Forrás: NOLSzkinhed-per: senki nem vonul börtönbe
BiL, 2004. szeptember 20. 17:32
A közösség elleni izgatás vádjával indult szkinhed-per hat vádlottja közül hármat bizonyítottság hiányában felmentett, hármat pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében.
Az ügyészség annak a két szkinhed zenekarnak a tagjait vádolta meg, akik 1999. február 13-án, az 54 évvel korábban, a budai Várból történt kitörés közben elhunyt magyar katonák emlékére megrendezett úgynevezett becsület napján léptek fel Budapesten a Viking klubban. A vádlottak tagadták bűnösségüket, hárman közülük még azt is, hogy egyáltalán felléptek volna a koncerten. Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, a védők felmentést.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy nem bizonyított, az első-, másod-, illetve harmadrendű vádlottak elkövették-e egyáltalán a terhükre rótt cselekményt, ezért felmentette őket. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottakat a bíróság közösség elleni izgatás miatt egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az eljárás adatai szerint a Viking klubban a magyarországi zsidóságra utalva többek között elhangzott: „szemét dögök, országunkon élősködő rohadék zsivány horda”, „megkapta részét, amire vágyott/kezében tartja Magyarországot/ők azok, akiknek mindent szabad/ (…) küzdj ellenük, védd magad”.
Ez az a per, amelynek az első tárgyalásán az egyik védő, Grespik László rákérdezett a bíró származására, mondván, hogy amennyiben zsidó, úgy neki védence érdekében elfogultsági kifogással kell élnie. Emiatt a fővárosi főügyész kezdeményezésére ügyvédi kamarai fegyelmi eljárást indítottak Grespik László ellen, ami azonban elmarasztalás nélkül zárult. Ugyanis a kifogásolt felvetést Grespik László védői tevékenysége során tette.A hétfői perbeszédekben az ügyvédek közül volt, aki arra helyezte a hangsúlyt, hogy védence az elmúlt évek során megváltozott, zenekarát feloszlatta, családot alapított és dolgozik. Egy jogállamban pedig a büntetőjog elsősorban nem a megtorlás, hanem a nevelés eszköze.
Grespik László perbeszédében azzal érvelt, hogy a vádlottak hazaszerető emberek, akik „elesett magyar katonákat gyászoltak. Ebben semmi kivetnivalót nem látok, ezért dicséretet érdemelnek”.
Grespik László szerint a vádbeli cselekmények a véleménynyilvánítás, illetve a művészi kifejezés szabadságának körébe tartoznak.
Megjegyezte azt is, hogy nincs tudomása olyan eljárásról, amely a magyar nemzetet gyalázó cselekmények miatt indult volna, holott van tudomása ilyen cselekményekről.
Zétényi Zsolt ügyvéd perbeszédében úgy vélekedett: a gyűlöletbeszéd nem a bíróság elé tartozik. Zétényi felvetette azt is: vajon megteheti-e az állam, hogy behatol egy szubkultúrába, zárt közösségbe, majd személyi bizonyítékok nélkül vádat emel egyes tagjai ellen azért, amit hasonló gondolkodású társaiknak nyilvánosan mondtak.Egy másik ügyvéd szerint a tárgyalás a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi, amikor rockzenekarokat tiltottak be és üldöztek. Több megvádolt zenész védője pedig arról elmélkedett perbeszédében, milyen fogós kérdés egy büntetőjogász számára, hogy miként lehet közösség ellen izgató módon dobolni vagy éppen basszusgitározni.
A bíróság arra hivatkozott, hogy az első három vádlott esetében nincs kétséget bizonyíték arra, hogy egyáltalán felléptek a Viking klubban. A titkosszolgálatok által rögzített kép- és hangfelvételek nem beazonosíthatóak, a védelem tanúi pedig más bizonyítékkal nem cáfolt módon azt a védekezést támasztották alá, hogy a vádlottak nem koncerteztek 1999. február 13-án a Viking klubban. Így esetükben az inkriminált dalszövegeket már nem is vizsgálta a bíróság.
A másik három vádlott az ACAB zenekar tagjai voltak, és egyikük sem tagadta, hogy fellépett a Viking klubban. A bíróság szerint a zenészek és az énekes társtettesek, hiszen az elkövetésnek elválaszthatatlan része volt a dalszöveg mellett a zene is.
A bíróság rámutatott, hogy a szövegek jogfosztó, erőszakos cselekedetekre hívtak fel, és a közönség reagált is erre, többek között a Sieg Heil! kiáltással, és a jellegzetes karlendítéssel. A bíróság a büntetéskiszabás során megjegyezte, hogy enyhítő körülmény a jelentős időmúlás, súlyosító viszont a hasonló cselekmények elszaporodottsága.
Az ügy vádlottjai között volt, akit már korábban jogerősen elítéltek közösség elleni izgatás miatt.
(forrás: MTI)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
