Forrás: Magyar HírlapHerskó Ferenc, két ország kitüntetettje

“Magyarországon újra csak 1990 után jártam, és megdöbbentett, hogy mi minden visszatért a háború elôtti időkből” – ReutersA Herskó család haifai lakásában szerda estére nem maradt több hely az érkező virágcsokroknak, miután a rádió hírül adta, hogy Avram Hersko (Herskó Ferenc) két társával kémiai Nobel-díjat kapott. A gratulálók egymásnak adták a kilincset, a telefon egyfolytában csengett. Végül a tudós felesége ragadta magához a kezdeményezést, csoportosította a vendégeket és az újságírókat, hogy egy kevés nyugalmat biztosítson a férjének. A magyar származású Nobel-díjas azonban szívesen állt mindenki rendelkezésére.

“Természetesen nagyon büszke vagyok rá, hogy társammal, Aron Ciehanover professzorral mi vagyunk az első izraeliek, akik természettudományi Nobel-díjat kaptak” – mondta a Magyar Hírlapnak a 67 éves tudós.

Herskó Ferenc 1937-ben született Karcagon, s családjával szülővárosában élt hétéves koráig. Illetve a családból már ekkor hiányzott az apa, akit munkaszolgálatra vittek, majd 1943-ban eltűnt. Utóbb kiderült, szovjet fogságba esett. A németek 1944. március 19-ei magyarországi bevonulása után Herskóékat előbb a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a transzportba került, amelyet ismeretlen okból Bécs környékére irányítottak. Ennek köszönhetően menekült meg. Egy környékbeli kisvárosban létesült munkatáborban túlélték a deportálást, és a háború után visszakerültek Karcagra. Apja ötévi fogság után végül ugyancsak hazatért.

A család 1950-ben legálisan vándorolt ki Izraelbe, egy megállapodás értelmében, amely szerint háromezer zsidó kivándorlását engedélyezték. Avram-Feri apja, Mose Herskó Karcagon a zsidó iskola tanítója volt. Izraelbe érkezése után is folytatta pedagógiai tevékenységét, ő volt a szerzője az izraeli elemi iskolák számtankönyveinek, amelyeket évtizedekig használtak. Néhány évvel ezelőtt megírta – magyarul – a karcagi zsidó közösség történetét is. A kéziratot a jeruzsálemi Jad Vasem intézet őrzi, még nem adták ki sem Izraelben, sem Magyarországon. Avram apja 93 éves korában, anyja 91 éves korában hunyt el. “Áldott kor – de igazán akkor lettek volna boldogok, ha a mai napot megérték volna” – jegyzi meg Avram-Ferenc Herskó.

Karcagon él máig is unokatestvére, Gyula, akivel állandó kapcsolatot tart fenn, és meg is látogatták egymást. Avram ma is jól beszél magyarul, magyarországi kötődése megnyilvánul abban is, hogy fia, Oded Budapesten tanul orvosnak. A fiú egyébként amint megtudta, hogy apja Nobel-díjas lett, nyomban repülőgépre szállt, és hazautazott – együtt örülni a családdal.

“A sok gratuláció között külön is jólesett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonhívása – mondja Herskó Ferenc. – Igazán megtisztelő ez a gesztus, és számomra örvendetes, hogy szülőföldem is a magáénak tart.”

Yehuda Lahav/Tel-Aviv

©

Comments are closed.