Forrás: NOLA kaukázusi pokol
Népszabadság Online, 2004. szeptember 7. 15:16
Virágcsokrok a beszláni iskola kiégett tornatermébenKép: Reuters – Szergej KarpuhinA Nyugati sajtó a Kaukázus infernális viszonyait tárja az olvasó elé és Putyinra mutogat. Csecsenföldnek függetlenné kell válnia – mondja Adam Michnik, az egykori lengyel ellenzék vezéralakja. A belgrádi lapok szerint viszont a Nyugat szabadságharccá nyilvánítja a neki tetsző terrorizmust. Moszkvában nagygyűlést tartanak.
A csecsenföldi háborúban már nincs semmilyen szabály, alapelv; bármilyen lépés, még a legembertelenebb is megengedett. Vajon Putyin elnök elfelejtette-e, hogy a csecsenek számára a sztálini korszak tömeges deportálásának emléke ugyanazt jelenti, mint az örményeknek a török népirtás, vagy a zsidóknak a holokauszt? Vajon senki nem mondta neki, hogy a csecsen hagyományok szerint a bosszú kötelesség, és egy csecsenre, aki ennek nem tesz eleget, saját társai megvetése vár, miközben ez számára rosszabb, mint a halál? – ezeket a kérdéseket Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője írja a Le Soir belga lapban.
‘A csecsen társadalom széttöredezett, belső harcok martaléka, primitív és anarchikus – de abban egységes, hogy ellenzi az orosz megszállást. Ezért azután az itteniek még a legszörnyűbb terroristaakciókat is elismeréssel, de legalábbis tiltakozás nélkül fogadják. Izraelben, Irakban, vagy éppen Csecsenföldön akkor erősödik a terrorizmus, akkor szaporodnak meg az öngyilkos akciók, amikor egyes közösségek úgy érzik, ez az egyetlen módszer céljaik elérésére.’
Michnik szerint Csecsenföld szuverén állammá válik. ‘Hány embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy világossá váljon: nem lehet folytatni egy megnyerhetetlen háborút? – írja.
Hasonlóan vélekedik Mihail Gorbacsov szovjet exelnök, aki az olasz La Repubblicának azt mondta: a terrorakció Putyin elnök ellen irányult. A gyűlölet gyökerei világosan láthatók Csecsenföldön, s a megoldáshoz csakis a háborús állapotok megszüntetését célzó tárgyalások vezethetnek.
Kettős mérce
A konzervatív The Wall Street Journalt nem a kaukázusi viszonyok foglalkoztatják, hanem azok, akik a terrorcselekményeket politikai tettnek állítják be, ahelyett, hogy mindenestül elutasítanák. Például szeptember 11-i terrortámadásért sokan az Egyesült Államok közel-keleti politikáját hibáztatták, a madridi merényletekért a spanyol választók fele az iraki háborúban való részvételt okolta és leváltotta a kormányt. Az izraeli öngyilkos merényletek után, különösen Európában a zsidó állam palesztin-politikáját okolják. Holott a lap szerint a világnak másképp kell gondolkodnia a terrorizmusról: úgy kell tekintenie rá, mint a rabszolga-kereskedelemre, a kalózkodásra vagy a népirtásra.
Két belgrádi lap, a Danas és a Politika szerint a Nyugat kettős mércét alkalmaz: létezik védett és tilalmas terrorizmus, az egyiket ‘szabadságharcosok’ vívják, a másikat bűnözők. Mindez a nagyhatalmak érdekeitől függ. A Danas felrója egyes brit lapoknak, hogy a beszlani tragédiáért nem a csecsen szélsőségeseket, hanem Putyin csecsenföldi politikáját tették felelőssé.
A Kaukázus anarchiába süllyedhet
Felháborodott beszlaniak követelték a biztonsági erőktől a túszejtők neveit és nemzetiségét, hogy vérbosszút álljanak hozzátartozóikon.A kaukázusi köztársaságok muzulmán lakossága és az ortodox oroszok, illetve észak-oszétek közötti konfliktuson túl nagy a munkanélküliség, a szegénység. Egyre jobban elidegenednek Oroszország többi részétől. Növekszik a feketékkel, az észak-kaukázusiakkal szemben megnyilvánuló fajgyűlölet. A legtöbb köztársaság vezetőjét nem a lakosság választotta meg, hanem a Kreml erőszakolta őket a népre, s rendkívül korruptnak számítanak – ezeket Thomas de Waal, az Institute for War and Peace Reporting Kaukázus-szakértője nyilatkozta a német Handelsblattnak.
A csecsenekre a térségben rossz szemmel néznek, mert az a hírük, hogy emberkereskedők és állattolvajok. Dagesztánban egyes területeken nem engedelmeskednek a mahacskalai központi hatalomnak. A politikai vezetés ellen egyre másra követnek el merényleteket. A Grúziához tartozó Dél-Oszétia egyesülni akar Észak-Oszétiával.Mindezek ellenére a beszlani túszok egyikét a svéd hatóságok a katasztrófa előtt néhány nappal toloncolták ki több száz társával együtt. A hivatal nem adott nekik menekült státust, mert politikailag stabilnak minősítették a hazájukat – írta a Svenska Dagbladet svéd lap.
Moszkvában hivatalossá tettek egy nagygyűlést
‘Oroszországot nem lehet megfélemlíteni!’ ‘Putyin, veled vagyunk!’ ‘Halálbüntetést a terroristákra!’ – ilyen feliratok olvashatóak a keddi moszkvai nagygyűlésen. Orosz lobogókat, sőt más nemzetek zászlóit látni. A tribünön pedig a főváros vezetőit, a szövetségi kormányt és a parlament képviselőit, sőt, művészeket, és vallási méltóságokat. Oroszország több városában tartottak terrorellenes gyűléseket.
A Moszkvában meghirdetett terrorellenes nagygyűlés mögé állt a moszkvai városháza és a hivatalos szakszervezetek, ezáltal a rendezvény hivatalossá vált. Az Izvesztyija szerint a hivatal emberei biztosra vették, hogy a népi megmozdulást hazafias szellem hatja át és nem lesznek kormányellenes felszólalások.A Vedomosztyi sajnálkozik: ‘A társadalom hajlandó volt várni, amíg a hatalom meghívja azokat, akiket kell egy jól szervezett gyűlésre. Jól megtanulta ugyanis: nem kell a hatalmat bosszantani, nem kell Csecsenföldről kérdezni, különben az elnök ideges lesz’ – írta a liberális üzleti lap.
(forrás: MTI)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
