Forrás: NOLA csoda az életben van
Csoda Krakkóban (Katapult Film, Cinema Film)
Munkatársunktól, 2004. október 8. 19:00
Új magyar film készült. Illetve csak részben magyar, mert koprodukció. Igazi multikulturális nyelvkavalkád, jó kelet-közép-európai valóság.
Mert ugye a krakkói lengyelül, a pesti magyarul, a zsidó vallású meg, ha magyar, ha lengyel, beszél jiddisül – na jó, nagyapáink korában tették -, és mikor az egymás nyelvét nem beszélők találkoznak, elkezdenek angolul csevegni.
De nem csupán a nyelv, a kultúrtörténetünk is indokolja a közös munkát. Itt is, ott is éltek zsidók, itt is ott is lágerekbe küldték őket. A film különben – hál” istennek – nem tárgyalja ezt a traumát újra, megint, ezredszer is csak megtörténtként kezeli a tényeket, mellyel nem is igazán foglalkozik, hiszen ha valamit is érdekes és érdemes megmutatni a múltból most, azok a hagyományok, szokások, mesék. A családi örökség receptje szerint kiöntött pörgettyűt, a játékot a szellemvilággal, az élet szeretetét.
Zsidó dolog ez, kifejezetten, nem csak zsidóknak. Zinger-novellákat olvasva érzi azt az ember, hogy hasonló finom titkokba kap betekintést. Egyrészről, másrészről pedig szerelem. Az a csodás fajta, nem a fájdalmas. Észrevétlenül jön, hisz eleve elrendeltetett, a véletlenek pedig pontos koreográfia szerint történnek, okkal. De nem kell transzcendentális magasságokba emelkednünk, a szerelmesek végig nincsenek tudatában érzelmeiknek, teszik dolgukat, a csodát természetesnek veszik, hisz az is. Közben végigpörgetnek minket, ugyan költői szabadsággal kezelt rendezői szűrőn keresztül, Krakkó hihetően bolondos és csábító valóságán is, díszletként kapunk ízelítőt a város életéből. És igen, utazzunk oda is. Mert érteni fogjuk, az is kelet-európai íz.
Hálás is volt a Budapesti Zsidó Fesztivál közönsége, hogy a szervezők betették programjukba, premier előtti vetítésként Groó Diana filmjét. Simó Sándor-tanítvány ő is, aki zárja a sort az osztályban, de ez a rangsor nem a minőségre, csak a filmkészítés időpontjára vonatkozik. Fiatal filmes ő is, mint tantársai, akiknek első alkotásai közönségsikert hoztak. Jó közösségre találtak az iskolapadban, így az élet sűrűjében is egymás kezét fogva próbálnak eligazodni. A mellékelt ábra szerint nem sikertelenül: az általuk létrehozott Madzag Filmegylet többek között nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint egyetemes, európai, illetve határok nélküli szemléletű, hangvételű alkotások készítését. Ilyennek tekinthető a most bemutatott Szezon, Török Ferenc alkotása, és a régi kedvencek, Pálfi György Hukkléja, Hajdú Szabolcs Macerás ügye, és még lehetne sorolni, mert dolgozik az új filmes generáció.
És ha sikerült az érdeklődést felkelteni, akkor nyugalom, mert röpke fél év, és a Csoda Krakkóban már a mozikba is kerül. Addig meg Európa különböző fesztiváljain gyűjti a díjakat (legutóbb a katovicei filmszemlére kapott meghívást és lehetőséget újabb bemutatkozásra), hogy képviselje a szorgos fiatal, magyar filmes szakmát.
Á. O.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
