Forrás: NOL

Olli és Benita, az unió határtágítói

Pócs Balázs, 2004. szeptember 15. 00:00

Kevesebb tagjelölt, még több fejfájás – dióhéjban ez vár az új bővítési EU-biztosra. A külkapcsolatokért felelős kolléga az esélytelen jelentkezőket vigasztalja.

Az ‘öreg rókák’ diplomáciai érzékére lesz szüksége a brüsszeli bizottság legfiatalabb, 42 éves tagjának: a finn Olli Rehn örökli Günter Verheugentől a bővítési tárcát, és vele mindössze négy tagjelöltet (Románia, Bulgária, Horvátország, Törökország). Gond azonban velük is lesz éppen elég, s a legtöbb álmatlan éjszakát közülük is a törökök okozzák majd.

Az egyik legnehezebb döntésüket kell meghozniuk a tagállamoknak a decemberi EU-csúcson: kezdjenek-e csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal? Bár a politikusok ezt nem mondják ki, az átlagember számára a vita arról szól, felvegyék-e a muzulmán többségű, félig Ázsiában fekvő országot az európai államok klubjába. Az Európai Bizottság októberi országjelentését még Verheugen mutatja be, ám az év végi csúcstalálkozón már Rehnnek kell érvelnie az állam- és kormányfők előtt.

A fiatalos finn dolgát saját elődei sem könnyítik meg. A jelenlegi biztosok közül a belső piacot felügyelő Frits Bolkestein azzal fenyeget, hogy a jelenlegi regionális és agrárpolitika mellett az unió összeroppan a török csatlakozás súlya alatt. Az agrárkiadások égbe szökésével riogat a mezőgazdaságért felelős Franz Fischler is, aki Ankara várakoztatását szorgalmazza.

S ha még ez sem lenne elég, Olli Rehn feladata levezényelni Románia és Bulgária befogadását. A két ország a súlyos gazdasági gondok miatt még a tízes bővítésből is kimaradt, most viszont ők következnek. Csakhogy a románok felkészültsége továbbra is hiányos, így a bolgárok attól félnek, hogy miattuk lesznek kénytelenek várakozni. Horvátország pedig még el sem kezdte a felvételi tárgyalásokat, de máris tudni, hogy a gazdasági bajokat emberjogi fenntartások tetézik.

A hitegetés bajnokaként mégis inkább Benita Ferrero-Waldnernek kell dolgoznia. A volt osztrák külügyminiszter a külkapcsolatokat koordinálja majd – erre a tárcára (vagy a regionális politikára) vágyakozott nyíltan Kovács László magyar főkülügyér is. S hogy mely országok tartoznak ide? A cinikus, de őszinte válasz: amelyek közel vannak ugyan az unióhoz, ám belátható időn belül – vagy soha – nincs esélyük a bekerülésre. Ilyen Ukrajna, Moldávia és Fehéroroszország, illetve a Földközi-tenger térségének államai, például Marokkó vagy Izrael.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©