Forrás: Magyar HírlapA műhibák számáról csak becslés van

Magyarországon nincs központi nyilvántartás az orvosi műhibaperekről, és Nagy-Britanniával ellentétben felmérés sem készült a kórházi hibák lehetséges számáról. A legtöbb információval vélhetően a biztosítók rendelkeznek, amelyek a biztosítási díj megállapítása előtt a kórházak ilyen értelemben vett „kórtörténetét” is vizsgálják. Fegyelmi eljárás ezerötszáz-kétezer esetben indul évente, ez elenyésző szám a 180 millió orvos-beteg találkozóhoz képest.

Nincs statisztika arról, mennyit hibáznak az orvosok, bár perek már folynak intézmények ellen. Képünk illusztráció – fotó: Sárközy György

Megdöbbentő adatokat közölt nemrég a The Times című brit napilap. Egy Nagy-Britanniában végzett, két évig tartó, ötvenmillió esetet analizáló vizsgálat szerint évente negyvenezren halnak meg a kórházakban elkövetett hibák miatt, ezzel a műhiba a negyedig halálokká vált az országban. A felmérés szerint minden tizedik kórházba kerülő betegen elkövetnek valamilyen hibát. Az esetek negyedében sebészeti eljárások közben történik mulasztás, ugyancsak 25 százalékos a rossz diagnózisok aránya. A halálesetek másik felét a rosszul adagolt gyógyszerek okozzák.

Lapunk megpróbált utánajárni, milyen a magyar helyzet, ám kiderült: sem a kórházaknak, sem az egészségügyi minisztériumnak nincs felmérése, nyilvántartása arról, hány kórházi hiba történhet évente.

Az ilyen felmérések kórlaprevíziós vizsgálatokkal készülnek, ezek során egy-egy kórház teljes kórlapállományát tanulmányozzák.

A műhibaperek számáról is csak becsléseik vannak a szakembereknek. Dósa Ágnes orvos-jogász szerint

Egyre többször nyer a beteg

1945 és 1992 között kuriózumnak számított egy-egy orvosi műhibaper, az emberek általában nem tudták, hogy van erre lehetôségük, és ilyen esetekkel foglalkozó ügyvédbôl sem volt sok – mondta lapunknak Simon Tamás ügyvéd. A kilencvenes évek vége óta egyre kevesebb a peren kívüli megegyezés, és egyre nagyobb arányban – az esetek 65-75 százalékában – nyernek a betegek. Ma már azzal is pert lehet nyerni, ha csak valószínűsíteni lehet, hogy nagyobb eséllyel gyógyult volna meg a beteg, ha az orvos nem hibázik.két-háromszáz műhibaper indul évente, a jelenleg folyó perekben összesen 1,1 milliárd forintot követelnek a kórházaktól.

Külföldi vizsgálatok szerint átlagosan csak minden nyolcadik hibából lesz peres eljárás.

Az orvosok kártérítési felelősségéről szóló könyvet jegyző Dósa Ágnes vizsgálataiból kiderült: bár a műhibaperek többsége ma is szülészek és nőgyógyászok ellen indul, újabb szakmák – például az onkológia, a radiológia és a pszichiátria – is felkerültek a „veszélyeztetett” orvosi szakterületek listájára. Dósa szerint változik a bírói gyakorlat. Már radiológus hibája miatt is marasztaltak el kórházat, amikor az orvos nem ismert fel a röntgenfelvételen egy kezdődő daganatot.

A Magyar Orvosi Kamara azokról az esetekről tud, amelyekben fegyelmi, bírósági, így etikai eljárás is indul. E szerint évente ezerötszáz-kétezer kisebb-nagyobb hiba történik, ez elenyésző az évi 180 millió orvos-beteg találkozóhoz képest – mondta lapunknak Gyenes Géza főtitkár. „Magyarországon a gyógyszermellékhatások, roszszul adagolt gyógyszerkezelések okozta halál sem szerepel a statisztikákban, holott például az Egyesült Államokban ez a negyedik halálok” – jegyezte meg Gyenes. Ezek hátterében sokszor az áll, hogy a beteg több orvoshoz is elmegy, és párhuzamosan szedi a felírt orvosságokat.

