Forrás: NOL

A Népszabadság Online 37. heti könyvajánlója

Szerkeszti: Vincze Attila Tamás

Vincze Attila Tamás, 2004. szeptember 8. 12:06

„Minden művésznek az a célja, hogy mesterséges módon megállítsa a mozgást – ami végül is maga az élet -, és olyan erősen rögzítse, hogy ha egy idegen száz év múlva kapcsolatba kerül a művel, az újra mozgásba jöjjön, hiszen a mű maga az élet.” – William Faulkner –

Szász Endre

A kötet a szélsőséges véleményeket kiváltó – gazdag, bohém, zseniális és különc – művésznek állít emléket. Élete állomásairól – festői, ipari formatervező, reklámgrafikai, könyvillusztrátori munkásságáról – családja, barátai, ismerősei emlékeznek.

Szász Endre Amerikában épített karriert. Legendák keringenek villámgyors alkotói módszeréről: akár egy éjszaka megfestette egy kiállítás teljes képanyagát. Bárhogy ítélkezik majd a későbbi művészettörténelem, letagadhatatlan, hogy az egy esztendővel ezelőtt elhunyt Szász Endre az egyik legismertebb magyar festő idehaza és külföldön egyaránt.

Budapest-Print Kiadó

254 oldal, 2998 Ft

Nemere István: Az atombomba titkai

Roppant izgalmas a történet – pedig nem fikció. Nincs benne egyetlen kitalált személy, helyzet, történet sem. Arról szól a dokumentum-kötet, hogyan lopták el szovjet kémek a második világháború alatt és után az amerikai atombomba teljes műszaki leírását. Bizony a pártállami idők propagandájával szemben itt lapról lapra, a szemünk előtt bizonyosodik be, hogy a hírhedt Rosenberg-házaspár igenis bűnös volt és nem ártatlanul kerültek villamosszékbe. Látjuk, amint a szovjet tudósok folyton csak várnak, hogy a kémek szállítsák a technológiai folyamatok újabb és újabb szakaszának leírását – ekkor végre ők is dolgozhatnak. És a szerző mindezt nem csak nyugati, hanem szovjet-orosz levéltári anyagok, kései vallomások, emlékiratok alapján szedte össze.

Puedlo Kiadó

224 oldal, kb. 400 Ft

Umberto Eco: La Mancha és Bábel között – IrodalomrólFordította: Barna Imre, Gecser Ottó

I.

A tudósként, monumentális regények szerzőjeként, esszéíróként és publicistaként Magyarországon is méltán népszerű Umberto Eco új esszékötete mintegy folytatása a Hat séta a fikció erdejében előadásainak. Eco ezúttal az irodalom funkcióiról, működéséről és az „élettel” való összefüggéseiről beszél Dante és Joyce, Nerval és Borges, Arisztotelész és Oscar Wilde kapcsán – mélyen és szellemesen, hol egy ábrát, hol egy paródiabetétet közbeiktatva, ahogy Ecótól megszokhattuk.

Az írások nemcsak önmagukban, hanem egymáshoz képest is változatosak. A Kommunista kiáltvány frappáns stíluselemzése fényesen megfér a szimbólumról és az intertextuális iróniáról, az Amerika-mítoszról vagy a hamisság erejéről írt tanulmányokkal. A kötet legszembetűnőbb újdonsága ugyanakkor az a gesztus, amellyel Eco, ezúttal önmagát téve egy jellegzetesen „ecós” elemzés tárgyává, bepillantást enged a maga (szép)írói műhelyébe. „Hogyan írok?”, teszi fel a kérdést, és megválaszolja. Tudósként és szépíróként, szerzőként és emberként, ésszel és szívvel, ahogy szokta.II.

„Gyakran föltettem magamban a kérdést: írnék-e tovább, ha megtudnám, hogy holnap kozmikus katasztrófa pusztítja el a világegyetemet, és soha senki nem fogja elolvasni, amit ma írok?

Elsőre azt vágnám rá, hogy nem. Minek írjak, ha már nem lesz, aki elolvassa? Másodjára igennel felelek, de csak mert mégis él bennem valami kétségbeesett remény: hátha mégis túléli néhány csillag a galaxiskatasztrófát, hátha mégis lesz valaki, aki egy szép napon megfejti, miféle jeleket hagytam magam után. Márpedig akkor az Apokalipszis előestéjén is van értelme írni.

