Forrás: NOLA Népszabadság Online 36. heti könyvajánlata
Szerkeszti: Vincze Attila Tamás
Vincze Attila Tamás, 2004. augusztus 30. 12:44
„Ha az embert mindenétől megfosztod, többé már nincs hatalmadban. Ismét szabad.” – Alexander Isszajevics Szolzsenyicin –
Szolzsenyicin: Együtt I.
A „zsidókérdés” története Oroszországban (és vajon csakis és kizárólag Oroszországban?) kivételes gazdagságú. Ebben a témában önmagam számára is új dolgokat fedeztem fel és adok át az olvasónak.
Jelen – az orosz és a zsidó nép együttélését elemző-boncoló – mű megírása során mindvégig az a cél vezérelt, hogy egyaránt teret adhassak a kölcsönös megértésnek, valamint a múlt keserűségétől őszintén szabadulni kívánó, és immár a jövőbe mutató valamennyi nézőpontnak. Munkámban a zsidó hangok jóval gyakrabban és erőteljesebben kapnak helyet, csendülnek fel az oroszokénál.
Fontos tudnunk, nem határolhatjuk el magunkat az évszázadok történéseitől. A világ összezsugorodott, és bármilyenek is legyenek a politikai vagy földrajzi határok, ismét szomszédok vagyunk.
Az orosz nép és a zsidók közös életéről szóló munkámmal azt tartottam szem előtt, hogy a két nép kapcsolatában megkeressem mindazon elemeket, amelyek megszabadíthatnak a keserű múlttól és elvezethetnek a jövőbe.”
Alekszandr Szolzsenyicin
Korunk íróóriása, a Nobel-díjas Szolzsenyicin vitathatatlanul az újkori orosz történelem legkiválóbb ismerői közé tartozik. Még az ő felkészültségével, ismeretanyagával is hatesztendős megfeszített kutatást igényelt a könyv anyagának előkészítése. Ennek a hatalmas munkának az eredménye ez az izgalmas kötet, amelyet az olvasó most a kezében tart.
A kötet – a szerző világszerte közismert rendkívüli őszinteségével – az oroszok és a zsidóság együttélésének tényanyagát dolgozza fel a cári birodalom területén mégpedig a XVIII. század végétől az 1917-es forradalomig tartó időszakban. A korábbi időket rövid áttekintés keretében foglalja össze. A lebilincselő történeti munka forrásait a különböző zsidó enciklopédiák, cári rendeletek, levéltári anyagok adják. Első osztályú tényirodalom.
Allprint, (www.allprint.hu), 640 oldal, 2400 Ft
¤
Robert Merle: Két nap az élet
(Week-end a Zuydcoote)
Fordította: Gera György
Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba&
De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen&
Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.
Európa Kiadó (www.europakiado.hu), 280 oldal, 2100 Ft
¤
Szabó Magda: Pilátus
Az üdvtörténet ismerete úgy hozzátartozott neveltetésemhez, mint mindkét ági családom mitológiája, hogyne lettem volna már gyermekként is tisztában azzal, mi miatt kell a világtörténelem előtt felelnie Judea hajdani procuratorának, Pilátusnak. Hamar rájöttem, hasonló helyzet a leghétköznapibb létben is kialakulhat, és jaj annak, aki felismeri, de nem vállalja az igazságot. Értékelésem indulata máig sem változott, míg ezt a regényt korrigáltam, szüntelen azt éreztem, ha ma írnám meg, nyilván nagyobb mesterségbeli tudással, érzékenyebb emberismerettel, de ugyanúgy elítélném Szőcs Izát, ahogy pályám első szakaszában tettem. Elmarasztalnám, mert bűnösnek érezném naiv szeretet hiányában – a szó itt azt jelenti: alázatos és feltétel nélküli -, mert fürdővárost ugyan mintaszerűt hozott létre, de rosszul diagnosztizálta saját szüleit, egyszer se volt kíváncsi apja hajdani szülőhelyére, nem fogta fel, hogy a Kapitány nevű nyúl nem csak egy háziállat, de az egész odalett múlt jelképe, az utolsó tanú valamire, ami nem lehet többé, és nem vette észre, hogy a szülői szeretet valutája csak a gyermeki szeretet valutájával egyenlíthető, ami nem váltható át sem öregek otthonára, sem luxuskörülmények közt biztosított magányélményre, szeretetre csak szeretet felelhet, s ha nem teszi, a gyermek karrierestül megbukott mint ember. Az én Pilátusom is megbukik, mert rossz a pénznem, amivel fizetne, mindennel ellátja az anyját, mégis gyilkosa lesz, mert fegyelmezett iparkodása már nem ismeri az egyszerű varázsszót, amivel az öregek élete meghosszabbítható, még a köteles hála is leróható szégyen és önmagunk feladása nélkül.
