Forrás: NOL

Nem közösség elleni izgatás…

Hungarista tételek Bácsfi Diánától – Az áruló büntetése: halál

F. Gy. A., Fekete Gy. Attila, 2004. szeptember 28. 00:00

‘… Fizikai megsemmisítés akkor történik a hungarista államban – mi ez alatt a halálbüntetés visszaállítását értjük -, ha az adott egyének esetében a hungarista agitáció nem volt elég ahhoz, hogy az illetőket átneveljük’.

Szeptember 12-én hajnalban, a lakásán tartott házkutatás végeztével az ORFK Nemzeti Nyomozóirodája közösség elleni izgatás megalapozott gyanújával őrizetbe vette, s még az éjszaka folyamán gyanúsítottként kihallgatta Bácsfi Dianát, a Magyar Jövő Csoport nevű, be nem jegyzett szervezet vezetőjét. A nyomozó hatóság másnap javaslatot tett az ügyészségnek a hungarista vezér letartóztatására. Három nappal később azonban – miután az ügyészségen addigra nem döntötték el, indítványozzák-e a bíróság előtt Bácsfi előzetes fogva tartását, s ennél hoszszabb ideig bírói engedély nélkül Magyarországon senki nem tartható fogva – szabadon engedték. Másnap a Fővárosi Főügyészség közleményben tudatta, hogy kizárólag tiltott önkényuralmi jelkép (ez esetben a nyilaskereszt) használatáért emel vádat Bácsfi ellen, amit még jóval azelőtt követett el, hogy a nagy port kavart soproni ‘fellépése’ után a rendőrség közösség elleni izgatásért is eljárást indított volna. Az ügyészség álláspontja szerint az Alkotmánybíróság e tárgyban meghozott korábbi döntései és a Legfelsőbb Bíróság ítéletei alapján Bácsfi tette nem meríti ki a közösség elleni izgatás törvényi követelményeit.

Lapunk birtokába jutott Bácsfi rendőrségi vallomása, amely az ügyészség álláspontja szerint nem meríti ki a közösség elleni izgatás törvényi követelményeit. Az alábbiakban politikai hitvallásnak beillő monológját ismertetjük; az idézőjelbe tett részek egy az egyben a jegyzőkönyvből valók, hitelességükről rendőrségi és ügyészségi forrásokból is meggyőződtünk.

Bácsfi elöljáróban leszögezte: ‘Hungarista vagyok, nemzetiszocialista. Gyermekkorom óta ez a világnézetem. Nemzetiszocialista meggyőződésem kialakulásáig egy hosszú mély kutatásokkal teli út vezetett el’. Vallomásában később kifejti, hogy már tizenéves korában érett, tudatos nemzetiszocialistaként élt, s az eszmét nemcsak vallotta, tanította és terjesztette is mindenhol. 1999-ben belépett a Szabó Albert vezetette Magyar Népjóléti Szövetségbe, de onnan két hónap múlva felháborodottan távozott, mivel ott ‘nem folyt rendszeres hungarista ideológiai képzés, az ott jelenlévők az eszmét nem ismerték, alapműveinket nem olvasták’. A vele együtt távozókkal megalapította az Árja Nemzeti Ellenállás nevű szervezetet, amely 2000 végéig működött, de mivel tagságát döntően 15-16 évesek alkották, a ‘szülői tekintély gátat vetett a nemzetiszocialista működésnek’.

Később kifejtette, hogy ‘a nemzetiszocializmus filozófia, melynek csak egyik gyakorlata az úgynevezett hitlerizmus, hiszen minden nemzet számára létrejött egy sajátos gyakorlat. A nemzetiszocialista koreszme magyar gyakorlata a hungarizmus’ý

‘A hungarista munkaállam totális állam, tehát amikor azt mondta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, azalatt azt értettem, hogy a nemzetiszocialista államban nincs helyük az eszmétől eltérő véleményeknek (…) Tény és való, hogy a nemzetiszocializmus antidemokratikus eszme. Mi nem kívánunk egy véleményen lenni a sok közül. Egy hungarista államban a hungarizmus eszméje egybefonódik az államhatalommal, ebből következik, hogy aki az eszmét nem fogadja el, azt voltaképpen az államhatalom ellen támadónak, mondjuk ki nyíltan, árulónak vesszük. (…) Mi diktatúrát akarunk. Mi ezt úgy nevezzük, tekintélyuralom. Ebből adódik, hogy valóban megsemmisítésről beszélünk, de ez elsősorban szellemi megsemmisítés. Ezalatt azt értjük, hogy agitáció, agitáció, agitáció. Mi még az utolsó pillanatban is hajlandók vagyunk arra, hogy az ellenünk fordulókat meggyőzzük az eszménkről. Fizikai megsemmisítés akkor történik a hungarista államban – mi ezen a halálbüntetés visszaállítását értjük – ha az adott egyén, illetve egyének esetében a hungarista agitáció sem volt elég ahhoz, hogy az illetőt vagy illetőket átneveljük. Ezt mi konkrét értelemben véve úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a halálbüntetést újra szankcióként alkalmazzuk, és a hungarista állam elleni legsúlyosabb bűncselekmények halállal lesznek büntetendők.’

