Forrás: MNO

Izrael felsülhet egy Irán elleni háborúban

A német nyelvterület lapszemléje

2004. szeptember 3. 10:34

Keresztes Lajos

A brüsszeli biztosi tisztet átvevő Kovács László helyére a legnagyobb eséllyel Hiller István kultuszminiszter pályázik – értesült a Der Standard. A Die Welt szerint az egész közel-keleti térségre kiterjedne egy Irán elleni háború.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali osztrák napilap Hat jelölt küzd a pártelnökségért a szocialistáknál címmel tudósít az MSZP elnökkereső folyamatáról. A lap úgy értesült, hogy a brüsszeli biztosi tisztet átvevő Kovács László helyére a legnagyobb eséllyel Hiller István kultuszminiszter pályázik. A jelöltek interneten nyilvánosságra hozott programjában mindegyikük a párt a párt megnyitását, valamint a védekező pozíció feladását követeli. Újra kell szervezni és intenzívebbé kell tenni a pártvezetés és a bázis közötti kapcsolatokat vélik a dolgozatkészítő jelöltek. Miként a Népszabadság csütörtöki száma írja, a hat jelölt komoly követelésekkel kíván előállni a kormánnyal szemben is. Ezek a követelések a szociális haladáshoz, a társadalom biztonságérzetének növeléséhez, új munkahelyek megteremtéséhez, valamint az oktatási és egészségügyi reformhoz kell, hogy vezessenek.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban az ismert izraeli hadtörténész Martin van Creveld A teheráni veszély című írásában Ariel Saron azon állításával foglalkozik, miszerint az atombombával rendelkező Irán jelenti ma a legnagyobb veszélyt a zsidó állam számára. A szerző szerint az iráni atomberendezések elleni izraeli megelőző csapás lángra lobbantaná a térséget.

Már egy éve annak, hogy az izraeli miniszterelnök figyelme Irán felé fordult. Most, amikor Irak megsemmisült, Irán jelenti Izrael számára a legnagyobb veszélyt. Munkatársai megerősítették abban: a visszatérés az “iraki opcióhoz” – azaz izraeli támadás, a Szaddam Husszein által Bagdad mellett 1981-ben épített atomreaktor ellen – nem zárható ki. E fenyegetések nyomán az iráni védelmi miniszter Ali Samkhani azt nyilatkozta, amennyiben ezeket a fenyegetéseket tettek követik, Izraelnek a legkeményebb megtorlással kell számolnia. Most Izraelben, állítólag az atomreaktort érő találat esetére óvatosságból a lakosságnak sugárszennyezés elleni gyógyszert osztanak. Ez egy olyan országtól, amely mindig megpróbálta nukleáris tevékenységét titokban tartani merőben szokatlan lépés. Az amerikaiak eredménytelen iraki kutakodását követően – ahol nem sikerült tömegpusztító fegyverek nyomára bukkanni – az emberek kevéssé hajlamosak elfogadni országuk fenyegetettségét illetően azt, amit a titkosszolgálatok mondanak. Ez különösen vonatkozik az izraeli titkosszolgálatra, melyről a Knesszet védelmi bizottsága megállapította, több alkalommal is nem létező nemzetbiztonsági fenyegetéseket talált ki.

Amennyiben Irán valóban atombombát épít, ennek legvalószínűbb oka nem Izrael. 2004-ben Iránt amerikai csapatok veszik körbe, északon a volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokban, keleten Afganisztánban, nyugaton Iránban és délen a Perzsa-öböl vizein állomásoznak. Ahol amerikai csapatok állomásoznak, ott atomfegyverek is lehetnek. Ha az irániak nem próbálnának meg atomfegyverre és ezeket célba juttató rakétarendszerre szert tenni, nem lennének normálisak.

Eltekintve az atomfegyverektől Teherán Izraelnek a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah aktivizálásával tud károkat okozni. Ez a szervezet 6-8000, folyamatosan növekvő számú rakétával rendelkezik, amelyek Észak-Izrael majd mindegyik pontját képesek elérni. Creveld úgy véli, igaz az, hogy Irán szavakban igen gyakran támadja Izraelt ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegpusztító fegyverekkel tervezne csapást mérni a zsidó államra. E valószínűtlen csapás kivédésre – az iráni Sihab rakéták megsemmisítésére – Izrael rendelkezik a Föld egyetlen bevethető rakétaelhárító-rendszerével a Chets-szel.

Nemzetközi szinten az egyetlen állam, amelynek a szava számít Izraelben az Egyesült Államok. Ismert, hogy Iránt Bush elnök a gonosz tengelyéhez sorolta és többször is kifejezte aggodalmát a teheráni atomprogram miatt. Ráadásul többen azzal is gyanúsítják Iránt, hogy támogat egyes iraki felkelőcsoportokat. Ezért vélhetően számos befolyásos washingtoni politikus – legalább is magánemberként – támogatna egy Irán elleni izraeli támadást, mint azt többen 1981-ben is tették. A Hezbollahot aktivizáló iráni válasz aligha korlátozódna Libanonra, az kiterjedne Szíriára, és Egyiptomot is válaszra kényszerítené. Végül is minden Sarontól függ. Csak remélni lehet, hogy tanult az 1982-es Izrael számára katasztrofális következményekkel járó libanoni háborúból.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2005

Comments are closed.