Forrás: NOL

Csata a “béke császára” miatt

Holnap avatják boldoggá IV. Károlyt

Pogár Demeter, 2004. október 2. 00:00

II. János Pál pápa vasárnap ötödmagával boldoggá avatja az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt.

Az ellentmondásos történelmi személyiség beatifikálásán a magyar államot az eredetileg meghívott Mádl Ferenc köztársasági elnök felkérésére Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a magyar katolikus egyházat pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek képviseli majd. A római Szent Péter téren ott lesznek a Habsburg-család tagjai, de igen reprezentatív az egykori Monarchia többi országából a ceremóniára érkező személyiségek névsora is. Ausztriából a szintén távol maradó Heinz Fischer államfő megbízásából Andreas Khol parlamenti elnök, valamint Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, Horvátországból Ivo Sanader kormányfő, Szlovákiából Csáky Pál miniszterelnök-helyettes lesz jelen. Franciaországot Michel Barnier külügyminiszter, az Európai Uniót Rocco Butiglione igazságügyi biztos képviseli majd.

IV. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár), Habsburg Ottónak, a Páneurópai Unió elnökének apja, Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolása után lett a Monarchia trónörököse, s Ferenc József 1916 novemberében bekövetkezett halála után vált uralkodóvá. Az osztrák-magyar birodalom 1918 őszén történt összeomlása után mindkét minőségében felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását, s családjával együtt Svájcba költözött

Hívei a ‘béke császárának’ nevezik, noha rövid uralkodása épp az addig legvéresebb háború éveire esett. Bírálói felvetik, hogy az utolsó császár életének több olyan epizódja is volt, amelyek erkölcsi szempontból kétségessé teszik azt, hogy érdemes lenne a boldoggá avatásra. Ezek között szerepel, hogy Isonzónál az ő tudtával – de minden esetre az ő tiltása nélkül – vetették be a mérges gázt. Ám a legkétségesebbé az teszi szerepét, hogy 1921-ben két ízben is pucscsal kísérelte meg helyreállítani a Habsburg-ház uralmát Magyarországon. A második alkalommal, október 23-án az egyébként royalista Horthy elrendelte a Budapest felé haladó királyi vonat lövetését, mert attól tartott, hogy a restauráció alapul szolgálhat a kis- és a nagyantantnak egy támadáshoz.

A ‘budaörsi csata’ nyomán Magyarországon törvénybe iktatták a Habsburg-ház trónfosztását, s Károlyt családjával együtt Madeira szigetére száműzték. Itt halt meg 1922. április 1-jén, mindössze 35 évesen. Uralkodói hivatását Istentől kapott missziónak tekintette, ezért nem mondott le a trónigényéről.

A Károly boldoggá avatásához szükséges bizonyítékok gyűjtését 1925-ben kezdte el a Károly Császár (Király) Imaliga a Népek Békéjéért elnevezésű szervezet, majd az ügyet 1949-ben terjesztették a Vatikán elé. A Szentszék végül csak tavaly áprilisban ismerte el, hogy a néhai uralkodó ‘hősies szinten gyakorolta a keresztényi erényeket’, s decemberben hitelesítette, hogy az eltávozott Habsburg Károly közbenjárására csoda történt, ami a boldoggá avatás nélkülözhetetlen feltétele.

A szentszék illetékes bizottságának – egymástól függetlenül – három orvos szakértő is igazolta, hogy 1960-ban egy brazil apáca csak a csodának köszönhetően menekült meg lábának amputálásától. Mégpedig azért, mert az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó császárához fohászkodott a gyógyulásért.

A pápa egyébként, aki 26 éves uralkodása alatt több szentet és boldogot avatott, mint összes elődje az elmúlt félezer évben, vasárnap boldoggá avatja Anne Catherine Emmerich (1774-1824) német apácát is, akinek Az Úr Jézus Krisztus fájdalmas passiója című víziógyűjteménye a Mel Gibson-féle vitatott Passió film forgatókönyvének alapjául szolgált. Az Ágoston-rendi nővérnek sorozatos látomásai voltak, a feljegyzések szerint a testén megjelentek a stigmák, Krisztus sebei is. Az apáca – aki életének nagy részét ágyhoz kötve töltötte – saját bevallása szerint kapcsolatban állt a purgatóriumban szenvedő lelkekkel. Ezek a többi között azt is ‘elárulták’ neki, hogy a zsidók szertartásaikon gyermekeket áldoznak fel. Emiatt boldoggá avatását zsidó szervezetek élesen bírálták.

A misztikus apáca méltatói szerint egyébként Emmerichnek több víziója volt, mint bármelyik szentnek. Krisztus utolsó óráiról a XVIII. és a XIX. század fordulóján megjelentetett látomásai a Bibliánál részletesebben mutatják be az emberiségért hozott áldozatot és a szenvedéstörténetet. A nővér egyes, egyházon belüli bírálói ugyanakkor hiteltelennek, sőt istenkáromlónak tartják az írást.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.