És mindig egy Olvasónak. Dehogy hazudik, aki azt állítja, hogy csak magának ír. Viszont félelmetesen ateista. Szigorúan világi szemszögből nézve is. Boldogtalan és kétségbeesett ember az, aki nem tud megszólítani egy majdani Olvasót.”

A kötetet Ábrahám Zoltán ellenőrizte szakmailag.

Európa Kiadó

504 oldal, 2900 Ft

Márai Sándor: Lucrétia fia

A Helikon Kiadó e kötettel indította el Márai Sándor eddig meg nem jelent elbeszéléseinek kiadását, amelyeket Mészáros Tibor gondos kutatómunkával gyűjtött össze. Ebben a kötetben Márai Sándor legelső írásától kezdve az 1920-as évek végéig megtalálható valamennyi, kötetben még soha meg nem jelent elbeszélése. Olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint legelső nyomtatásban megjelent írása, a Lucrétia fia című elbeszélés, melyet gimnazistaként írt a Pesti Hírlap pályázatára. Az első kötet nagyjából hetven elbeszélést tartalmaz időrendben. A napilapokból, folyóiratokból, évkönyvekből összegyűjtött elbeszélések nagyon sokszínű képet mutatnak az íróról, mivel életkép és szatirikus írás éppúgy megtalálható a kötetben, mint elmélkedő tárgyú eszmefuttatás. A könyv tartalomjegyzékkel, jegyzetekkel kiegészítve jelent meg.

Helikon Kiadó, 352 oldal,

papír kötésben: 1990 Ft

vászon kötésben: 2490 Ft

Susan Sontag: A szenvedés képeiFordította: Komáromy Rudolf

A modern élet egyik megkülönböztető vonása, hogy számtalan alkalmat kínál a világszerte zajló szörnyűségek (távolról, a fotográfia közvetítésével történő) szemlélésére. A véres képek a televízió és a számítógép képernyőjének útján szinte közhellyé váltak. De vajon a kegyetlenség ábrázolása hozzáedzi-e a nézőket az erőszakhoz (vagy épp erőszakra ingerli-e őket)? A szemlélő valóságérzékelését eltompítja-e az efféle képek mindennapos áradata? Mit jelent a távoli konfliktusövezetekben élők szenvedéseivel törődni?

Susan Sontag immár klasszikus könyve, A fényképezésről huszonöt évvel ezelőtt meghatározta e vita kereteit. Új könyve a kortárs háborús és katasztrófaábrázolásokban rejlő „hírtartalom”, művészet és értelmezés összjátékának mélyenszántó újragondolása. A szerző átértékeli a képek önálló véleményre ösztönző, erőszakot gerjesztő vagy fásultságba taszító hatásával kapcsolatos okfejtéseket, fölidézi a mások fájdalma ábrázolásának hosszú történetét – A háború borzalmai Goya megfestette sorozatától az amerikai polgárháború fényképi dokumentumain, a déli államok négerlincselésein, az első világháborún, a spanyol polgárháborún meg a náci haláltáborokon át Bosznia, Sierra Leone, Ruanda, Izrael és Palesztina mai fotóiig, valamint 2001. szeptember 11-ig.

Arról is szól a könyv, miként folytatják (és fogják fel) napjainkban a háborút, eleven történelmi példákat hoz, érvek sokaságát idézi olykor nem várt irodalmi forrásokból. Platón, Leonardo da Vinci, Edmund Burke, Wordsworth, Baudelaire és Virginia Woolf mind szerepelnek az erőszak és kegyetlenség jelenkori feldolgozásának szenvedélyes elemzésében. Éles támadást intéz a médiakiskirályok provincializmusa ellen, akik egy új, világméretű jelenségről, „a műsorok társadalmá”-ról halandzsázva ködösítik el a háború valóságát. Ahogy A fényképezésről azt feszegette, miként fogjuk fel magát a modernség állapotát, A szenvedés képei valószínűleg nemcsak a képek felhasználásáról és jelentéséről, hanem a háború természetéről, az együttérzés korlátairól és a lelkiismeret kötelezettségéről vallott nézeteinket is módosítja.

Európa Kiadó

144 oldal, 1500 Ft

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.