormányzó változatlanul az elnök öcscse, Jeb Bush.

Négy évvel ezelőtt hetekig Floridára figyelt Amerika és a világ. A hosszas jogi procedúra és a szavazatok részleges újraszámlálása nyomán a Legfelső Bíróság végül csupán 537 voks különbséggel nyilvánította győztesnek George W. Busht, akiből ezzel elnök lett. A demokraták szerint azonban választási csalás történt, mert több tízezer, általában rájuk szavazó fekete állampolgárt nem engedtek az urnákhoz, és a szavazati joguktól megfosztottak listája is tendenciózusan volt ‘téves’. Al Gore vereségéhez hozzájárult a harmadik jelölt, a fogyasztóvédő Ralph Nader is, aki ebben az államban csaknem százezer szavazatot kapott.

Florida kapcsán minden választás előtt sok szó esik az általában megbízhatóan a republikánusokra szavazó kubai közösségről. A mintegy 2,6 millió spanyol ajkú floridaiból azonban alig több mint 800 ezer a kubai. Növekszik a mexikói és közép-amerikai származásúak aránya, márpedig ők hagyományosan a demokraták felé hajlanak. Idén ráadásul a kubaiak egy része sem akar Bushra szavazni, mert az utóbbi időben bevezetett szigorítások miatt nem látogathatják és segélyezhetik az eddigi rendszerességgel szigetországi rokonaikat. Amilyen szoros a várható eredmény, minden közösség úgy érezheti, az ő szava lesz a döntő. Még a nem egészen százezer magyar is.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.