Azt hiszem, azt akartam a könyvvel üzenni, hogy eszméljen fel, akire a történet ráillik, és valutát valutával egyenlítsen. Szőcs Iza sikerre született, nem differenciált érzelmi életre, az olvasó majd meglátja, mire jut vele. Ez volt az a könyvem, amelyre a legtöbb olvasói levelet kaptam, írtak Szőcs Vincénék és Izák, és írtak szégyenkező, elkésett Pilátusok, akik a regényből tudták meg, hogy a szeretetotthon nem azonos a személyemben érzékeltetett szeretettel, és Kapitány, a házinyúl lehet, hogy csak egy állat, de nem páclébe való, mert tanúja valaminek, ami egy öregasszony-öregember életében éppen a közeli halál ténye miatt nem ismétlődhet meg sohasem. Szőcs Iza, amikor már nincs kitől kérdezzen, az éjszakának szegezi a reménytelen üzenetet: „Anyám! Apa!” A regény zárómondata ez: „A halottak nem feleltek.” A szűz balladáját végig kell hallgatni, máskülönben megsértünk valamit, ami az örök végzés értelmében megsérthetetlen. És az író most, mai eszével sem tud mást üzenni, mint amit könyve írásakor: csak élőnek adható, visszafizethető, megköszönhető bármi, mert a temetők hallgatása egyértelmű és feloldhatatlan: a halottak nem felelnek.
Európa Kiadó (www.europakiado.hu), 284 oldal, 1900 Ft
¤
Virginia Woolf: A hullámok
(The Waves)
Fordította: Tandori Dezső
Tenger menti kép: kel fel a nap, kirajzolódnak a hullámok, a partvonal, egy kert, egy ház, egy ablak. Majd pedig a szereplők beszélnek, mintegy magukban: Bernard, Susan, Rhoda, Neville, Jinny és Louis. Nyolcszor ismétlődik ez a minta: a nap ábrázolása, amint egyre feljebb hág az égen s aztán beesteledik, és a szereplők tűnődései, kommentárjai, amelyek talán el sem hangzanak.
Az átmenetek hajnal és napnyugta közt színpadi megvilágításba helyezik az éppen soron lévő jelenetet, s egyben aláfestik a szereplők életének következő fázisát. Az elején még gyermekek, együtt élnek vidéken, mélyen átérzik a külvilágot, a természettel és egymással való kapcsolatukat – egy ártatlan csókváltás Jinny és Louis között (amelyet traumatikusan ellenpontoz két cseléd sokkal vadabb, meglesett csókja) felbolydítja és átrendezi a kis társaság viszonyrendszerét.
Azután a lányok és fiúk különböző iskolákba kerülnek, felnőnek, és közös gyászuk lesz: bálványuk, Percival meghal Indiában. Susan feleségül megy egy gazdálkodóhoz, Jinny az előkelő társaság ünnepelt szépe, Louis pénzember, Neville irodalmár, Rhoda egyre inkább magába fordul, végül megöli magát. Bernard, aki hajdan byroni pózban tetszelgett, ír – s noha jóformán egyetlen művét sem fejezi be, az ő hosszú monológja zárja a regényt, elemzi és bontja ki a fő témát: az egyéniség, az önazonosság paradoxonát. Mindnyájan egyéniek vagyunk, körülményeink, tudásunk, döntéseink és választásaink tesznek bennünket azzá – de mindez mit sem ér, ha nem másokkal együtt, mások javára vagyunk azok. A halál, a szétválás, a sorscsapások sem számolhatják fel ezt a kapaszkodóul szolgáló, örök-állandó tudatot.
A világirodalom egyik leglíraibb, már-már versregényét tartja kezében az olvasó.
