Forrás: NOL

Babszem Jankó Brobdingnagban

M. G. P., 2004. október 1. 19:00

Bodrogi Gyula Az ügynök halála címszerepében

Nyávogó nyikorgással nyílik a szín fenekén lévő hatalmas szárnyas ajtó. Besomfordál Bodrogi. Becsúszik a keletkezett résen. Hazaolvad lakásába sikertelen üzleti útja végeztével.

Elhalad ebédlőasztala alatt. Elfér alatta. Balra roppant karosszék toronylik. Jobbra monstruózus frigó. Mintha Lomanékra rádőlnének részletre vásárolt tárgyaik. Liliputi emberek vonszolódnak a föléjük magasodó tárgyi világban. Nem felhőkarcolók nyomasztják őket: a megvett háztartási eszközök, fogyasztási cikkek nehezednek rájuk. Dr. Gulliver hajóorvos divatcikkekkel ügynököl az óriások országában. Minden bútordarab az ő magasságának sokszorosa.

Kentaur díszlettervező – akit ezentúl megkomolyodott nevén Erkel Lászlónak kell hívnunk – eltorzította a Loman-lakás arányait. Látomásos mesevilágban játszatja le Alföldi Róbert Arthur Miller Az ügynök halála című vigéc-rekviemjét a Thália Színházban Ungvári Tamás kissé föltupírozott fordításában. A szcenika nem háttér. Nem díszítő keret. Cselekvő alkotóeleme az előadásnak. Működteti a múltat és a jövőt. Gyászosnak ábrázolja a jelent. Mutat mennyországot és alvilágot, köznapi eltörpült életeket. Modern misztériumszínpad.

A Loman-házaspár (Bodrogi Gyula és Vári Éva) eltörpül a díszletben, mintha az eltöltött évek és a társadalom olyan súllyal nehezedtek volna rájuk, ami benyomta őket a földbe. Vári ül az asztalon. Nem ér le a lába a padlóra. Sőt: mintha saját lakásában szakadék fölött lóbázná lábát. Alföldi hangsúlyozza a két főszereplő méretét, melléjük állította a két leghórihorgasabb hazai férfiszínészt: a kitűnő László Zsoltot (Biff) és a tavaly diplomázott Czapkó Antalt, aki Happy szerepében valóságos emberi lajtorja, elérné a csillárt is, ha volna, és a magas polcra rakott kerti törpét is könnyedén leverné kezével. Mindketten valóságos emberi kapcsolatot tartanak egymással, partnereikkel. Nem szólóznak. Emberien viselkednek a színpadon. Fodor Annamária kitűnik egy bártyúk szerepében és nagyon jó barátnőjeként Szalay Mariann.

Bodrogi nem festi amerikainak az utazót. Nem hangsúlyozza fajiságát. (Szegény Latinovits Veszprémben népszínmű-zsidónak játszotta, mivel éppen a ‘hangmaszkírozás’ elméletével foglalkozott.) Bodrogi vigéce nem amerikai. Anélkül, hogy önéletrajzi háttérrel gyanúsítanánk, van annyi honi élettapasztalata, hogy az életből kicsúszás, a megállíthatatlan, végső sikertelenség kínjait érzékeltesse. Vitéz érendrédi, dengelegi és csokalyi Fényes Szabolcs zeneszerző kijelentette: 45 éves kora után Magyarországon mindenki zsidó. Kap annyit jobbról-balról, fentről-lentről, amitől mindenki sértetten megy kifelé az életből.

Az előadás második részében a sülylyesztőből fölmerül egy bár, a mixer egész életét beletörli pultja pucolgatásába. Mészáros István a nagy magyar epizodisták méltó utóda. Flegmája, begyakorolt törődése a vendégekkel finoman részletezett, tömör novella. Hevér Gábor (Howard Wagner) egy új nemzedék érzéketlenségével, fagyosan hallgatja az apja generációjához tartozó Loman érdemeire hivatkozást. Leteteti vele évtizedek óta cipelt árumintatáskáját. Bodrogi lerakja kezéből mestersége címerét. A táskák lesüllyednek a zenekari árokba. Bodrogi úgy néz utánuk, mintha megfosztották volna mindenétől.

A Tímár József címszerepelte, Marton Endre rendezte Nemzeti-beli előadásában jobboldali járásból trópusi parafa sisakban begyalogolt a realitások közé, az őserdőbe tizenhét évesen bement Ben bácsi. Balázs Samu keskeny és száraz volt, akár egy oxfordi iskolai vonalzó. Willy kísértete. Jobb (rosszabb) énjének látomása. Alföldi korának gyermeke lévén A velencei kalmárban és nyitrai Hamletjében is élvezettel felhasználta a zártláncú televíziót: Jordán Tamás Ben bácsi hangja és a háttérvásznon megjelenő bölcsen talányos tekintete. Mintha Hamlet atyjának szelleme volna talányos útmutatásaival, követhetetlen bölcseleteivel.

Bodrogi diszkréten fuldoklik elhibázott életében. Nem melodrámát játszik. Fojtogató rémületét éli meg élete csődjének. Feltartóztathatatlan kikopását a világból. Színészi diadal a csőd hiteles ábrázolása. Figyelmeztet rá, hogy a fiatal Bodrogi Shakespeare II. Richárdja volt. És figyelmeztet arra, hogy a szórakoztatóipari rutin alatt a színész megőrizte érzékenységét és drámai erejét.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©