Forrás: NOL„Arab könyvvásár” Frankfurtban
Inotai Edit, 2004. október 6. 00:00
Folynak az előkészületekKép: Reuters – Kai Pfaffenbach
Gerhard Schröder kancellár és Amre Moussa, az Arab Liga főtitkára nyitotta meg kedd este az 56. frankfurti könyvvásárt.
A világ legnagyobb irodalmi seregszemléjére csaknem 300 ezer látogatót várnak, száztizenegy országból 6700 kiállító érkezik.
A könyvkereskedők hagyományos békedíját Esterházy Péter író veszi majd át a könyvszemle zárónapján, vasárnap. A rendezvény keretében az EU új tagállamai – köztük Magyarország – is bemutatják könyvpiacukat.
A szervezők az idén, meglehetős bátorságról tanúságot téve, az arab világot választották díszvendégül: talán soha nem volt akkora szükség a kultúrák közti párbeszédre, mint ma – érvelnek. De míg az arab világ Európából nézve többé-kevésbé egységesnek tűnik, már az előkészületek során kiderült, ez koránt sincs így: az Arab Ligához tartozó 22 országból végül öten nem fogadták el a közös meghívást. Irak távolmaradása a jelenlegi helyzetben még csak érthető, Kuvait és Líbia anyagi nehézségekre hivatkozva mondta le a részvételt, Marokkó és Algéria viszont a többiektől függetlenül, saját standdal kívánt szerepelni, mert tart a túlzott egyiptomi befolyástól. ‘Az arab világot akarták meghívni, de mégis konfliktust szítottak az arabok között – kesergett a Die Zeitben a marokkói Tahar Ben Jelloun. – Pedig ez egyszeri lehetőség lenne egy kevéssé ismert, ám sokszínű irodalom bemutatására.’ Mint a Spiegel rámutat, az európaiak a sztereotípiákon kívül alig ismerik a valódi arab világot. Hajlamosak vagyunk az arab országokat automatikusan az iszlám vallással azonosítani, holott a meghívott, mintegy kétszáz szerző között a muzulmánok mellett vannak keresztények, zsidók, és a legtöbben nem tudják, és nem is akarják magukat vallás szerint azonosítani. Még a nyelvük sem ugyanaz, az arab mellett írnak franciául, angolul, berberül vagy éppen németül.
Az arab országokban élő írók mellett itt lesz számos, emigrációba kényszerült alkotó. ‘Az arab értelmiségiek elmenekülnek, elnémítják vagy egyszerűen megveszik őket. A diktátorok pedig megpróbálják, nem is sikertelenül, a megvásárolt költők, értelmiségiek vagy művészek segítségével megnyerni a népük szívét’ – állítja a Németországban élő szíriai Rafik Schami, és hozzáteszi: ‘Bár a diktatúra szigora eltérő, az arab országokban sehol sincs teljes szabadság. A kormányok semmilyen kritikát nem viselnek el, pedig a kritika a szabadság tüdeje.’ A könyvkiadók helyzete sem irigylésre méltó. Hafis Chalil al-Bis, az arab kiadók szövetségének alelnöke elismeri: a szerzőknek és a kiadóknak 22 cenzor kényének-kedvének kell alávetniük magukat.
A könyvvásár irodalmi és politikai fórumain a demokrácia hiánya mellett várhatóan a terjedő iszlám fundamentalizmus lesz a legfőbb téma. Az iraki Najem Wali mindezt egy konkrét dátumhoz, 1967. június 5-hez, az Izrael elleni hatnapos háború végéhez köti. Szerinte a háborús vereséget úgy ‘kompenzálták’ a katonák, hogy hadat üzentek a liberális értékeknek, a nők kezdődő egyenjogúságának, és visszaűzték őket a csador vagy a fátyol alá. Ha már a csatatéren nem tudták megállni a helyüket férfiként, otthon annál inkább úgy viselkedtek. A patriarchális társadalom pedig előkészítette a terepet az iszlám fundamentalizmusnak. ‘A tolerancia helyét átvette a fanatizmus, a vélemények sokszínűségét a kizárólagosság, a kritikus kérdésekét a vak beleegyezés’ – írja.
A ma már szinte tapintható kelet-nyugati feszültséghez hozzájárul a nyugati országok tudatlansága is. A Németországban kapható 125 ezer könyv (ezek 40 százaléka fordítás) csupán 0,3 százaléka érkezik az arab országokból. Az algériai, franciául alkotó Assia Djebart és az 1988-ban Nobel-díjat kapott egyiptomi Nagib Machfust is inkább csak a vájt fülűek ismerik. Viszont még ma is mindenkinek beugrik az Ezeregyéjszaka meséi – lássuk be, nem éppen a legkorszerűbb mű. Seherezádé meséi ráadásul egy francia diplomata fordításában kerültek Európába, aki néhány pikáns történettel fűszerezte a művet, bízva benne, hogy ezzel kelendőbbé teszi. E botrányos részletek miatt a könyv több arab országban még ma is tiltólistán van. A ‘mesés kelet’ pozitív sztereotípiája helyett most a fundamentalista arab terrorista kliséje terjed. Lucien Leitress, a zürichi Unionsverlag vezetője egyenesen attól tart, hogy ilyen ismeretanyag alapján az európaiak csak blamálják majd magukat a különféle vitafórumokon a könyvvásáron.
A frankfurti szervezők igyekeznek mindent megtenni, hogy minél közelebb hozzák az arab kultúrát: a könyvbemutatók, felolvasások és politikai-kulturális pódiumviták mellett ínyencségnek számít az arab politikai karikatúrakiállítás, bemutatnak hagyományos arab kalligráfiákat, és esténként ízelítőt láthatunk az elmúlt 12 év arab filmterméséből. A film és az irodalom szoros kapcsolatára hivatkozva idén már külön ‘standot’ kapnak a filmesek, hogy itt tárgyalhassanak az érdeklődésre számot tartó regények megfilmesítéséről. Mindezt illusztrálandó, a könyvvásár területén betekinthetünk a nemrég elkészült Nyolcvan nap alatt a Föld körül című Verne-regény filmes adaptációjának kulisszatitkaiba is.
Berlin, 2004. október
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