Virginia Woolf (1882-1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), A hullámok (1931), Felvonások között (1941).
Európa Kiadó (www.europakiado.hu), 268 oldal, 2200 Ft
¤
Eric Laurent: G. W. Bush titkos világa
Barátok, vallás, hatalom
„Legjobb tudásunk szerint kell dolgoznunk, ámde el kell fogadnunk, hogy minden Isten kezében van. Ha hiszünk abban, hogy a világot Isten igazgatja, akkor helyesen cselekszünk és a dolgok a helyükre kerülnek.” – G. W. Bush
„Miközben Amerika a demokrácia védelmezőjének kiáltja ki magát, ugyanakkor vezetőink olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyekre példát csak a harmadik világ korrupt diktatúráiban találunk…”
Magas beosztású amerikai külügyi tisztviselő
Eric Laurent „A Bush család titkai” című nagy sikerű kötetében megkezdett nyomozásának folytatásaként tovább kutatja az amerikai politika szégyenteljes titkait. Jelen könyv erről ad szédítő beszámolót.
Ízelítőül íme néhány mellbevágó kérdés a világ vezető hatalmáról.
Kik kormányozzák valójában az USA-t? Ideológusok, pénzemberek vagy vallási fanatikusok?
Milyen titkok, nyugtalanító szövetségek, szégyenteljes pénzügyi mozzanatok szövik át meg át G. W. Bush egész életét? Krimibe illő tények és összefüggések…
A híres riporter izgalmas kalandregényt idéző könyvét olvasva egyik ámulatból a másikba esünk. Mindeközben megismerhetjük azokat a képtelen gazdasági, hatalmi és titkos társasági összefonódásokat, amelyek meghatározzák Földünk vezető hatalmának külpolitikáját, valamint cselekedeteit.
A kötetet csak azok számára ajánljuk, akik bírják az utazást a meglepetés, a hideglelés és a nyugtalanság érzései között száguldó hullámvasúton…
Allprint,www.allprint.hu, 208 oldal, 2.250 Ft.
¤
Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikai dokumentumai
Március 17-én került a sajtó előtt bemutatásra, és azóta a könyvesboltokban is kapható a Stratégiai Védelmi Kutató Központ legújabb kiadványa, amely az EU katonai dimenziójával kapcsolatos dokumentumokat fogja csokorba. A kifejezetten felhasználóbarát, a benne szereplő anyagok mennyisége ellenére is könnyen forgatható kötet diákok, tanárok, újságírók és általában az EU vagy a nemzetközi biztonságpolitika iránt érdeklődök számára egyaránt hasznos referenciamű és tanulságos olvasmány.
Ami a kötetben szereplő dokumentumok válogatási szempontjait illeti, a szerkesztők erről a következőket írták:
„Itt és most bizonyos mértékig önkényesen, mindenesetre a „leginkább releváns” kritérium figyelembevételére törekedve kerültek kiválasztásra az anyagok. Kronológiailag ez azt jelenti, hogy azzal a Maastrichti Szerződéssel kezdődik a kötet, amelyben hivatalosan útjára indult az Unió kül- és biztonságpolitikája, és perspektívaként első ízben szerepelt a közös védelempolitika kialakítása. Tematikailag csak és kizárólag az ESDP-vel foglalkozó dokumentumok szerepelnek, leszámítva a szerződések CFSP-vonatkozású kitételeit, mivel ezek adják meg az általános keretet a „CFSP integráns részét képező” biztonság- és védelempolitika számára. A dokumentumok túlnyomó többsége össz-uniós szinten elfogadott dokumentum, e tekintetben csupán három kivételt tettünk, tartalmi megfontolások miatt. A st-maloi brit-francia csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat, illetve a tervureni négyes (belga, francia, luxemburgi és német) kezdeményezés ugyanis – más-más okok miatt – olyan mérföldköveket jelentenek, amelyek azután megkerülhetetlen hivatkozási pontként határozták, határozzák meg az EU védelempolitika alakulását. A kötetet záró, a Konvent által kidolgozott Alkotmány-tervezet pedig egyfajta mérlegét adja az ESDP-vel kapcsolatos eddigi reflexióknak, lévén hogy a lehetséges kompromisszumok terén a jelenleg össz-uniós szinten elképzelhető maximumot vázolja fel.”
