Forrás: NOL

Visszaút a feledésből

Cseri Péter, 2004. szeptember 22. 00:00

Boschán Gyula: ‘A viszonyokhoz képest, hála istennek, elég jól vagyunk’

1948-ban, egy tavaszi napon csomagot hozott a posta Angyal György budapesti egyetemistának.

A küldeménybe egy régi arcképet bugyoláltak: a fotó a fiatalember nagyapját, Boschán Gyula zalaegerszegi ügyvédet ábrázolta. A csomaghoz mellékelt levélből kiderült, hogy akkoriban oszlott fel a zalaegerszegi ügyvédi kamara, és a testület korábbi elnökeinek fényképeit – amelyek az irodában lógtak – elküldték a még élő rokonoknak.

A kép azért kerülhetett a fővárosi egyetemistához, mert a zsidó származású Boschán Gyulának – aki 97 évet élt szülővárosában – 1948-ban már egyetlen rokona sem élt a zalai megyeszékhelyen. A város hamar elfelejtette azt az embert, aki csaknem egy évszázadig meghatározó alakja volt a zalaegerszegi polgárságnak: fél évszázadon át volt tagja az egerszegi önkormányzatnak, évtizedekig irányította az ügyvédi kamarát, a helyi izraelita hitközséget, a tűzoltóegyletet, a vöröskeresztet, és még hosszan lehetne sorolni a különböző tisztségeit.

Boschánnak az emléke is a holokauszt áldozata lett.

A vészkorszak hatvanadik évfordulóján aztán néhány lelkes lokálpatrióta kísérletet tett arra, hogy felélesszék a zalaegerszegiek emlékezetét. Nemrég egy belvárosi utcát neveztek el Boschán Gyuláról, ahol felállították a magyar királyi kormányfőtanácsos emléktábláját is.

– Egyelőre nem tudni, hogy valóban vissza lehet-e hozni egy közösség emlékezetébe egy olyan embert, aki ugyan saját korának kiemelkedő figurája, legigazabb lokálpatriótája volt, ám az elmúlt évtizedekben egyszerűen elfelejtették őt – mondja Németh László, zalaegerszegi levéltáros, aki a közelmúltban megjelent, a zalai zsidóságról szóló tanulmányának írása közben figyelt fel Boschán Gyulára. – Az elmúlt hónapokban a város valamennyi közéleti személyiségét megkérdeztem, hogy mit tud az egykori kormányfőtanácsosról, de csak egyetlen olyan ügyvéd akadt, aki legalább a nevére emlékezett.

Boschán Gyula pályafutása csaknem egy évszázadot ível át: gyermekfejjel élte meg az 1848-49-es szabadságharcot, joghallgató volt a kiegyezés idején, a dualizmus korában ügyvédi munkájának és számtalan társadalmi megbízatásának élt, de ereje teljében maradt nyugdíjasként a két világháború között is. Feljegyezték róla, hogy a fia által vezetett ügyvédi irodában még a harmincas években is praktizált, sokan az ország leghosszabb ideig tevékenykedő ügyvédjének tartották.

– A Deák-párt jegyzőjeként a hagyományos értelemben vett nemzeti-liberális elvek képviselője volt, aki gyakran emelt szót a hazai jogrendszer korszerűsítéséért – mondja Németh László. – Kiváló szónok volt, beszédeiben többször bírálta a rögtönítélő bíróságok létét és gyakorlatát, de saját korát jóval megelőzve rendszeresen sürgette a halálbüntetés eltörlését is.

Boschán Gyula mélyen vallásos ember volt, évtizedekig irányította a zalaegerszegi zsidó hitközséget, az ő vezetésével épült föl éppen száz évvel ezelőtt a város egyik kiemelkedő műemlékének számító zsinagóga. A magyarországi zsidóság jövőjét a többségi nemzetbe való asszimilációban látta biztosítottnak, kizárólag vallásában tartotta magát izraelitának, miközben gyakran hangoztatta magyarságát, a nemzet felemelkedésébe vetett hitét.

– A két világháború közötti keresztény-nemzeti kurzus helyi képviselői talán emblematikus figurának is tekintették Boschán Gyulát, akit az 1919-es tanácsköztársaság után csak úgy emlegettek, hogy ‘olyan zsidó ember, aki nem azonosult a zalai zsidóság baloldali téveszméivel, hanem mindvégig a polgári és nemzeti ideológia alapjain maradt’ – idéz a korabeli dokumentumokból Németh László. – Néhány évvel az első zsidótörvény hatályba lépése előtt Horthy Miklós kormányzó kormányfőtanácsosi címet is adományozott az akkor 86 éves ügyvédnek.

Alig tíz évvel később ugyanaz a helyi politikai-gazdasági elit, amely a kormányfőtanácsosi címhez segítette, nem tudta megakadályozni, hogy a holokauszt áldozatává váljon.

– Az az igazság, hogy a német megszállás után nagyon sokan megmozdultak Boschán Gyula megmentéséért – mondja Németh László. – Az akkori polgármester például kiharcolta, hogy a városban egyedüliként az idős ügyvédnek és családjának ne kelljen átköltöznie a gettóba. Bezegh-Huszág Miklós, aki az első világháború idején a hadseregben Boschán Gyula fiának a parancsnoka volt, levelet írt a Belügyminisztérium zsidó mentesítési ügyosztálya vezetőjéhez, ám ez is csak rövid időre jelentett bizonyos fokú védelmet az idős ember számára.

Boschán Gyulának 1944 áprilisában volt a 97. születésnapja. Utolsó kézzel írott levelének záró soraiból elsősorban nem a saját, hanem az ország sorsa miatti aggódás érződik. ‘A viszonyokhoz képest, hála istennek, elég jól vagyunk. A jó isten engedje meg, hogy sokat hányatott kedves hazánk is minél hamarább normális, jó viszonyok közé juthasson.’ 1944. július 5-én az aggastyán Boschán Gyuláért és családjáért is elmentek a csendőrök. Egyből a vasútállomásra vitték őket, mindannyiukat feltuszkolták a szerelvényre, amely akkor már dugig volt az egerszegi gettóból bevagonírozott zsidókkal. A hatóság lezáratta a Boschán-lakást, a kulcsokat leadták a városházán. A zalai megyeszékhelyen egyetlen zsidó család sem maradt. Arról semmilyen adat nem került elő, hogy Boschán Gyula meddig bírta a megpróbáltatásokat, hol érte a halál.

A zalaegerszegi ügyvéd hagyatéka a háború végére eltűnt. Boschán Gyula pesti egyetemista unokája – aki nem esett a zsidótörvények hatálya alá – csak három évvel nagyapja halála után kapta kézhez a feloszlott zalaegerszegi ügyvédi kamara tulajdonában lévő Boschán-arcképet. Az egyetlen megmaradt emléket, amit aztán később magával vitt Svájcba, ahová 1956-ban költözött.

– Efféle, feledésbe merült sorsok nemcsak Zalaegerszegen vannak – mondja Németh László. – A vidéki zsidóságnak a huszadik század közepéig kiemelkedő szerepe volt a városok fejlődésében, polgárosodásában. Szinte minden magyar városnak megvolt a maga Boschán Gyulája. Ha megpróbáljuk feléleszteni az emléküket, már tettünk valamit.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©