Izraelben napirenden a „genfi konvenció” elfogadása
Egy ENSZ-bizottság „apartheid”-rezsimmel vádolja Izraelt
Yehuda Lahav, 2004. augusztus 24. 15:18
A Hágai Nemzetközi Bíróság vélemény-nyilvánítása az ún. biztonsági falról’ és az ENSZ emberjogi bizottságának jelentése nyomán Meni Mazuz izraeli államügyész javasolta a kormánynak, hogy mérlegelje alaposan az eddigi álláspontja megváltoztatását és a 4. Genfi Konvenció hivatalos elfogadását.
Az államügyész – aki egy általa kinevezett jogász-bizottság véleményére támaszkodik – megjegyezte, hogy a hágai bíróság magáévá tette az elvet, miszerint a Genfi Konvenció érvényben van az Izrael által elfoglalt palesztin területeken. A biztonsági fal’ nyomvonala ügyében is javasolja az államügyész, hogy a kormány vegye figyelembe a hágai bíróság álláspontját, mert ellenkező esetben Izrael nemzetközi szankciók veszélyének teszi ki magát. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán Saul Mofaz védelmi miniszter tegnap bejelentette: a fal’ nyomvonalát megváltoztatják és 3500 hektár helyett csak 1500 hektár földet koboznak el a palesztinoktól.
Az államügyész álláspontjához valószínűleg hozzájárult az ENSZ emberjogi bizottságának legújabb jelentése, amely a dél-afrikai apartheidnál súlyosabb’ diszkriminációval vádolja Izraelt, és többek között rámutat, hogy a megszállt területeken bizonyos utakat csak a telepesek használhatnak, a palesztinok nem. A jelentést, amelyet szeptemberben kezdődő ülésszakán fog az ENSZ közgyűlés megtárgyalni, John Dugard dél-afrikai professzor fogalmazta. Dugardot részrehajlással vádolja az izraeli kormány, de nem korlátozza működését.
Az egymást követő izraeli kormányok eddig elutasították a Genfi Konvenció érvényességét a megszállt területeken, azzal érvelve, hogy 1967 előtt szuverenitásuk nem volt meghatározott, és ezért nem tekinthetők megszállt területeknek’ – habár Jeruzsálemen kívül Izrael nem terjesztette ki rájuk fennhatóságát. Különösképpen elutasította Izrael a Konvenció azon cikkelyét, amely tiltja a megszállt terület etnikai összetételének megváltoztatását. Ugyanakkor a Konvenció humanitárius vonatkozásait Izrael (és az izraeli Legfelsőbb Bíróság) eddig is magára nézve kötelező érvényűnek tekintette. A Konvenció hivatalos elfogadása nagymértékben korlátozná az izraeli katonai parancsnokok jogkörét, elsősorban pedig új települések létesítését.
A kormányfői hivatal szóvivői tegnap nem kívántak nyilatkozni az államügyész javaslatairól arra hivatkozva, hogy a jelentést még nem tanulmányozták alaposan. A médiákban nyilatkozó jogász szakértők többsége osztja Meni Mazuz aggodalmát, hogy ha a kormány kitart eddigi álláspontja mellett, konfrontációba bonyolódhat több nemzetközi szervezettel, és szankciók veszélyének is kiteszi magát.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©