Forrás: NOLKényszermunkából csodás gyűjtemény Berlinben
Népszabadság Online, 2004. szeptember 21. 16:41
‘Volt kényszermunkásoknak ingyenes a belépés’ ‘Adócsalók: mutassátok meg a vagyonotokat!’ – Renata Stih és Frieder Schnock plakátjaKép: Reuters – Manuela HartlingPolitikai vihart kavart Berlinben a világ egyik leggazdagabb műgyűjteményének a megnyitója, a tulajdonos ugyanis az unokája annak a Friedrich Flicknek, aki fegyvereket gyártott Hitler hadseregének, és gyáraiban körülbelül ötvenezer kényszermunkást foglalkoztatott.
Friedrich Christian Flick hét évre adta kölcsön Berlinnek kétezerötszáz darabból álló gyűjteményét, amely a kortárs művészeti múzeummá átalakított egykori Hamburgi pályaudvaron sem fér el, ezért az anyagot időnként cserélik.
A Flick-gyűjteményt a világ egyik legértékesebb magángyűjteményének tartják. Vannak benne a művészettörténetben már méltó helyükre került alkotók, például Mondrian, Giacometti, Picabia művei, egy részét pedig még kanonizálásra váró művészek és alkotásaik teszik ki: a XX. század második felében keletkezett művek.
Friedrich Christian Flick az unokája annak a Friedrich Flicknek, aki fegyvereket gyártott Hitler hadseregének, gyáraiban körülbelül ötvenezer kényszermunkást foglalkoztatott, s az árjásítási program révén is jelentős vagyonhoz jutott.
Flicket a nürnbergi perekben hét év börtönbüntetéssel sújtották, de idő előtti szabadulása után a megmaradt vagyonból újabb vállalatbirodalmat épített fel.
Feltehető, hogy a vagyonból valamennyi rész az unokákra is átszármazott. E feltételezés alapján állt elő Salomon Korn, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnökhelyettese azzal a váddal, hogy a vagyonrészhez vér tapad, a műgyűjtéssel foglalkozó hatvanéves unoka úgymond tisztára akarja mosni vagyonát. Korn azt a kérdést is feltette, hogy legközelebb Berlinben talán a műtárgyakhoz vonzódó náci vezér, Göring gyűjteménye lesz majd látható.
A Die Welt írja azonban arra emlékeztet, hogy tavaly a zsidó központi tanács áldását adta a bemutatóra. Flicknek egyébként kapóra jött Berlin felajánlkozása, mert Svájcban, választott hazájában nem engedélyezték, hogy múzeumot építsen és állandó tárlaton mutassa be a műveket.
Friedrich Christian Flick tagadja a vádakat, miszerint vagyona kétes eredetű. Bár nem fizetett be az egykori kényszermunkások kárpótlási alapjába és ezért testvérei megrótták, alapítványt hozott létre a rasszizmus, az intolerancia és az idegengyűlölet ellen.
A német kancellár elfogadta a megnyitóra szóló meghívást, ezzel a Flick-kiállítás még inkább politikai színezetet nyert. Schröder kulturális minisztere, Christina Weiss szerint a Flick-kiállítás körüli vita álvita, nem a művészetről, hanem a lezáratlan német múltról szól, ‘a művészet csak most kerül szemünk elé.’
Weiss kifejtette azt is, hogy az összes német vállalat a náci államban is működő cégek utóda, ‘az egész ország utódállam. Ha nagyon következetesek akarunk lenni, azt a kérdést kell feltennünk: egyáltalán szabad volt-e folytatnunk a háború után’.
A Flick-kiállítás ellenzői változatos eszközökkel igyekeznek hevíteni a szenvedélyeket. Plakátokat ragasztottak ki (lásd képünkön), amelyek azt hirdetik, hogy az egykori kényszermunkások számára ingyenes a belépés. A kiállítás előestéjén négy magyar egykori Flick-kényszermunkást is meghívtak Berlinbe. Ők úgy nyilatkoztak, hogy nincs gyűlölet a szívükben. Egyikük felvetette, hogy talán egyszer táblát kellene elhelyezni a kiállítás bejáratánál, amelyen az áll: a bemutatóhoz az elhurcoltak is hozzájárultak kezük munkájával.
(forrás: MTI)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