Még mielőtt a fenti idézet alapján azt gondolnánk, hogy közönséges halandó számára értelmezhetetlen dokumentumhalmazról van szó, mindenképpen meg kell említeni, hogy a kötet végén található „Rövidítések jegyzéke” valamennyi, a dokumentumokban felbukkanó rövidítés feloldását tartalmazza. Ebből például az is kiderül (csak hogy még mindig a „Szerkesztői megjegyzések”-ből vett előbbi idézetnél maradjunk), hogy a CFSP a közös kül- és biztonságpolitika, az ESDP pedig az európai biztonság- és védelempolitika. Akinek pedig még ez is meglehetősen nehezen dekódolhatónak tűnik, azt is megnyugtathatjuk. A dokumentumok közötti eligazodást, az általuk fémjelzett folyamatok jobb megértését Vincze Hajnalka biztonságpolitikai kutató bevezető tanulmánya teszi könnyebbé az olvasó számára. Abban nem csupán a legfontosabb fogalmak tartalmának magyarázata szerepel, de egy olyan áttekintést is kaphatunk az EU „biztonság- és védelempolitikai dimenziójának” a kialakulásáról, aminek köszönhetően a kötetben szereplő dokumentumokat egy jól követhető fejlődési logikába illeszthetjük.
S hogy miért ajánlható ez a kötet mindenki számára, aki ugyan nem feltétlenül katonai szakértő, de érdeklődik általában az Unió jövője, vagy éppen az EU nemzetközi porondon játszott szerepe iránt? A bevezető tanulmány arra hívja fel a figyelmet (és azt magyarázza példákkal is), hogy a kötet dokumentumainak tárgyát képező biztonság- és védelempolitika „az a pont, ahol az európai „projekt” tartalmának vonatkozásában a legtisztábban érhetők tetten, s a leglátványosabban kereszteződnek egymással a tagállamokat hagyományosan megosztó mély belső ellentmondások”.
ChartaPress, 424 oldal, 2600 forint
¤
Székely mese-beszéd – népmesék betűre, képre és emberi hangra
Budai Ilona gyűjtéséből
A székely mese-beszéd különleges mesekönyv. Nem csak azért,
mert a könyvben található tizenhat meséből tizenegyet Budai Ilona ízes, székely tájszólásban ad elő a mellékelt lézerlemezen, hanem azért is, mert a történetek többsége hús-vér emberekről szól. A figurák fogyatékosságuk ellenére is kedvesek, a híres székely humor eszközeivel szeretetre, megértésre tanítanak gyermeket, felnőttet egyaránt.
A gyönyörűen illusztrált könyv a székely motívumok kifogyhatatlan tárházából merít,
mindezt a gyermekek számára megkapó módon. A székely mese-beszéd bizonyítéka annak, hogy a népművészet élő, és talán még sohasem volt nagyobb szükség eleven szellemére, mint korunkban.
Allprint,www.allprint.hu, 92 oldal, 72 perces CD hanganyaggal, 4450 Ft.
¤
Amerikai magyarok arcképcsarnoka
Amerikai Magyarok Arcképcsarnoka címmel jelent meg – a Médiamix Kiadó gondozásában -a magyarországi és az amerikai-magyar könyvpiacon egy képekkel gazdagon illusztrált könyv, amely másfélezer jelentős amerikai magyar személyiség pályafutását, életrajzát mutatja be.
Az észak-amerikai kontinensen mintegy kétmillióan vallják magukat magyarnak, de ennél sokkal többen rendelkeznek magyar felmenőkkel, ősökkel, hiszen az elmúlt évszázadban szinte országnyi magyar vándorolt ki az Újvilágba. Sokan közülük igazi hírességekké váltak, meghódították az üzleti világot, politikusi babérokat arattak, hollywoodi sztárokká lettek, mások szakmai munkájukkal, találmányaikkal járultak hozzá nem csak a földrész, hanem az emberiség fejlődéséhez.
