Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Weimar Fan Club

2004. szeptember 20. (7. oldal)

Seszták Ágnes

P i l l a n a t f e l v é t el

Véletlenül láttam az utolsó epizódot A szólás szabadságából. Egy pedofil vitte a szót, Friderikusz érzékelhető izgalmi állapotát táplálva, hogy most orálisan vagy másképpen megy ez megrontóéknál. A férfi, aki hét évet húzott le a sitten, álarcban rejtegette magát a nagyközönség elől. Friderikusz pedig gondoskodott arról, hogy piszok rosszul érezzük magunkat. Nem a szánalomtól vagy az együttérzéstől. A megrontás részesei lettünk a köztelevízió közpénzen fizetett, túltáplált műsorvezetője által. Irritálóan undorodtunk, mint amikor ugyancsak a köztévén Verebes István látta vendégül Moldova György írót az Utolsó töltény című becses műve megjelenése okán. Moldova végül is az, aki, ortodox kommunista, aki képtelen szabadulni a Kádár János nevű vírus fertőzésétől. Keserű, mert elmúltak a daliás évek, igazságtalan, mert eljárt felette az idő, és ma már nem jelent izgalmat egy-egy „kőkemény” Moldova-kötet. Megkerestek, hogy írjak Moldova egészségügyi riportkönyvéről. Eszem ágában sem volt, és amikor elolvastam, megértettem, miért nekem szánták a kellemetlen feladatot: felületet birizgáló, sekélyes iromány, nem méltó az Őrséghez, a vasúthoz, de a könnyűipar szent tehenéhez sem. Moldova író „Utolsó töltényét” most lőtte el két kötetben (dupla pénz). Verebes Istvánnal megpróbáltak valamiféle civilizált párbeszédet folytatni ez okból kifolyólag. Sikertelenül. Moldova úgy viselkedett, mint egy belőtt kábszeres, aki indulatosan vagdalkozik, de mondandójának se füle, se farka. Egy a célja: sértegetés és meghökkentő baromságok üzenete a jobboldalnak. Verebes István nemcsak moderátorként mondott csődöt, de mint politikailag erősen elfogult személy szekundált és ráerősített Moldova emeletes marhaságaira. Mit hallottunk? Először is Weimart, mert nincs az a tőrőlmetszett balos, aki ne említené meg mindannyiszor, amikor a Fidesz nyerőben van, sejtelmesen, hogy: Oh Weimar, Weimar! Moldova is weimarozott egyet, majd Mádl Ferencet Hindenburghoz hasonlítva drámaian közölte a hírt: jön Hitler. Tudjuk, kire gondolt, de nem talált. A müncheni sörpuccs főszereplője Adolf Hitler, a Medgyessy-puccsénak pedig Gyurcsány Ferenc. Sajnos Mádl Hindenburg elnök e puccsolónak ad kormánymegbízást, miközben Hitler mögött ott állt a német hadsereg, itthon meg szétzavarták a katonaságot. De megkapta Pokorni is a magáét. Moldova szerint azért gyűlöli a „szent” vörös csillagot, mert az apja besúgó volt, és kompenzál. Drága író úr! Vörös csillagot viseltek mind a heten, akik megerőszakolták a barátnőm anyját, de azok is, akik a nőket védő Apor Vilmos püspököt lelőtték, és azok is, akik kutyákkal etették fel a Gulagon agyonlőtt civileket.

Verebesnek ehhez nincs szava, de hallgat, amikor Moldova arról elmélkedik, hogy a jobboldal mennyit dicsekszik azzal, hány Nobel-díjasa van Magyarországnak, bezzeg ezek közül egyik sem halt meg itthon. Értem én a kódolt üzenetet, ezek a Nobel-díjasok mind zsidók, ezért a jobboldal kormányának nincs joga, hogy dicsekedjen velük. Ha nem dicsekszik, akkor mocskos kirekesztő, ha büszke rájuk, akkor mocskos képmutató. Sapka.

Én elhiszem, hogy Moldova szívből gyűlöli Orbán Viktort, világnézete rajta. Az ortodoxiát nem lehet felülírni. De mint író a közszolgálati televízióban nyilatkozott, ami nem Anettka tévéje, ahol mindenki annyit beszél, amennyi pénze van. A magyar közszolgálati televízió azért alkalmaz műsorvezetőket, hogy mederben tartsák az indulatokat. Különben nem kellene tűzoltásilag bevágni, hogy „nem szükségszerűen értünk egyet a műsorban megnyilvánuló véleményekkel”, Verebes úr! Aki végignyalja a szombati vendégeit, az számítson arra, hogy egyszer elfogy a nyála. És akkor mi lesz?

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001