A főtitkár szerint az extrém mértékű túlmunka miatti fáradtság, a terápiás, diagnosztikus eszközök elavultsága éppúgy műhibához vezethet, mint a figyelmetlenség vagy a nem megfelelő a szaktudás. Ám egy polgári eljárásban nem lehet arra hivatkozni, hogy az orvos fáradt volt, hiszen az eljárás az intézmény ellen folyik. Ez a kérdés csak a büntetőeljárásban kerülhet elő, amikor konkrétan a doktor felelősségét vizsgálják. Körkérdésünkből

Máshogy ítéli meg a zsidó jog

Az orvosi műhibáknál a felelôsségre vonás esetén két egyenlô, de ellentétes elv érvényes a zsidó jog szerint – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetô rabbija. A zsidó elvek szerint az orvosoknak kedvezôbb az enyhébb felelôsségre vonás, mivel a szigorú szankciók miatt félnének a hivatásukat gyakorolni. Ugyanakkor a pácienseknek fontos, hogy az orvost felelôsségre lehessen vonni, mert ennek hiánya növelné a hibák gyakoriságát. Ha az orvos akaratán kívül követ el hibát, akkor az emberi büntetés alól fel van mentve, viszont az „égi bíróság” fenyítése érvényes. (Az égi bíróság büntetése azt jelenti, hogy kártérítést kell fizetnie, vagy morális kártérítésre kötelezik. A büntetés lehet az is, hogy az égiek majd halállal sújtják.)nvrkiderült: átlagosan évi öt-hat műhibaper indul egy nagyobb fővárosi vagy megyei kórház ellen. „Tavaly öten perelték be kórházunkat, a kárigények kétmilliótól 25 millióig terjedtek, de az összes pert megnyertük” – mondta Budaházy Emil, a budapesti Péterffy Sándor utcai kórház főigazgatója. A hazai csúcs 50 millió, amelyről a Madarász utcai gyermekkórház ellen indított perben döntött a bíróság 2003-ban. Ekkora „jóvátételt” csak akkor ítélnek meg, ha a beteg a hiba következtében súlyosan fogyatékossá válik.

Kizárt, hogy a The Times adatai hazánkra is igazak – állította egyébként az összes megkérdezett kórházigazgató, de szinte mindegyikük anonimitást kért. Felvetésünkre elmondták: a teljesen egyértelmű eseteket kivéve gyakorlatilag lehetetlen utánajárni, hogy hozzájárult-e egy-egy apró mulasztás a beteg halálához, illetve állapotának romlásához. A Péterffy vezetője szerint a minőségbiztosítási rendszerek miatt kizárt, hogy egy mulasztásra ne derüljön fény, még akkor is, ha senki sem tesz utólag panaszt. Elismerte azonban, hogy a kórházaknak nincsen az orvosi hibákkal kapcsolatos nyilvántartásuk.

A kórházak mulasztásairól a legtöbb információ talán a biztosítóknál lehet, hiszen a biztosítási díj összege a kórház nagyságán túl a „kórtörténetétől” (mennyit hibázott eddig) is függ. Ezekről az esetekről a biztosítók saját, nem nyilvános, statisztikát vezetnek.

Magyarországon ma már gyakorlatilag egyetlen biztosító, az Allianz Hungária, működik kórházi a területen. A kórházi felelősségbiztosítás világszerte veszteséges üzletnek számít, az egészségügyi intézményektől nem lehet értékarányos összeget kérni; nem tudnák ugyanis kifizetni. Az utóbbi években ráadásul megnőttek a műhibaperekben megítélt összegek.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületétől (EGVE) kapott információk szerint még így is félmilliótól akár 30 millióig terjedhet egy-egy egészségügyi intézmény éves biztosítása. Persze sokszor egy-két osztály – például egy sok műhibában érintett szülészet, sebészet – „tornázza fel” az összeget.

Ahhoz, hogy egy kórház megkapja az állandó működési engedélyt, kell biztosítás, ennek ellenére több kórháznak nincs. Szakemberek szerint nem sokat érnek a szerződések, hiszen általában csak 5 millió forintos kárig térítenek.

Kormányrendelet készül, hogy rendezze a kórházak felelősségbiztosításának kérdését, s megfizethetőbbé tegye a szerződéskötést – mondta az egészségügyi tárca szóvívője, Tóth Judit.

Dobozi Pálma, Rovó Attila

©