Roma kárpótlás csalással
Tudósítónktól, 2004. augusztus 27. 00:00
A csalással vádoltak között Zala megyei polgármesterek és cigány kisebbségi vezetők is vannak.
Csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt a Zalaegerszegi Városi Ügyészség vádat emelt tizenhárom zalai személy ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy jogosulatlanul próbáltak meg hozzájutni az úgynevezett roma kárpótlás során igényelhető pénzekhez – tudtuk meg a Zala Megyei Főügyészség szóvivőjétől.
A vádlottak között zalai polgármesterek és cigány kisebbségi önkormányzati vezetők is vannak, akik tényleges jogalap nélkül összesen mintegy 35 millió forinthoz akartak hozzájutni.
Az úgynevezett roma kárpótlás végrehajtásáról az Osztrák Megbékélési Alap és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) tavaly kötött megállapodást, amelynek értelmében az osztrák alapítvány egyszeri 7630 eurós – 1,7 millió forintos – kárpótlást nyújt azoknak a többségében roma származású magyar állampolgároknak, akiket a második világháború végén Ausztriába hurcoltak kényszermunkára. A kárpótlási procedúra hazai adminisztrációját a MAZSÖK vállalta magára.
Szita Szabolcs történész kérdésünkre válaszolva elmondta: Ausztriába főként a nyugati határvidékről gyűjtötték össze a roma kényszermunkásokat, akiket reggelente gyalog vagy vonattal vittek át, a határ túloldalára, napközben árkokat ásattak, fákat termeltettek ki velük, majd este hazavitték őket. Szita Szabolcs szerint nehezen elképzelhető, hogy az Alföldről, a nyugati határtól távol eső vidékekről is hurcoltak volna el romákat kényszermunkára, márpedig az Osztrák Megbékélési Alap jelentkezési lapjainak tanúsága szerint a romák az ország szinte minden részén igényeltek kárpótlást.
A történész úgy véli, valószínűleg éppen azokhoz nem jutott el a pénz, akiket jogszerűen megilletett volna. E helyett néhány csaló társaság könnyű pénzszerzési lehetőséget látott a kárpótlási felhívásban. Szita példaként említette, hogy akad olyan vasi település, ahonnan több kárpótlást igénylő lap érkezett az alapítványhoz, mint ahányan az adott faluban laknak.
Információink szerint jelenleg is több megyében folynak a csalók ellen indított nyomozások. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon például számos gyanúsítottja is van a roma kárpótlások visszaélése ügyében indított vizsgálatnak. A nyomozás eddigi adatai szerint többen is jogosulatlanul jutottak kárpótlási pénzhez, de olyanok is akadnak, akik ügyintézés címén csaltak ki kisebb-nagyobb összegeket a jogosan kárpótoltaktól.
A csalásra az adott lehetőséget, hogy a jogosultságot nemcsak korabeli dokumentumokkal, hanem olyan – két tanú aláírásával hitelesített – jegyzőkönyvekkel is lehetett igazolni, amelyekben ketten egybehangzóan azt állították: az igénylő velük együtt részt vett az ausztriai kényszermunkákon. A csalók – köztük helyi roma vezetők és kistelepülések polgármesterei – az üres igazolólapokat olyan megtévesztett idős falubeliekkel íratták alá, akik koruknál fogva felnőttként élték át a második világháborút. Az aláírásokkal előre hitelesített, ám később valótlan adatokkal kitöltött igénylőlapokat aztán a MAZSÖK-ön keresztül juttatták el az osztrák alapítványhoz.
Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselő, a MAZSÖK felügyelőbizottságának elnöke az üggyel kapcsolatban azt mondta: mivel a közalapítvány csak adminisztratív feladatokat lát el az ügyben, nem adhatnak ki információkat a roma kárpótlásra jelentkezők számáról, és az esetleges visszaélések arányáról.
Teleki László, a MeH romaügyi államtitkára tudósítónknak azt mondta: az országos cigány szervezeteknek sincs tudomásuk arról, hogy az anyagi haszonszerzés reményében pontosan hányan próbáltak meg visszaélni az osztrák alapítvány által biztosított kárpótlási lehetőséggel. Teleki hozzátette, a roma kárpótlással kapcsolatban elkövetett csalások súlyos erkölcsi károkat okoztak a magyarországi romáknak.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©