A könyvben azok is megjelennek, akik tengerentúli magyarként ma is szerepelnek a honi köztudatban, és a könyvből közelebbről is megismerkedhetünk pályafutásukkal, magyar kötődésükkel. Olvashatunk a film világából – többek között – Gábor Zsazsa, Tony Curtis, Joe Eszterhás, Kertész Mihály, Korda Sándor, Andy Vajna, Zsigmond Vilmos, az üzleti életből Soros György, Zwack Péter, Charles Simonyi, Andy Grove, Munk Péter, Láng György, Alexander Bródy, a közéletből Tom Lantos, George Pataki életéről. Folytatódik a sor a tudós Teller Ede, Neumann János, Oláh György, Szent-Györgyi Albert, a zenei kiválóságok Dohnányi Ernő, Solti György, Wigner Jenő, a híres író- költő Márai Sándor és Wass Albert, az újságírást forradalmasító Pulitzer vagy a futballsportban jeleskedő Joe Namath és Karch Király – az évszázad röplabdása – és mások kalandokban is bővelkedő pályafutásával.
Közismert, hogy az amerikai magyarok nevéhez fűződik, például az atomreaktor, a töltőtoll és a számítógép feltalálása, ám az kevésbé ismert, hogy egy Amerikába emigrált magyar konstruálta meg a világ első népautóját, a videót, a színes televíziót, a holdjáró autót, tervezte a híres New York-i Central Parkot. Magyar származású minden idők legnagyobb szabaduló művésze, az amerikai „whiskykirály”, valamint a hollywoodi álomgyár alapítói. Ám, ha visszamegyünk a történelemben, az amerikai függetlenségi harc és a polgárháború hősei, tábornokai között is bőven találkozhatunk magyarokkal.
A kötetben azok is szerepelnek, akik Magyarországon váltak híressé, ám a történelem vihara a tengerentúlra sodorta őket, így Karády Katalinról, Kabos Gyuláról, Szeleczky Zitáról, Jávor Pálról, Krencsey Marianneról, Faludy Györgyről, Bartók Béláról, Claire Kennethről, vagy a politikus Jászi Oszkárról, Varga Béláról, Sulyok Dezsőről, Barankovics Istvánról, Nagy Ferencről, Kovács Imréről, Varga Lászlóról, Pongrátz Gergelyről s másokról sem feledkeztek meg a mű írói.
Sok olyan világsztárt ismerünk – például a filmvilágból Paul Newman, Goldie Hawn, Debra Winger, Johnny Weissmüller, a zenei életből Paul Simon , a Kiss együttes „hosszúnyelvű” muzsikusa, Gene Simmons, s a Hair musical szerzője, James István Rado – akiket nemcsak Amerika, hanem az egész földkerekség kedvel, ám arról már kevesebben tudunk, hogy ezen hírességek közül sokan magyar gyökerekkel is rendelkeznek.
A könyvből kiderül az is, hogy olyan Nobel-díjas tudós is akad, akinek magyar származását eddig itthon nem is említették.
A szerzők az Amerikában élő magyar világ szinte minden fontosabb területén jelen lévő szakmai, újságírói gárda, valamint magyarságkutatók és történészek segítségével több éven át gyűjtötték össze az Amerikai magyarok arcképcsarnoka című mű anyagát. A kötet ilyen formában egyedülálló. A közel 400 oldalon, A/4-es formátumú, olvasmányos stílusban íródott, sok képpel illusztrált könyv azzal a céllal is készült, hogy minél szélesebb körben feltérképezze az amerikai magyarok jelenlétét a világban, felvázolja magyarországi kötödésüket, és továbbra is folyamatosan gyűjtse életrajzaikat.
Ez a mű immár az ötödik könyvújdonság a Médiamix Kiadó gondozásában, amely a mai tengerentúli életről szól. Korábban megjelent már hasonló témakörű, a közösségeket, az eseményeket, a kivándorlási történeteket, s praktikus információkat is tartalmazó Magyar Amerika című kötetük, valamint legújabb kiadványuk Menekülés címmel, s ebben huszonöt kalandos kivándorlási történetet adnak közre. Ugyancsak a kiadó jelenteti meg a nyugati magyarság egyetlen, az újságstandokon is kapható képes magazinját, az American Hungarian Panoramát. Ők szervezték a Budai Várban a Panoráma Világklubot, a nyugati világból hazatérő magyarok közös találkozóhelyét.
Fordította: Antal László
Médiamix – 386 oldal, 5900 forint, külföldön: 50 USD, szállítással.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
