Forrás: NOL

Irán új rakétát fejleszt

Washington szankciókért lobbizik – Magyarország is érintett

D. P., 2004. augusztus 31. 00:00

Washington azért lobbizik Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ) és New Yorkban az ENSZ BT-nél, hogy a NAÜ terjesszen olyan nyomós indokú jelentést a Biztonsági Tanács jövő hónapban a kérdésről összehívandó ülése elé, amelynek hatására a nemzetközi testület szankciókat foganatosít Irán ellen. Az iráni vezetők magabiztosak, úgy vélik, az Irakban lekötött Amerika belátható időn belül (amíg az iraki válság meg nem oldódik) katonailag nem képes Teherán ellen fordulni.

Washington diplomáciailag képtelen ENSZ-szankciókat kiharcolni Irán ellen, katonailag pedig túlságosan is belesülylyedt az iraki mocsárba ahhoz, hogy csapást mérjen Iránra, nyilatkozta a hét végén Teheránban Mohammad Khatemi elnök. Irán azt állítja, atomprogramja békés jellegű, az ország energiaszükségletei kielégítését szolgálja. Szakemberek ezt vitatják, mondván, Teherán mint olajtermelő nagyhatalom sokkal kisebb ráfordítással juthat energiához földgázból-kőolajból, mint a roppant drágán felépített atomerőművekből. A NAÜ szakemberei által Iránban talált, nagy tisztaságú, kizárólag atomfegyver-előállításra alkalmas uránizotópnyomok, a csak atomfegyver-előállításra beszerzett P2 típusú gázcentrifugák aggodalmat keltenek. Teherán magyarázata, miszerint ‘a nemzetközi feketekereskedelemben beszerzett berendezéseken lévő uránizotópnyomokról’ van szó, külföldi szakértők szerint alig hihető.

A Bush-adminisztráció ezért is hajthatatlan, szankciókat sürget. John Kerry demokrata elnökjelölt – mint alelnökjelöltje, Edwards a hét végén egy interjúban kifejtette – rugalmasabb politikát folytatna e kérdésben. Teherán megtarthatná atomerőműveit, mondja, ám a nukleáris üzemanyag (amely bombakészítésre alkalmas) felett nem rendelkezhetne.

Irán nagy ütemben tökéletesíti saját, közép-hatótávolságú ballisztikus rakétáit, de a minap ismét tagadta, hogy ebben együttműködne Észak-Koreával, a harmadik világ legfélelmetesebb rakétafejlesztő kapacitásával rendelkező országgal. Ez, párosulva Teherán feltehetően atomfegyver megteremtésére irányuló nukleáris programjával – és a teheráni rezsim fundamentalizmusával, kiszámíthatatlanságával -, komoly biztonsági kockázatot jelent a Nyugat számára.

Észak-Korea mellett jelenleg Irán az, az Egyesült Államok által különös figyelemmel kísért ország, amely képes a tömegpusztító fegyverek teljes rendszerének kifejlesztésére. Az alap: a Sahab-3 rakéta, és annak továbbfejlesztett változatai, amelyek hordozóeszközül szolgálnak a nukleáris program keretében megteremtendő iráni atomfegyver számára. Ezzel Irán a térség első számú veszélyforrásává válik, aggasztva nemcsak a Perzsa (Arab)-öböl térségében jelen lévő – és a Sahab-3 hatósugarába kerülő katonai támaszpontokat fenntartó – USA-t, hanem Európát is.

Izrael fenyegetve érzi magát, és emiatt ellenintézkedéseket tervez. Jeruzsálemben jelezték: ha az iráni atomfegyver-program olyan szakaszba ér, amely közvetlenül az atomfegyver kidolgozásához vezethet, az izraeli légierő, a rakétacsapatok csapást mérnek az iráni fegyverkísérleti központokra. – Folytatjuk az előkészületeket az iráni fenyegetésre adandó esetleges válaszlépések megtételére. Ebben szorosan együttműködünk a hasonlóan gondolkodó államokkal, mondotta a minap Adam Ereli izraeli külügyi szóvivő. A Sahab-3 körüli lázas tevékenységgel is összefügg, hogy Izrael felgyorsította saját hadszíntéri rakétavédelmi rendszere, az Arrow továbbfejlesztését. Az Arrow-II-t szakemberek kategóriájában a világ legjobbjának tartják, amely felülmúlja az amerikai Patriot legújabb változatát, a PAC-3-at is.

A téma Magyarország számára sem közömbös, hiszen a Nyugat, mindenekelőtt Nyugat-Európa, az EU- és a NATO-országok közös, kiépítendő rakétavédelmi rendszerében – földrajzi helyzete folytán – országunk is fontos szerepet kaphatna. Erről értesüléseink szerint egy ideje folynak a kezdeti szakaszban lévő, szakértői szintű tárgyalások Magyarország, a NATO és az Egyesült Államok részvételével. Ám évekbe telhet, amíg elvi döntést hoznak, újabb évekbe, amire a rakétavédelmi rendszer kiépítését megkezdhetik. A rendszer kulcsfontosságú elemei – így nagyobb, több száz, esetleg több ezer kilométer hatósugarú, nem atomrobbanófejes elfogórakéták kidolgozása – még kísérleti szakaszban vannak.

Az Iránban felbocsátott, nyugat-európai célpontokra irányított ballisztikus rakéta bizonyos röppálya-variációkban Magyarország térsége felett átrepülve közelíthetné meg célpontját. (Irán néhány éven belül képes lesz rá – észak-koreai segítséggel vagy anélkül -, hogy egész Európát elérő hatótávolságú ballisztikus rakétát állítson rendszerbe.)

Irán Sahab-3 ballisztikus rakétája 1200-1500 kilométer hatósugarú, egytonnás robbanófejet hordoz, képes elérni Izraelt. Hírek szerint az észak-koreaiak, akiknek már van 3000-5500 kilométer hatósugarú ballisztikus rakétájuk, a Sahab-3 továbbfejlesztésében, pontossága, hatósugara megnövelésében működnek együtt az irániakkal.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©