Pert vesztett Csurka István
Fekete Gy. Attila, 2004. szeptember 14. 00:00
Felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság (LB) megváltoztatta a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét abban a perben, melyet két éve Pákh Sándor indított Csurka István ellen. Az ítélet szerint Magyar Fórum című lapjában Csurka indokolatlanul utalt Pákh vallására és származására, minősítette őt szélsőjobboldalinak, s így megsértette személyiségi jogait.
Csurka István a Magyar Fórum című hetilap 2001. január 25-én Magyar szemmel címen megjelentetett cikkében Zámbó Jimmy tragikus haláláról írt, és Torgyán József akkori kisgazda pártelnök politikai tevékenységét bírálta. Cikkében Torgyán személyével és politikusi munkásságával összefüggésben egyebek között ez olvasható: ‘… Hogyan lehet az Ukrajnából, a Kárpátaljáról elindult zsidó és szélsőjobboldali Pákhkal, Pákhokkal eljutni a dél-amerikai dzsungelbe, s kiderül, hogy kinek, honnan és mennyi részjegye, résztulajdona van a Torgyán-vagyonban…’
Az Egyesült Államokban élő Pákh család valóban Kárpátaljáról vándorolt ki, s a szóban forgó írásáért Csurkát bíróság elé citáló Pákh Sándor ma 53 éves vállalkozó fia, Pákh Imre bevallottan a Torgyán család barátja, s bár határozottan tagadta (Népszabadság, 2001. augusztus 3.), kisgazdakörökben őt tekintették a pártelnök legfőbb tanácsadójának is. Pákh Imre már a három évvel ezelőtti Népszabadság-interjúban is tagadta, hogy akár az akkor 94 éves édesapja, akár ő maga bármilyen módon is kötődne, kötődött volna bármikor is a hungarista mozgalomhoz. Szerinte ezt csak a magyarországi szélsőjobboldal egyik ismert alakja terjesztette el a családról. Ezért is perelte be Csurkát kevéssel fentebb idézett írása megjelenése után személyiségi jogainak megsértéséért Pákh Sándor, ám keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság is elutasította.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletének indokolása szerint ‘… bármely személy származására vagy vallására utalás – ha ahhoz más, lealacsonyító jelző nem társul – nem sértheti az érintett személyhez fűződő jogait’. A bíróság ezért a Pákh család zsidóságára vonatkozó minősítéssel összefüggésben nem állapított meg törvénysértést. Kimondta továbbá, hogy miután a Pákh család kapcsolatban áll Torgyán Józseffel, és a felperes (Pákh Sándor) magát konzervatív beállítottságúnak tartotta, ezért az alperes (Csurka) szubjektív értékítélete, hogy tudniillik a felperest szélsőjobboldalinak minősítette, nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határát, és nem sértett személyhez fűződő jogokat.
Strasser Tibor ügyvéd, Pákh Sándor jogi képviselője a jogerős ítélet ellen jogszabály-értelmezést és a még el nem bírált elvi jelentőségű jogkérdésekre hivatkozva felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságra.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság jogerős (Pákh Sándor keresetét elutasító) ítéletét, és megállapította: Csurka István azzal, hogy a Magyar Fórum hasábjain zsidó származású és szélsőjobboldali személynek minősítette a felperest, megsértette emberi méltóságát. Indoklásában a bíróság leszögezte: az ember származása és vallása a legszemélyesebb magánügye, amely a cselekedeteitől, tevékenységétől független kérdés. Bár nem zárható ki, hogy indokolt esetben valakinek a tevékenységét, cselekedeteit és személyét a vallására és a származására is utalva értékeljék. Indokolatlan és jelentős mértékű beavatkozás a magánszférába azonban, ha valakit anélkül hoznak kapcsolatba egy negatívnak minősített társadalmi jelenséggel vagy csoporttal, hogy a kapcsolat mibenlétét, az illető tevékenységét feltárnák, s kizárólag a származására, vallására utalnak, s így a beavatkozás igenis sértheti az emberi méltóságot. Ezért a Fővárosi Bírósággal ellentétben a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy valakinek a származására (vallására) utalás önmagában is sérthet személyhez fűződő jogokat.
Az ítélet indokolásában később a bíróság kifejti, hogy Csurka írásában anélkül hozta összefüggésbe Pákhot a szélsőjobboldallal, hogy álláspontját tényekkel alátámasztotta volna. Pusztán az a körülmény, hogy a felperes kapcsolatban állt Torgyán Józseffel, nem teszi lehetővé ilyen következtetés levonását. A bíróság rámutatott arra is, hogy Csurka cikkében a médiumoknak a közvéleményt erőteljesen befolyásoló szerepével mint általa kifogásolt társadalmi jelenséggel összefüggésben, illetve Torgyán Józseffel fennálló kapcsolatát illetően Pákhkal összefüggésben semmiféle tényt nem állított, társadalmi szerepvállalását nem ismerteti. Azaz minden ténytartalom nélkül hozta összefüggésbe őt az általa elmarasztalt társadalmi jelenségekkel és az általa bírált közszereplővel, Torgyán Józseffel, s ezzel megsértette személyiségi jogait.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©