Forrás: Magyar HírlapErős az idegenellenesség Magyarországon
A magyarok többsége elutasítja a menekültek befogadását – derül ki egy kutatásból. A legelutasítottabbak a romák, az arabok, a kínaiak és a románok. Az előítéletek annak ellenére élnek, hogy idén 77 százalékkal kevesebb menedékkérő érkezett, és alig százan kaptak menekültstátust. A határőrök kevésbé előítéletesek, nekik tanítják a toleranciát.
Kínai iskola nyílik
Multikulturális, magyar-kínai két tannyelvű általános iskola nyílik Budapesten, a XV. kerületben szeptember elején. A több mint száz beiratkozott gyereket magyar és kínai tanárok tanítják majd. Magyarországon él a közép-európai térség legnagyobb kínai közössége, mintegy tíz-húszezer fô.Peter Ihaza Nigériából érkezett Magyarországra tizennégy éve. Biológusnak tanult. Felesége magyar, van egy hatéves gyermeke. „Ma már nem olyan ritka fekete embert látni az utcán, de még mindig érzem a megkülönböztetést. Főleg ha munkahelyet keresek, vagy egy hivatalba lépek be. Lakáshitelt akartam felvenni, és még ki sem nyitottam a számat, már azt mondták, nem lehet.” Volt olyan, hogy a rendőr azt mondta neki: mit csinálsz Magyarországon, menj haza. „Nem akarom, hogy gyerekem ugyanezt átélje, ezért valószínűleg Kanadába megyünk.”
A menekültek száma évről évre kevesebb, az előítéletek továbbra is nagyok. Idén több mint nyolcszázan kértek menedéket, 73-an kapták meg. Legtöbben Grúziából, Törökországból, Vietnamból, Szerbia-Montenegróból és Kínából érkeztek. Bár az idegenellenesség csökkent az elmúlt tíz évben, még mindig nagy: a többség nyíltan vagy latensen elutasítja a menekültek befogadását – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének reprezentatív kutatásából. Eszerint az emberek nagy része a bevándorlás negatív hatásait látja. A legelutasítottabbak a romák, az arabok, a kínaiak és a románok. A válaszadók hét százaléka szerint minden menekülőt be kellene fogadni, 26 százalék senkit sem fogadna be. A maradék 67 százalék – a mérlegelők – szelektíven fogadná be a menekülteket.
Senki sem idegenbarát a MIÉP-esek közt
Minél idősebb valaki, annál inkább idegenellenes. A negyvennégy évnél fiatalabbak húsz százaléka xenofób, a náluk idősebbek harminc százaléka, a 75 évnél korosabbaknak pedig negyven százaléka. Az iskolai végzettség emelkedésével nő a mérlegelők aránya, csökken az idegenellenesek és emelkedik az idegenbarátok száma. Az egyetemet végzettek körében az idegenbarátok aránya kétszerese az átlagnak, a nyolc általánost végzettek között viszont a xenofóbok aránya duplája az átlagnak. Az idegenellenességre a gazdasági aktivitás is hatással van: a nyugdíjasok és a munkanélküliek erősen, a tanulók alig xenofóbok.
A jobb anyagi helyzetűek között inkább a mérlegelők vannak többségben. A politikai szimpátia és az aktivitás is hat: a biztos választók inkább mérlegelnek, és kevésbé idegenellenesek. Az MSZP és a Fidesz szavazói között nincs különbség, a xenofóbok aránya körükben hasonló az országos átlaghoz. Az SZDSZ-szimpatizánsok az átlagnál jobban szeretik az idegeneket. A MIÉP-esek között szinte nincsen idegenbarát. Az idegenellenesség aránya magasabb Észak-Magyarországon és az Alföldön.
A kutatók szerint a xenofóbiának két fő összetevője van: a bűnbakképzés, vagyis az a meggyőződés, hogy az idegenek okolhatók az ország társadalmi és gazdasági problémáiért, illetve a gazdasági és kulturális elszigetelődés, a nyílt társadalom eszméjének elutasítása.
„Se szomszéd, se rokon ne legyen az idegen”
A legtöbb bevándorlási engedélyt kért nemzet állampolgárai 2003-ban
román 57847
szerbia-montenegrói 15567
ukrán 6194
kínai 3379
vietnami 1365
A legtöbb menekültstátust
kérô nemzet állampolgárai
2004 elsô fél évében
grúz 108
kínai 36
szerbia-montenegrói 57
török 76
vietnami 67
nigériai 51
forrás: ENSZ, bevándorlási hivatal
A teljes népesség háromnegyede egyetért azzal, hogy a bevándorlók miatt növekszik a bűnözés, és több mint fele azzal, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a magyarok elől. Az idegenek megítélése az elmúlt tíz évben valamelyest javult. Azzal, hogy a bevándorlók miatt nő a bűnözés, egyre kevesebben értenek teljes mértékben egyet: 1995-ben ötven százalék, két évvel ezelőtt 33 százalék gondolkozott így.
A kutatók elemezték a társadalmi távolságot is egyes etnikai csoportok esetében. Azt kérdezték: „Mennyire ellenezné vagy támogatná az egyes nemzetiségek tagjaival a szomszédi, munkahelyi és rokoni kapcsolatot?” Legtöbben a cigányok, a románok és a kínaiak esetében zárták volna ki ezt. A rokoni kapcsolat ellenzése a kínaiaknál és a romáknál a legmagasabb. A válaszolók szerint a lengyelek, a svábok és a zsidók a legrokonszenvesebbek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint idén 77,4 százalékkal kevesebb menedékkérő érkezett, mint két évvel ezelőtt. „Nincs reális oka az idegenellenességnek. A menekültek betegségeket sem terjesztenek, mert mindegyikőjüket alaposan átvizsgálják (tbc-, AIDS-szűrés). A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatai pedig a terroristagyanús személyeket szűrik ki” – mondta Szobolits Andrea, a főbiztosság munkatársa.
Toleranciára képzik a határőröket
A határőröknél nem számottevőek az előítéletek – mondta a szervezet vezető pszichológusa, Virág László alezredes. Ôk ugyanis a világ összes nációjával találkoznak, a kultúra megismerése pedig csökkenti az előítéleteket. Ezenkívül pszichológusok empátiára, stressztűrésre képzik őket. A menekültekkel nehéz kommunikálni, főleg amikor bedeszkázott pótkocsikban napokig étlen-szomjan, sokkos állapotban találnak rájuk. Az őrizetbe vett külföldiek felszámoltak maguk mögött mindent, bezárásuk legfőbb céljukat korlátozza, azt, hogy a nyugati országokba jussanak.
A menekültekkel pszichológusok is foglalkoznak, a krízishelyzeteken átsegítik őket, és erre a határőröket is felkészítik. A menekültek között öngyilkosság tíz év alatt csak egyszer fordult elő. A pszichológiai tanácsadás nem a megszokott módon zajlik: tolmács segít, és a pszichológus biztonságát fegyveres őr vigyázza – mondta Virág.
Nagy V. Rita
©