Bácsfi és követői ideológiai meggyőzéssel és agitációval kívánják elnyerni a nemzet bizalmát. Esetleges hatalomra jutásának módját illetően úgy fogalmazott: ‘… a történelem akarata szerint lehet akár államfői kinevezéssel, akár társadalmi forradalommal. (…) A forradalmat nem lehet kiváltani. A forradalmi helyzetnek meg kell érnie, nem kívánunk úgymond forradalmat provokálni. (…) A társadalmi forradalmat tehát elfogadjuk eszközünknek, mi magunk úgy készülünk arra, hogy ideológiai agitációval kívánjuk bomlasztani az amúgy is bomlófélben lévő demokráciát. (…) Mi a jelenlegi társadalmi rendet nem fogadjuk el, annak ellenfelei vagyunk és az vállaljuk is’.

Később kifejtette, hogy a demokráciát ellenfelüknek tartják, az 1939-es módszereknek megfelelően hajlandók a hatalom megszerzése érdekében zöldinges képviselőket küldeni a parlamentbe.

A zsidósággal és a cigánysággal kapcsolatban hangsúlyozta: ‘A hungarista munkaállamban nincs úgynevezett zsidókérdés. A munka általános jog és kötelezettség. A zsidóknak, akárcsak a cigányoknak konstruktív alkotó módon kell részt venniük a termelő munkában. Ha erre nem hajlandók, a kivándorlás az egyetlen lehetőség. (…) Adminisztratív intézkedésekkel kívánjuk a nevezett etnikai csoportok tagjait túlhatalmuk megszüntetésére és a termelő munkában való részvételre kötelezni. Ezek alatt rendeleteket értek. A nemzetiszocialista államban rasszantropológiai kutatásokkal megbízott hivatalok állapítják meg például azt, hogy ki minősül zsidónak. Ezzel kapcsolatban az 1944-es hungarista törvények ránk nézve irányadóak. Fontos megjegyezni, hogy mi nem gyűlöljük a megnevezett etnikai csoportokat, mi saját nemzetünket védelmezzük, és harcolunk azok ellen, akik nemzetünket bármilyen módon megsértik. Véleményem szerint a zsidók és a cigányok ebbe a csoportba tartoznak.’

Bácsfi később ismertette a maga fajelméletét, hogy tudniillik vannak konstruktív és destruktív fajok, melyek közül a konstruktívak honképesek és talajgyökeresek. ‘Magyarországon honképtelen és talajképtelen népcsoport a zsidó és a cigány’, szögezte le Bácsfi. ‘Rasszisták vagyunk, azaz fajelméletet vallók, de nem fajgyűlölők. A fajok közti hierarchiát hirdetünk, ám ez nem gyűlölködés, hiszen az univerzum is maga hierarchikus’.

Történelmi kérdésekről szólva Bácsfi ismertette, hogy a második világháborút nem a harmadik birodalom robbantotta ki, amire számos bizonyíték létezik, melyeket a manipulált oktatási rendszer elhallgat. Szerinte Anglia és Franciaország kormányzata mögé bújt hatalmak uszították Lengyelországot Németország ellen. ‘Egyetértünk mindazzal, ami a második világháborúban a nemzetiszocializmus nevében történt. Az a háború szabadságharc volt…’ Egy kérdésre válaszolva kijelentette: ‘Tagadom, hogy megsemmisítési céllal elkövetett népirtások történtek volna, negacionisták, azaz holokauszttagadók vagyunk’.

Szervezetéről, a Magyar Jövő Csoportról szólva elmondta, hogy azt 2004. április 27-én alapította. ‘Alapja a vegytiszta hungarizmus, ezalatt azt értjük, hogy mi kizárólag Szálasi Ferenc nemzetvezető tanításai alapján gondolkodunk és cselekszünk. Céljainkat a Hungarista kibontakozás szándéknyilatkozat foglalja össze. Jelenleg körülbelül 80 felesküdött taggal rendelkezünk. Tagkönyvünk nincs, de tervezünk és lesz. Tagdíj nincs, de adományt elvárunk a tagoktól, előadásonként, fejenként 500 forint a minimum’.

‘A mozgalmat jellemzi a karlendítés, a Kitartás, éljen Szálasi üdvözlés, mely nemcsak az összejöveteleken, hanem sima utcai találkozásokon is használatos. A gyűlés elején a résztvevők felállnak, és elénekeljük az Ébredj, magyar kezdetű hungarista indulót. (…) A nyilaskereszt alapvető szimbólumunk. Minden gyűlésünkön szerepelt a nyakunkban a bőrszíjunkon. Néhány testvér belül hordja az inge alatt’.

Az ügyészségnek az alkotmánybírósági állásfoglalásokra és a bírói gyakorlatra alapozott jogi álláspontja szerint az idézett kijelentések, programpontok és törekvések nem sértik a magyar alkotmányt, sem a hatályos törvényeket, s nem minősülnek közösség elleni izgatásnak.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©